Hirtelen vagy állandó?
Egy kutatás szerint a mindennapos stresszben élő emberek 50 százalékkal nagyobb eséllyel betegszenek meg valamilyen szívkoszorúér probléma miatt. Ezek pedig a fokozódó stresszel karöltve már könnyen infarktushoz vezetnek.
A tartós, gyerekkorban induló és esetleg felnőttkorig kitartó stressz növeli a későbbi szív- és érrendszeri, valamint az anyagcsere-betegségek kockázatát. Ezt állapították meg brit tudósok több mint 6700 ember adatait elemezve. A kutatás ráirányította a figyelmet a gyerekkori stressz komoly veszélyére, arra, hogy egy ember 45 éves korára nagy eséllyel betegedhet meg szív- és érrendszeri, valamint cukorbetegségben a tartós idegességgel járó életmódja miatt.
Az állandó stressz megbetegít - fékezzünk!
"Az állandó feszültség még a gyerekkori elhízásnál is komolyabb kockázati tényezőnek bizonyult. Figyelemkeltő az InterHeart angliai kutatás megállapítása, amely szerint az 52 országban végzett vizsgálatuk adatai azt jelzik, hogy a munkahelyi állandó stressz-hatásnak kitett dolgozók infarktuskockázata kétszerese az átlagos körülmények között dolgozókéhoz képest.
A stressz gyakran vezet magas vérnyomás, elhízás, kezelést igénylő vérzsírszint, kezdődő vagy már kialakult cukorbetegség együttes előfordulásához, illetve ezen betegségek gyakran járnak "kart karba" öltve - mondja dr. Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára.
Van olyan veleszületett szívritmus zavarra hajlamosító tényező, ahol ritmuszavar akkor lép föl, amikor valami óriási stressz éri az illetőt. Szerencsére ez relatíve ritka kórkép, de ha netán a családban valakinél ilyen tragédia bekövetkezett közeli hozzátartozóként - például a testvérnél - akkor mindenképp forduljon kardiológushoz. Bizonyos akut stressz szituációkban szívinfarktusnak megfelelő akut kórkép alakulhat ki a szív- és az azt ellátó koszorúerek görcse következtében, szívelhalást jelző enzim emelkedéssel, ugyanakkor az illetőnek nincs koszorúér betegsége" - folytatja a szakember.
Megnő a szívbetegségek és konkrétan a szívinfarktus kockázata is!
De nemcsak a túl sok munka vagy a hajszolt életvitel okozhat stresszt, hasonló megterhelést jelentenek a betegségek, például a szervezetben lévő gyulladások is. Stressz hatására ugyanis az adrenalin mellett a kortizol hormon szintje is megemelkedik, aktiválja a szervezet megküzdéséhez szükséges erőforrásait, ugyanakkor az immunrendszer gyengülni kezd. Ha ez tartóssá válik, a mellékvese idővel nem lesz képes elegendő kortizolt termelni, megjelenhetnek a fáradtság és az ingerlékenység jelei, és komoly egészségügyi kockázatai lehetnek. A kortizolhiány ráadásul hatással lehet az egész hormonrendszerre, progeszteronhiányhoz, pajzsmirigy alulműködéshez is vezet.
Ha azonban nincs szervi ok, nincs szükség a kortizol hormon gyógyszeres pótlására, sokkal inkább az életmódváltás az, ami megoldást jelenthet. Első lépésként csökkenteni kell a stressz, mozgással, relaxációval, több pihenéssel, egészségesebb étkezéssel vagy gyulladás esetén a probléma megszüntetésével. Fontos, hogy megszabaduljunk a túlsúlytól, leszokjunk a dohányzásról és mérsékeljük az alkoholfogyasztást.
