Jemenből indult
Bár sokak szerint a legjobb kávét az olaszok főzik, a legnagyobb kávétermelő országok pedig a dél-amerikai kontinensen találhatók, a kávé kultúrája Afrikából, egészen pontosan Jemenből indult, ami azért sem meglepő, mivel a kávécserje a Vörös-tenger túlpartján, a közeli Etiópiában őshonos. Ám amióta az első őrölt, pörkölt kávébab felhasználásával készített italt jóízűen elfogyasztották Jemenben, évszázadok teltek el, mára pedig a kávé a víz után a világ második legnépszerűbb itala lett.
Az első kávéházak
A kávé frissítő, élénkítő hatását már korán felfedezték: a muzulmán szertartásrendhez tartozó virrasztásokon részt vevő vallásgyakorlók terjeszthették el a 15. század második felében. Hogy a kávéfogyasztás az öreg kontinensen is divatba jöjjön, arra közel másfél évszázadot is várni kellett: az első európai kávéház a La Bottega del Caffé Velencében nyílt meg 1624-ben.
Az első magyarországi kávéház csaknem száz évvel később, 1714-ben nyílt meg, ám az első fecske ezúttal nyarat csinált: néhány éven belül megsokszorozódott a számuk, és az elkövetkezendő 200 évben valósággal virágzott a magyar kávé és kávéházkultúra.
17 érdekes, különleges tény a kávéról.
A kávé név arab eredetű, eredeti jelentése pedig "a bab bora".
II. Károly, angol király 1675-ben betiltotta a kávéfogyasztást, mert attól tartott, hogy a kávéházakban zajló beszélgetések során róla és a királynéról terjesztenek pletykákat.
A kőolaj után a kávé a világkereskedelem másik legnagyobb értékben gazdát cserélő áruja.
Nemcsak az 1848-as magyar forradalom, de a nagy francia forradalom és az amerikai polgári forradalom is egy-egy kávéházból indult el.
A kávécserje termése piros színű, a cseresznyéhez hasonló és ehető gyümölcs, amelynek a belsejében található a kávébab.
A magyar származású Francesco Illy (Illy Ferenc) találta fel a frissen pörkölt kávé illatát és aromáját megőrző vákuum, azaz légmentes csomagolást.
Törökországban érvényteleníthették a házasságot, ha a férj nem biztosított kellő mennyiségű és minőségű kávét a feleségének.
Az instant kávé születését az 1930-as években a kávétúltermelés hozta el, amikor a brazil kormány a Nestlét kérte fel, hogy hasznosítja a többlettermelésből származó kávémennyiséget olyan technológiával, hogy a kávé hosszú ideig minőségét megőrizve eltartható legyen. Az azonnal oldódó kávégranulátum 100 százalékig kávé, csupán a vizet vonták ki belőle. Így kezdődött a NESCAFÉ, a világ első azonnal oldódó kávéjának története.
Az olaszok cukorral isszák az espressót, a németek és a svájciak forró csokoládéval keverik a kávét, a mexikóiak fahéjat szórnak rá, a belgák pedig csokidarabokat tesznek bele. A marokkóiak borssal isszák, a Közel-Keleten pedig nem átallják kardamommal és más fűszerekkel fogyasztani. Az osztrákok a tejszínhab mellett teszik le a voksukat. Egyiptomban tisztán és erősen isszák a kávét, számukra mind a tej, mind pedig a cukor elképzelhetetlen.
A kávétermesztés két és fél magyarországnyi embernek biztosít megélhetést a világon. Ugyanakkor egyre kevesebb van minőségi ültetvényekből; a problémára elkötelezetten keresik a megoldást, hogy biztosítsa a jövő kávétermesztését és mindenekelőtt a fenntartható fejlődést.
Görögországban és Törökországban a hagyomány szerint mindig a legidősebb kap először kávét.
A kávédarálót egy angol lakatos találta fel, az első kávégépet egy francia alkotta meg, de sorozatban Olaszországban kezdték gyártani.
1785-ben kávéforradalom tört ki Poroszországban, mert a törvény szerint csak nemesek, papok és magas rangú tisztek fogyaszthatták, és a nép ezt roppant mód nehezményezte.
A legnagyobb kávéfogyasztó országok az Egyesült Államok, Franciaország és Németország. Ezen nemzetek fiai és lányai a világ kávéfogyasztásának 65 százalékát biztosítják.
Évente 500 milliárd csésze kávét fogyaszt a világ, ez naponta 1,37 milliárd csésze, mely 57 millió csésze óránként, 956 ezer csésze percenként és 16 ezer csésze másodpercenként.
A világ vendéglátásának legdinamikusabban fejlődő ágazata a kávézóké:, évente 7 százalékkal nő a számuk világszerte. A növekedés fő motorja Ázsia feltörekvő piacai, amelyekben a lakosság hagyományosan a teát részesítette előnyben , de napjainkban a trend megváltozni látszik.
A legtöbb csésze kávé fejenként a skandináv országokban fogy, egy főre vetítve Norvégia vezet, majd Finnország, Svédország és Dánia.
