"Legyen jó humoró, érzékeny, őszinte, odaadó, lelkiismeretes" - valószínűleg senkinek sem kell sokat gondolkodnia, ha fel kell sorolni azokat a pozitív tulajdonságokat, amelyeket a párjában keres. Sokkal nehezebb lenne viszont összegyűjteni azokat a hibákat a másikban, amivel még együtt tudnánk élni, illetve azokat, amikkel már nem. A legtöbben ugyanis ezeket nem is mérlegelik egy kapcsolat elején, és úgy gondolják, a zavaró szokásokat vagy jellembeli hibákat idővel orvosolni tudják, mintegy "kinevelve" a számukra ideális partnert. A Psychology Today oldalán megjelent írásában Tyler Jamison, a New Hampshire Egyetem kutatója azonban azt írja: az esetek túlnyomó többségében ez nem működik, így a pozitív mellett érdemes a negatív tulajdonságokra is komoly figyelmet fordítani akkor, ha párt választunk magunknak. Ezeket ugyanis vagy képesek vagyunk elfogadni a másikban, vagy hosszú távon csak mérgezni fogják a kapcsolatot.
A párkapcsolati konfliktusok 70 százaléka megoldhatatlan
Külső és belső tulajdonságaiban egyaránt tökéletes ember nem létezik, aki erre a személyre vár, az nagy eséllyel egyedül marad. Még a számunkra ideálisnak tűnő személynek is vannak bosszantó tulajdonságai: lehet, hogy gondoskodó, de emellett követelőző is, aki kikényszerítené a másikból a szeretetet. Talán extrovertált és jó a humora, de megbízhatatlan, csalfa is egyben. Nincs olyan ember, akit kielemezve az érvek rovat mellett ne lehetne megemlíteni néhány ellenérvet is. Bizonyos negatív tulajdonságok apró bosszúságokat okozhatnak csupán, míg mások hosszú távon ellehetetleníthetik a stabil, egészséges párkapcsolat kialakítását.
John Gottman, a Washingtoni Egyetem pszichológus professzora szerint a partnerrel fennálló konfliktusok 70 százaléka egyszerűen megoldhatatlan. Ezek ugyanis olyan életmódbeli, személyiségbeli vagy véleménykülönbségekre vezethetőek vissza, amelyek a későbbiekben sem változnak meg. A szakember úgy véli, nem érdemes sok időt fordítani arra, hogy partnerünket megpróbáljuk "megjavítani", a mi ízlésünk szerint átformálni. Tartós sikert valószínűleg nem tudunk majd ilyen módon elérni.
Érdemes ehelyett olyan partnert választani, akinek a negatív tulajdonságai sem zavarnak minket. Persze embere válogatja, hogy mi minősül egyáltalán negatívnak: egy domináns , határozott jellem egyeseknek vonzó, míg másoknak éppen hogy taszító tulajdonság lehet. Hogyha úgy érezzük, hogy a hibáival együtt is szerethető és értékes emberre leltünk, a problémákat is könnyebben meg tudjuk majd beszélni. Az olyan kapcsolatok azonban, amelyek erős kompromisszumokon nyugszanak, hosszabb távon is kevésbé életképesek.
Az erőszakot sosem szabad elfogadni
Habár az apróbb hibák felett sokszor szemet hunyhat az ember, bizonyos dolgokat semmilyen körülmények között nem szabad figyelmen kívül hagyni, vagy elfogadni. A bántalmazás - legyen az fizikai, szexuális vagy érzelmi - határozottan ilyen. Ha valaki lealacsonyító, megalázó módon bánik a partnerével, beteges féltékenységgel figyeli minden mozdulatát és rá akarja kényszeríteni az akaratát, az a későbbiekben sem fog egyenrangú félként viselkedni a másikkal. Hiú ábránd, hogy egy csokor virág és egy bocsánatkérés után valaki gyökeresen megváltozik, egy elcsattant pofont nem lelki megtisztulás, hanem egy újabb ütés követ majd. Egy bántalmazó kapcsolatban nem lehet kompromisszumokat kötni, onnan a lehető legrövidebb úton menekülni kell, akár segítséget is igénybe véve.
