A koffein titkai

Annak ellenére, hogy sokaknál ez a reggel első itala, és az ebédet sem tudjuk elképzelni nélküle, évről-évre kevesebb kávét fogyasztunk. Pedig a kávé, azaz az élénkítő hatásáért felelős koffein egyáltalán nem az, aminek korábban gondoltuk.

Míg a nyolcvanas években még fejenként évi 3,1 kiló kávéból főztünk feketét, addigra az elmúlt években a fogyasztásuk 2,1 kilogrammra csökkent - áll a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott összesítésben. Bár még ez is elegendő csaknem 300 adag presszókávé elkészítéséhez, közel sem tartozunk vele a világ nagy kávéfogyasztó nemzetei közé, melyek között az élen némi meglepetésre az észak-európai országokat találjuk. A finnek évi 12 kilogrammos fogyasztásától alig maradnak el a norvégok, a dánok és az izlandiak sem, míg a presszókávé hazájaként ismert Olaszország mindössze a 12. helyen van (5,9 kg/fő/év). Talán még ennél is meglepőbb, hogy a kávéivó nemzetként ismert amerikaiak évente mindössze 4,2 kilogrammal a világranglista huszonötödik helyének környékén vannak.
Alig 5-10 percre van szükség ahhoz, hogy a koffein hatásai megmutatkozzanak

Alig 5-10 percre van szükség ahhoz, hogy a koffein hatásai megmutatkozzanak

A kávé elterjedtsége is hozzájárul ahhoz, hogy a koffein lett a legnagyobb mennyiségben fogyasztott pszichoaktív anyag a földön. Ám ez az élénkítő szer nem csak a kávéban van: több tucatnyi növényben is megtaláljuk az 1,3,7-trimetil-xantán néven is ismert koffeint vagy valamelyik közeli rokonát, például a teobromint: teában, kakaóban, csokoládéban vagy a kóladió kivonatában. Becslések szerint a világ összesített fogyasztása évente akár a 120000 tonnát is meghaladja, ami azt jelenti, mintha minden egyes ember naponta legalább egy csészényi kávét inna. Ami majdnem igaz is: felmérések szerint tízből kilenc ember minden nap fogyaszt valami koffeintartalmú italt.

Öt elterjedt tévhit a kávéról

Az idők során számos érdekes tény terjedt el el a kávéről, melyek hol bebizonyosodtak, hol pedig megcáfolták őket. Ezek közül válogattuk ki a legérdekesebbeket!

Tudta-e, hogy...

  • Az európai lakosok átlagos koffeinfogyasztása naponta 200 milligramm, az északi országokban legtöbbször azonban ennek a mennyiségnek a dupláját, azaz 400 milligrammot is elfogyasztanak. A világranglista vezetője Hollandia, ahol egy átlagpolgár naponta 414 mg koffeint fogyaszt el kávé, tea, üdítőitalok és energiaital formájában. Mi, magyarok egy 2009-es adat szerint napi 122,5 mg koffeinnel tartjuk frissen magunkat.
  • Alig 5-10 percre van szükség ahhoz, hogy a koffein hatásai megmutatkozzanak. Félóra alatt szinte a teljes mennyiség felszívódik és vérkeringésbe kerül, majd körülbelül 4 óra alatt a felére csökken a koncentrációja.
  • Szervezetünkben az adenozin nevű vegyületnek jut az egyik legfontosabb szerep az agyi aktivitás szabályozásában, szintje az ébrenléti és az alvási állapotokat is meghatározza. A koffein gátló hatást fejt ki az úgynevezett adenozinspecifikus receptorokra, elnyomva azok fáradtságjelző szignálját, ettől pedig energikusabbak leszünk.
  • A koffeinről nem sikerült bebizonyítani, hogy emeli a vérnyomást. Bár évtizedekig így gondolták, a legújabb klinikai vizsgálatok elemzése azt mutatja, hogy szokásos mennyiségben (naponta legfeljebb 400 mg) fogyasztva a koffein nem okoz vérnyomás-emelkedést. Érdekes módon azok, akik nem fogyasztanak rendszeresen koffeint, egyszeri fogyasztás esetén mégis tapasztalhatják a vérnyomás emelkedését. Viszont mivel nem szólnak ellene bizonyítékok, a mérsékelt koffeinfogyasztást hipertóniával élőknek is megengedett.
  • Mítosz, hogy a koffein függőséget okozna. A jelenleg érvényes meghatározások és a szakértők szerint a koffeint ugyan pszichoaktív szernek tekinthetjük, de addiktív hatása nincs. Erről bárki meggyőződhet, aki magát a "koffein rabjának" gondolja: a kávézás hirtelen abbahagyása nagyon rövid ideig, egy-két napig sem tartó tüneteket vált ki csupán, például fejfájást, álmosságot vagy fáradtságérzést.
  • Jó hír a kávézás szerelmeseinek az is, hogy a koffein nem hozható közvetlen összefüggésbe a szív- és érrendszeri betegségekkel, a magas koleszterinszinttel, vagy a szabálytalan szívműködéssel sem. Az átfogó vizsgálatok mindezekre semmilyen bizonyítékkal nem szolgáltak. A koffein csontritkulást elősegítő hatásáról is megállapították, hogy ingatag lábakon áll. Valóban fokozza a kalcium ürítését, de csak olyan csekély mértékben, hogy kiegyensúlyozott étrend esetén senkinek nem kell attól tartania, hogy a kávétól csontritkulása lesz.
  • A koffein számos pozitív tulajdonsága ismert. Jól használható az álmosság ellen, illetve javítja a munkabíró képességünket is. Arra is rámutattak már, hogy javítja a memóriát és a logikai gondolkodást. Néhány közelmúltbeli vizsgálat eredményei arra engednek következtetni, hogy akár az allergiások számára is előnyös lehet, mivel csökkenti a hisztaminok (a szervezet allergiás reakcióját előidéző anyagok) koncentrációját, ráadásul tágítja a hörgőket, ami az asztmával élőknek is pozitív hatású.
Összegezve: a kiegyensúlyozott étrendben a koffeinfogyasztás nem okozhat gondot, ha az nem lépi túl a napi 400 milligrammot (ez körülbelül 4 csésze hosszú kávénak vagy 8 csésze fekete teának felel meg). Ehhez természetesen az is szükséges, hogy életmódunk is megfelelő legyen, azaz ne dohányozzunk, alkoholt csak kis mennyiségben fogyasszunk és mozogjunk rendszeresen.

Forrás: Táplálkozás-Életmód-Testmozgás Platform Egyesület
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+19, +24 °C
Minimum:
+8, +13 °C

Hazánkban hétfon délelőtt délnyugaton néhol csak lassan szűnik a párásság, ezt leszámítva azonban derült, gyengén felhős időre van kilátás.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag