Egyre többen éreznek szorongást a mesterséges intelligencia miatt. Ugyanakkor ez nem klasszikus értelemben vett szorongás: nem pánikrohamról vagy diagnosztizálható mentális zavarról van szó, inkább egyfajta állandó, nehezen megfogható nyugtalanságról. Arról az érzésről, hogy a világ túl gyorsan változik körülöttünk, a rendszerek, amelyekben élünk és dolgozunk, átalakulnak – miközben mi alig látunk bele ebbe a folyamatba, és nem is igazán készítenek fel rá.
Érthető bizonytalanság
A bizonytalanság mindig is nyugtalanító volt a munkahelyeken. Legyen szó új vezetőről, szervezeti átalakításról vagy egy teljes iparágat felforgató technológiáról, az alkalmazottak ösztönösen feszültté válnak. És ez teljesen érthető – hiszen akár egyik pillanatról a másikra is megváltozhat a megélhetésük. A mesterséges intelligencia esetében is több aggodalom merül fel: deepfake csalások lehetősége, megfigyelés, adatvédelmi kérdések. Mindezek közül azonban a legerősebb félelem mégis a munkahelyek elvesztéséhez kapcsolódik. Sokan attól tartanak, hogy az AI nemcsak utoléri az embert bizonyos feladatokban, hanem akár jobban is teljesít nála. És még ha nem is mindenben jobb, gyakran elég „elég jónak” lennie, ráadásul olcsóbban – írja a Psychology Today.
Melyik munkákat veszélyezteti az AI?
A jelenlegi vélekedések szerint leginkább azok a foglalkozások érintettek, amelyek jól körülírható, ismétlődő vagy digitális feladatokra épülnek. Ide tartozik például az írás bizonyos formái, egyes programozási tevékenységek vagy a rutinszintű ügyfélszolgálat.
A skála másik végén azok a munkák állnak, amelyek erősen gyakorlati, fizikai jelenlétet igényelnek, és nehezen automatizálhatók. Vegyünk példának egy vízvezeték-szerelőt, aki egy eltömődött csövet javít, egy tetőfedőt, aki beázást állít meg, vagy egy sebészt, aki egy műtétet végez. Ezeknél a feladatoknál az emberi kéz és jelenlét egyelőre nehezen helyettesíthető.
Kapcsolódó cikk
A skála két vége
A Microsoft egy korábbi elemzésében összeállították azoknak a munkáknak a listáját, amelyek leginkább, illetve legkevésbé vannak kitéve az AI hatásának.
A leginkább érintett területek között szerepelnek például:
- fordítók és tolmácsok,
- írók, szerzők,
- ügyfélszolgálati munkatársak,
- telefonos operátorok,
- valamint marketinggel és kommunikációval foglalkozó szakemberek.
Ezzel szemben a legkevésbé veszélyeztetett foglalkozások közé tartoznak:
- egészségügyi segítő szakmák,
- fizikai, kézügyességet igénylő munkák,
- műszaki üzemeltetési feladatok,
- illetve magas szintű speciális orvosi tevékenységek.
Kapcsolódó cikk
