A lúgosító étrend hívei szerint táplálkozásunkon keresztül befolyásolhatjuk szervezetünk kémhatását, avagy pH-értékét, megszabadulva a felesleges savaktól. Mindez pedig nemcsak energikusabbá tesz, de segít a fogyásban, illetve olyan betegségek megelőzésében is, mint a csontritkulás, a máj- és veseproblémák, vagy éppen a rák. Mindehhez pedig nem kell mást tennünk, mint kerülni a savas ételeket, helyettük pedig inkább semleges vagy lúgos kémhatású élelmiszerekre alapozni étrendünket. Mint az a BBC Good Food írja, előbbi csoportba tartoznak a különböző húsok, tejtermékek, a tojás, bizonyos gabonák és a lencse, az alkohol, valamint általában véve a feldolgozott élelmiszerek. Ezeket célszerű helyettesíteni tehát:
- friss gyümölcsökkel, édesítetlen gyümölcslevekkel,
- alacsony keményítőtartalmú zöldségekkel (zöld leveles zöldségek, répa),
- hüvelyesekkel (bab, borsó),
- magvakkal,
- mandulatejjel,
- kókuszolajjal,
- illetve mértékkel fogyasztva természetes zsírsavakkal, természetes cukrokkal és keményítős zöldségekkel.
Működhet a lúgosító diéta?
Érdemes hangsúlyozni, hogy bár valóban népszerű étrendi megközelítésről van szó, a lúgosító diéta mögött nem állnak szilárd tudományos bizonyítékok. Ettől függetlenül még lehet biztonságos és előnyös, ha jól csináljuk – mutat rá Anthony DiMarino dietetikus a Clevelandi Klinika vonatkozó cikkében.
Először is persze érdemes közelebbről megvizsgálni az alapgondolatot, magyarán a szervezet lúgosítását. A kémhatást, azaz hogy egy oldat mennyire savas vagy lúgos, a pH-értékkel fejezzük ki. Ez egy 0-tól 14-ig terjedő skála, ahol a 7-es érték jelöli a semleges kémhatást. A 6-nál kisebb pH-érték savas, a 8-nál magasabb pH-érték lúgos. Testünk különböző részein nagyon eltérő lehet a kémhatás. A gyomor például egy erősen savas közeg, de még bőrfelületünk is enyhén savas, ami fontos szerepet játszik a fertőzések elleni védekezésben. Vérünk pH-értéke 7,2 és 7,4 között mozog, és ha csak egy kevéssel is kileng ebből a zónából, az könnyen végzetes következményekkel járhat. Valójában szervezetünk rendkívül kifinomult folyamatokon keresztül szabályozza, hogy hol milyen legyen a kémhatás – az pedig kifejezetten szerencsés helyzet, hogy táplálkozásunkon keresztül nem tudunk érdemben beavatkozni ebbe a rendszerbe.
Egy szó, mint száz, a lúgosító étrend arra nem alkalmas, hogy általában véve megváltoztassa a szervezet pH-értékét. A közösségi médiában persze találkozhatunk olyan videókkal, amelyek szereplői vizeletük kémhatását ellenőrizve bizonygatják az étrendi változtatások hatását. DiMarino hangsúlyozza azonban, hogy ebből nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Vizeletünk révén ugyanis rengeteg salakanyag távozik, amelyek leginkább azt tükrözik csupán, hogy mit ettünk a közelmúltban. Aktuális egészségi állapotunkról, étrendünk minőségéről vagy tápláltsági állapotunkról azonban keveset árulnak el.
A lúgosító étrend előnyei és hátrányai
Általánosságban elmondható, hogy az erős megszorításokat tartalmazó étrendi irányzatok mindig hordoznak magukban némi kockázatot. Ha ugyanis teljes élelmiszercsoportokat kizárunk az étrendünkből, és nem gondoskodunk az így elvesző esszenciális tápanyagok pótlásáról, abból könnyen hiányállapot jöhet létre. A lúgosító étrend lényegi javaslatait tekintve például nagy hasonlóságot mutat a vegán étrenddel, hiszen ugyanúgy az állati eredetű élelmiszerek mellőzésére sarkall. Így viszont nehezebb kielégíteni a többi között szervezetünk fehérje-, vas-, kalcium- és B12-vitamin-igényét egyaránt. Mindenképpen érdemes tehát dietetikussal konzultálni, mielőtt belevágunk egy ennyire jelentős étrendi változtatásba. A szakember segítségével csökkenthető a tápanyaghiányok fellépésének kockázata.
Ami viszont mindezek ellenére is a lúgosító diéta mellett szól, hogy bőséges gyümölcs- és zöldségbevitelt ír elő, valamint a feldolgozott élelmiszerek helyett a friss alapanyagokat helyezi előtérbe. Ezek olyan általános irányzatok, amelyek nem véletlenül köszönnek vissza a legtöbb egészséget előtérbe helyező táplálkozási ajánlásban, legyen szó akár a világszerte egyre több kutatás témáját adó mediterrán étrendről, akár a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) által összeállított Okostányérról. A rendszeres zöldség- és gyümölcsfogyasztás közismerten jót tesz az emésztésnek, a szív és az érrendszer egészségének, valamint segíti az optimális testsúly elérését és megtartását. Ezt az elemet tehát mindenképpen érdemes hétköznapi rutinunk részévé tenni a lúgosító étrendből.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: