Ne hagyja magát lebeszélni a koleszterincsökkentőről

Nemrég olvashatták, hogy Dr. Vértes András kardiológust, a Magyar Kardiológusok Társasága - Prevenciós és Rehabilitációs munkacsoportjának vezetőjét több betege is megkereste azzal a kéréssel, hogy szeretné abbahagyni a sztatin kezelést, mivel azt hallotta: veszélyes. Nézzük, mi történik a keringési rendszerben, ha egy szívbeteg abbahagyja a koleszterinszint-csökkentők szedését!

Statinszedés műtét után

Amennyiben egy betegnek koszorúér tágításra és stent beültetésre volt szüksége, akkor sztatin kezeléssel előzhető meg az újbóli katasztrófa kialakulása. Ugyanis - pláne, ha életmódváltás nem követi a betegséget és beavatkozást - akkor ismételten elzáródhat a szívkoszorúér, infarktus, vagy szerencsétlen esetben halál is bekövetkezhet. Ha a beteg "csupán" nem halálos infarktust szenvedett el, akkor újabb koszorúérműtétre vagy ismételt tágításra van szükség - hívja fel a figyelmet Dr. Vértes András kardiológus.

Súlyos tévhitek a koleszterincsökkentésről Az előző cikket ide kattintva olvashatják!

A randomizált vizsgálatok alapján (tehát amikor a betegek egy része sztatint kap, másik része nem, de sem a beteg, sem az orvos nem tudja, hogy ki melyik csoportban van) az derült ki, hogy a sztatinkezelés ezekben az esetekben mindenképpen javasolt - a koleszterinértéktől teljesen függetlenül is. Ráadásul ezekben az esetekben nagy dózisú sztatinkezelés szükséges, hogy megelőzzék az újabb katasztrófát.

Szívizominfarktust követően a halálozás az első évben átlagosan 10%, ezt követően évente 5%. A halálozás 85%-a ilyenkor koszorúér-eseménnyel függ össze, ebből 50% a hirtelen halál, amiből 50% az első három hónapban következik be, sőt ezen belül 33% az első három hétben. Ezért nem mindegy az, hogy az infarktust követően azonnal milyen kezelést alkalmazunk! - tette hozzá a szakember.

Életkilátások

A korábbi évek vizsgálatai azt mutatták, hogy az egészséges egyénhez viszonyítva a kardiovaszkuláris betegségben szenvedő egyén életkilátása 7,4 évvel, akut szívinfarktus esetén az életkilátása 9,2 évvel, míg a stroke-n átesett egyén életkilátása 12 évvel csökken. Ez hatalmas veszteség életévekben és egészségben eltöltött életévekben is.

Ám ezen egyének életkilátásai jelentősen javíthatók a megfelelő kezeléssel! És a kezelés alatt is nem népi gyógymódokat, áltudományos módszereket értünk, hanem bizonyított módszereket, gyógyszereket.

A korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy az aszpirin 25%-kal, a béta-receptorblokkoló 25%-kal, az úgynevezett ACE-gátló 25%-kal, míg a lipidcsökkentő kezelés (sztatin) 30%-kal csökkenti a rizikót ezen betegeknél! Ez nagyon nagy szám! - magyarázta a szakember.

Nem mindegy az, hogy az infarktust követően azonnal milyen kezelést alkalmazunk!
Nem mindegy az, hogy az infarktust követően azonnal milyen kezelést alkalmazunk! Forrás: 123rf

A lipidcsökkentő kezelés nagyobb rizikócsökkentő hatása mellett az is igazolt, hogy ezen betegeknél a lipidcsökkentő kezelés elhagyása csökkentheti a betegek életesélyeit. Ezt bizonyították abban a tanulmányban, amelyben 9939 infarktuson átesett egyén halálozását vizsgálták 1 évig a sztatint szedők és a sztatint elhagyók között.

A lehető legrosszabb döntés!

A vizsgálat azt mutatta, hogy azoknak volt a legkedvezőbb az életkilátása, akik az infarktus akut szakában sztatint kezdtek el, és azt folyamatosan szedték is. A legrosszabb életkilátásuk azoknak volt, akik viszont abbahagyták a sztatin kezelést.

Az ő halálozásuk kedvezőtlenebb volt azokhoz képest is, akik egyáltalán nem részesültek sztatin kezelésben. Ezért hatalmas felelősség, ha valaki lebeszéli a betegeket a terápia folytatásáról!

A 2011-es Európai Kardiológiai Társaság ajánlása, és a magyar ajánlás is markánsan megfogalmazza az összkoleszterin, az LDL-koleszterin és a non-HDL-koleszterin gyógyszerekkel (és életmódváltással) elérendő, rizikóstátusztól függő terápiás célértékeit.

A különösen veszélyeztetett, úgynevezett "igen nagy rizikójú" betegek csoportjában (az akut koronária szindróma, iszkémiás stroke, kritikus végtagiszkémia tartozik ide) az elérendő célérték az összkoleszterint illetően a 3,5 mmol/l alatti, az LDL-koleszterin vonatkozásában az 1,8 mmol/l alatti (non-HDL<2,6 mmol/l) tartomány. Amennyiben ezt nem sikerül elérni, törekedni kell a legalább 50%-ot elérő LDL-koleszterinszint csökkentésre.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +28, +35 °C
Minimum: +14, +20 °C

Meleg, kánikulai nap vár ránk, amit elszórtan, nagyobb eséllyel a Dunántúlon enyhít zápor, zivatar. Élénk délies szél mellett 30 fok feletti melegre készülhetünk, az Alföldön 35 fok is lehet. Szombaton nem érkezik front. A hőség és a fülledtség is terhelést jelent a szervezetre. Többen fejfájást, migrént tapasztalhatnak, romolhat a keringési rendszer betegségeivel küzdők állapota. A hőérzet több fokkal a mért értékek felett alakulhat. A tűző napon fennáll a napszúrás és a hőguta veszélye. Egyre gyakoribbak lehetnek az alvászavarok. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)