Larissa Ledochowski és kutatótársai úgy találták, hogy egy 15 perces, gyors gyaloglás jelentős mértékben csökkenti az édesség utáni vágyat, még az olyan esetekben is, amikor nyomás alatt van valaki és elérhető közelségben van számára az édesség. A módszer a túlsúlyos embereknél is beválik.
„Egy idő után a nassolás, az édességek majszolása rossz szokássá válik, és különösen a túlsúlyos emberek nagyon nehezen szabályozzák az édesség utáni vágyukat. Úgy találtuk, hogy a rövid ideig tartó, intenzív mozgás csökkentheti ezt a sóvárgást, főleg azokban az esetekben, amikor az érintettek a legérzékenyebbek” – írták a szakemberek a PLOS One című szaklapban megjelent tanulmányukban.
A kutatásban 47 túlsúlyos egyén vett részt, akiknek átlagéletkora 28 év volt, és akik naponta fogyasztottak csokoládét vagy másmilyen magas kalória- és cukortartalmú nassolnivalót . A résztvevők azt az utasítást kapták, hogy a kísérlet előtti három napon ne fogyasszanak édességet. A kísérlet kezdetén két csoportba osztották őket, az egyik csoport 15 percet sétált egy futógépen (intenzíven, de nem annyira, hogy kifulladjanak), a másik csoport ugyanennyi időt csendben várakozott. Ezután egy nagy koncentrációt igénylő és komoly stresszel járó feladatot kellett elvégezniük.
Ezek után a résztvevőknek magas cukortartalmú nassolnivalókat kínáltak – de arra kérték őket, hogy miután választottak és kicsomagolták a csokoládét , harminc másodpercet várjanak annak elfogyasztásával. A sóvárgás mértékét, a szívverésüket és a vérnyomásukat folyamatosan mérték a kísérlet alatt.
„Úgy találtuk, hogy a stresszes feladat hatására nőtt az édesség utáni sóvárgás, azonban az, ha a kísérleti alanyok mozogtak a feladat előtt, akkor ez a hatás csökkent” – foglalták össze a kutatók. „A rövid ideig tartó, intenzív, de nem kimerítő mozgás segítségével tehát hatékonyan küzdhetünk a sóvárgás ellen. Különösen akkor érdemes alkalmazni ezt a módszert, ha olyan stresszes élethelyzetben vagyunk, melyről tudjuk, hogy nassolással szokott nálunk együtt járni.”
