Amikor szívrohamra gondolunk, általában a hirtelen jelentkező, erős mellkasi fájdalom jut eszünkbe. A valóságban azonban a szívinfarktus nem mindig ilyen látványos. Előfordulhat, hogy csak enyhe vagy szokatlan panaszok jelentkeznek, de az is, hogy az érintett egyáltalán nem észlel olyan tünetet, amelyről szívproblémára asszociálna. Ezt nevezzük csendes szívrohamnak – figyelmeztet cikkében az Amerikai Szívgyógyászati Társaság (AHA).
A csendes szívroham jelei
A csendes szívroham lényegében ugyanúgy alakul ki, mint bármely más szívinfarktus: a szívizom vérellátása lecsökken vagy megszűnik, ezért a szív nem jut elegendő oxigénhez. Ennek következtében a szívizom egy része károsodhat, és hegszövet alakulhat ki rajta. A különbség elsősorban abban van, hogy a tünetek elmaradnak, nagyon enyhék, vagy az érintett más problémának tulajdonítja azokat. Emiatt sokan csak hónapokkal vagy akár évekkel később szereznek tudomást arról, hogy korábban szívrohamuk volt. Ilyenkor egy más okból elvégzett EKG, szívultrahang vagy szív-MR mutathatja ki a szívizom-károsodás jeleit.
Érdemes megemlíteni ugyanakkor, hogy a csendes jelző félrevezető lehet, hiszen nem feltétlenül jelenti azt, hogy egyáltalán nincsenek tünetek. Sok esetben inkább arról van szó, hogy a panaszok enyhék vagy nem jellegzetesek, ezért könnyű felettük elsiklani. Ilyen lehet például a szokatlan, megmagyarázhatatlan fáradtság, a légszomj, az enyhe mellkasi diszkomfort vagy nyomásérzés, illetve az emésztési zavarra, gyomorégésre emlékeztető panasz. Hányinger, szédülés, verejtékezés, valamint az állkapocsba, nyakba, hátba vagy karba sugárzó fájdalom szintén jelentkezhet.
Éppen az teszi nehezen felismerhetővé a csendes szívrohamot, hogy ezek a tünetek sok más, jóval ártalmatlanabb állapotban is előfordulhatnak. Az ember könnyen gondolhat stresszre, emésztési problémára vagy egyszerű kimerültségre, miközben a háttérben a szívizom vérellátásának zavara áll. Csakhogy a mellkasi fájdalom hiánya önmagában még nem zárja ki a szívrohamot. A tünetek ráadásul nemenként és egyénenként is eltérhetnek: nőknél például a fáradtság, a légszomj, a hányinger, a hátfájdalom vagy az emésztési panaszok hangsúlyosabbak lehetnek.
Kinél nagyobb a csendes szívroham kockázata?
A csendes szívroham kockázati tényezői nagyrészt megegyeznek a felismerhető tünetekkel járó szívinfarktuséval. Növelheti a veszélyt az idősebb életkor, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, a dohányzás, a túlsúly, a krónikus vesebetegség és a családban előforduló szívbetegség. Cukorbetegeknél különösen fontos a fokozott odafigyelés, mivel a diabéteszhez társuló idegkárosodás tompíthatja a fájdalomérzetet, így egy szívroham kevésbé feltűnő tünetekkel járhat.
A csendes szívroham sem veszélytelen
Attól, hogy egy szívroham kevés tünettel jár, a szívizom károsodása nem lesz kisebb. A csendes infarktus maradandó szívizom-károsodást okozhat, és hosszabb távon növelheti a többi között a szívelégtelenség és a stroke kockázatát. Egy 2018-ban publikált tanulmány szerint azoknál, akiknél korábban fel nem ismert szívroham jeleit találták, 35 százalékkal magasabb volt a szívelégtelenség kockázata azokhoz képest, akiknél nem mutattak ki korábbi infarktust. Egy másik vizsgálat pedig a csendes szívroham és a későbbi strokekockázat közötti összefüggésre hívta fel a figyelmet.
A csendes szívroham azonban nem csupán a későbbi szövődmények miatt jelent komoly kockázatot: a halálozás szempontjából sem tekinthető ártalmatlan eseménynek. Egy 2018-as kutatásban azt találták, hogy azoknál, akiknél korábban fel nem ismert szívroham zajlott le, a 10 éves halálozási arány csaknem megegyezett azokéval, akiknél a szívrohamot annak idején felismerték. Ez is azt mutatja, hogy a kevésbé feltűnő tünetekkel járó infarktus hosszú távú következményei ugyanolyan komolyak lehetnek.
Mit tegyünk, ha felmerül a gyanú?
Ha olyan tüneteket tapasztalunk, amelyek szívrohamra utalhatnak – például mellkasi nyomást vagy fájdalmat, légszomjat, szokatlan gyengeséget, hányingert, verejtékezést, illetve a karba, hátba, nyakba vagy állkapocsba sugárzó fájdalmat –, ne várjunk arra, hogy maguktól elmúljanak. Hívjuk a 112-t, és kérjünk azonnali segítséget! A szívinfarktus sürgősségi állapot, amelynél minden perc számít. Ha pedig egy korábbi, szokatlan rosszullét miatt utólag felmerül a gyanú, hogy esetleg szívrohamunk lehetett, azt sem érdemes egyszerűen elfelejteni. Beszéljünk orvosunkkal, aki a tünetek és a kockázati tényezők áttekintése után eldöntheti, szükség van-e további vizsgálatokra.
