A magyar települések 47 százalékában nincs patika, ezért az ott élők kénytelenek autóba, buszra vagy vonatra szállni, ha szeretnék kiváltani a gyógyszereiket – már ha tudnak. Rengeteg olyan ember él az országban ugyanis, aki életkora vagy egészségi állapota miatt még a lakóhelyén működő gyógyszertárba sem tud eljutni. Különösen nehéz helyzetben vannak az idősek, a mozgásukban korlátozott betegek és a kistelepüléseken élők.
Világszerte szeptember 25-én ünneplik a gyógyszerészek napját – de mi lenne, ha a gyógyszerész nem csak a patika pultja mögött állva várná a beteget, hanem amikor szükséges, el is menne hozzá? Egy szegedi gyógyszerész kilenc éve erre a kérdésre keresi a választ.
Gyógyszerek házhoz szállítása
„Mintegy 800 ezer magyar ember számára komoly nehézséget jelent, ha ki kell váltani az orvos által felírt gyógyszereket, mert a lakhelyükön nincsen patika. A települések 47 százaléka ilyen kistelepülés, ahol nem éri meg gyógyszertárat működtetni” – hívta fel a figyelmet a gyógyszerészek világnapján dr. Jánossy Kinga, a Gyógyszerész a Háznál elnevezésű, díjnyertes magyar egészségügyi innováció ötletgazdája és alapítója. Hozzátette, a kistelepülések lakóin kívül másoknak is nehézséget okozhat a gyógyszerek kiváltása.
Van olyan betegünk, aki Szegeden, egy tízemeletes panelházban lakik. Bár a ház egyik földszinti üzlethelyiségében egy patika működik, ő az állapota miatt oda sem tud lejutni” – mutatott rá a gyógyszerész, aki az elmúlt kilenc évben rengeteg tapasztalatot szerzett arról, milyen problémákat okozhat, ha egy beteg számára nehézséget jelent beszerezni a gyógyszert.
Jánossy Kinga évek óta egy falusi patikában dolgozik, ahol megtapasztalta, hogy az emberek a gyógyszertárban állva nem szívesen teszik fel a kérdéseiket, viszont négyszemközt igen. Emiatt kezdett gondolkodni egy olyan megoldáson, amely egyrészt segítséget nyújt azoknak, akik lakóhelyük, koruk vagy betegségük miatt nem tudnak elmenni a gyógyszertárba, ugyanakkor valóban élő kapcsolatot teremt a gyógyszerész és a beteg között.
Először a Kunbajaközeli tanyavilágban kezdte felmérni a helyzetet, ma pedig már több mint 300 Csongrád-Csanád megyei beteghez jár ki kollégájával együtt. Magukkal viszik a gyógyszereket, részletesen elmagyarázzák az alkalmazás szabályait, alaposan átnézik a különböző szakorvosok által felírt készítményeket, és hónapról hónapra figyelemmel követik a terápia alakulását. Mindezt ingyen, és természetesen a megfelelő szakmai, jogi és adatvédelmi szabályoknak megfelelően. Fontos ugyanis, hogy vényköteles gyógyszert kizárólag gyógyszerész vagy gyógyszertári szakasszisztens szállíthat ki, futár nem.
Ki ellenőrzi, hogy az idős beteg bevette-e a gyógyszert?
Dr. Jánossy Kinga tapasztalatai szerint az idős, beteg emberek esetében különösen fontos lenne a gyógyszerész szerepe. Ha a rokon, a szomszéd vagy a szociális gondozó váltja ki a készítményeket, nem mindig jut el az alkalmazás helyes módja a beteghez. De a veszélyes gyógyszer-kölcsönhatások vagy egészen banálisnak tűnő félreértések is gondot okozhatnak. Ezekre viszont a patikában nem derül fény.
„Egy szociális szakember jelezte, hogy az idős bácsi, akihez kijár, szédül, kifejezetten tompának érzi magát. Kiderült, hogy izomlazítót szed, amit érdemes este bevenni, mert könnyen okozhat szédülést, tompultságot. Ő azonban ezt nem tudta, reggel vette be, és egész nap szédült, el is esett” – említett egy példát, kiemelve: ha az idős beteg mellett a gondozón kívül van egy gyógyszerész, aki hónapról hónapra felhívja a figyelmet arra, hogy melyik gyógyszer mire való és hogyan kell szedni, ilyen nem fordul elő.
Ez jól mutatja, milyen hasznos, ha a szociális szakember és a gyógyszerész együtt dolgozik: így nemcsak a beteg jár jobban, hanem az egész ellátórendszer is. A mostani gyakorlat azonban a problémát csak szociális kérdésként kezeli, miközben a szükséges szakértelem hiányában többet árthat, mint amennyit segít” – mondta a szakgyógyszerész.
Jánossy Kinga szerint egyébként 300 betegenként körülbelül évi 18 millió forintot lehetne megspórolni azzal, ha a gyógyszerészek nyomon követik a betegek terápiáját. „A nem megfelelően szedett gyógyszerek, az előírt hatást ki nem váltott terápiák, valamint a káros gyógyszerkölcsönhatások miatt az állami egészségbiztosító jelentős forrásokat veszít, hiszen a támogatott gyógyszerek nem hasznosulnak, a betegek állapota pedig romlik” – magyarázta.
