Az infarktus nem várt hatása

Napjaink felgyorsult életmódja számos civilizációs betegség kialakulását idézi elő, a stressz és depresszió kapcsolatát a szívbetegségekkel pedig már számos esetben igazolták. Kétszer akkora esélye van a szívinfarktusra azoknak a személyeknek, akik a magánéletük, vagy a munkájuk miatt túlhajszoltság, vagy depresszió jeleit produkálják. Egy tanulmány azonban felhívja a figyelmet arra is, hogy a szívinfarktuson átesett betegek sokkal kisebb arányban részesülnek depresszió miatt kezelésben, mint egészséges társaik.

A lelki okokkal nem számolnak

Mivel a skandináv országok évtizedek óta világvezetők a depresszív zavarokban, a svéd Karolinska Intézet kutatói számos, a depresszió élettani hatásait vizsgáló kutatást végeznek. A legutóbb 805 infarktuson átesett embert vizsgáltak, illetve ugyanennyit, aki nem volt érintett a betegségben. A szívinfarktuson átesettek 14 százalékánál depresszióra utaló tüneteket állapítottak meg, míg a másik csoport esetében ez a szám csak 7 százalék volt. Stresszt elsősorban a munkahelyükön éreztek a megkérdezettek (48 és 32 százalék, szintén nagyobb arányban az infarktuson átesettek), a magánéletében a pedig az infarktust átélt személyek 18, míg a másik csoport 11 százaléka tapasztal napi szintű stresszhelyzeteket. Jellemzően több volt az elvált személy azok között, akik szívrohamon estek át.

Szívinfarktus után gyakrabban előfordulhat depresszió

Hirtelen fellépő, erős fájdalom, szorító érzés a mellkasban. Nem sok eseménynek van olyan ijesztő hatása, mint egy szívrohamnak. Az infarktus utáni rehabilitáció nem csak a test gyógyításából áll: a lelki megpróbáltatást is fel kell dolgozni. Részletek! Az eredmények nem csak a depresszió és az infarktus kapcsolatát erősítették meg, de rávilágítottak arra is, hogy a szívbetegségen átesett emberek jóval kisebb arányban szednek antidepresszánsokat. A kutatásokban részt vett Dr. Barbro Kjellström felhívta a figyelmet: a kísérletek során depressziós tüneteket produkáló, de szívrohamon nem átesett emberek 42 százalékánál korábban már azonosították a pszichiátriai megbetegedést, és megfelelő kezelést is kaptak, míg a depressziós emberek esetében ez az arány csupán 16 százalék. A szívrohamon átesett betegek tehát kisebb arányban fordultak orvoshoz a depresszió tünetei miatt, vagy ha el is mentek, a szakemberek rosszabb arányban tudták azonosítani a tüneteket.

Kjellström szerint a felelősség orvost és beteget egyaránt érinti. Az előbbinek érdeklődőbben kell a pácienséhez fordulni, hogy annak általános lelki állapotfelmérése során azonosíthassa a depresszív zavarokat . Az embereknek ugyanakkor meg kell tanulniuk kiszállni a hétköznapok egyre gyorsuló hullámvasútjából, időnként megszüntetve például az okostelefonokon és számítógépeken keresztüli állandó online jelenlétet, amelyek korábban még nem tapasztalt terhelést jelentenek.

Forrás: Eurekalert