A Healthspan nevű wellnessmárka nemrég 2000 fő bevonásával készített felmérést, melyből finoman szólva is meglepő dolog derült ki: a válaszadók több mint 40 százaléka érzi úgy, hogy szorong valamiért, és több mint 20 százalékuk évek óta nyugtalankodik valami miatt.
Hogy mi miatt aggódunk folyton? Legtöbben az egészségük miatt (57%). Őket az anyagi helyzetükért aggódók követik, de a nem megfelelő alvás, az öregedés, a külső megjelenés és a karrierjükben várható (vagy nem várható) előrelépés is a szorongást kiváltó vezető okok közt szerepelt.
Miért nő ilyen mértékben a szorongás?
Szakemberek szerint több dolog is felelős ezért. Egyrészt, okostelefonjaink szinte a tenyerünkhöz vannak ragadva, így mintha egyszerre próbálnánk egy virtuális világban és a kinti valós életben is boldogulni - ebből következően viszont agyunk szinte sosem pihen.
Dr. Google mindig segít? A tudomány emberei szerint aligha. Épp ellenkezőleg: ha minden apró-cseprő egészségügyi panaszunkra ráguglizunk, csak növeljük az egészségünkkel kapcsolatos szorongást.
Ezen kívül manapság sokkal nagyobb a nyomás mindenkin, hogy tökéletesen nézzen ki. Na, és persze hogy az élet minden területén teljesítsük, amit elvárnak tőlünk - a párkereséstől a jó munkahelyen át egészen addig, hogy egy-egy közösség befogad-e minket. Szakértők szerint ezek a dolgok manapság a 22-32 éveseket nyomasztják leginkább.
Mit tegyünk, hogy leküzdjük a szorongást?
- Tanuljunk meg nemet mondani: helyezzük előtérbe magunkat és igényeinket, és ne másoknak akarjunk megfelelni. Nemet mondani kedvesen is lehet - kezdjük kis dolgokkal, és fokozatosan haladjunk a nagyobb döntések felé. Időnk és energiánk értékes: szánjuk arra, amire igazán szeretnénk.
- Ha szorongani kezdünk valamin, tegyük fel magunknak az alábbi kérdéseket. 1: min aggódunk? 2: tehetünk bármit, hogy megoldjuk? Ha a válasz nem, akkor próbáljuk elterelni a gondolatainkat. Ha a igen, akkor találjuk meg, hogy mit tehetünk - ha kell, írjunk listát a teendőkről. 3: van-e bármi, amit most azonnal megtehetünk? Ha a válasz igen, akkor gyorsan tegyük meg, fejezzük be az aggódást, és tereljük el a figyelmünket a dologról. Ha a válasz nem, tervezzük meg, mit tehetünk és mikor, majd próbáljunk másra gondolni és nem ezen a problémán rágódni a továbbiakban.
- A helyes légzéstechnika is sokat segíthet: mélyebb és lassabb légzéssel tudathatjuk az agyunkkal, hogy nem vagyunk valós veszélyben, így "harci üzemmód" helyett kis idő múlva nyugodtabb állapotba kerülünk.
- Tanuljunk meg lazítani, és ne érezzük magunkat bűnösnek emiatt!
- Sokak számára a kikapcsolódás egyet jelent a tévézéssel. Pedig sokkal jobban ellazít egy kis meditáció, könnyed sportolás, csukott szemmel heverés a kanapén vagy a fürdőkádban.
- Vigyünk nyugodt pillanatokat a napunkba! Ez jelentheti azt is, hogy reggel nem rohanunk a munkába, hanem lassabban sétálunk - legalább egy szakaszon -, vagy hogy mielőtt megint felpattannánk a helyünkről, egy percre hátracsúszunk a székben, tenyerünket a térdünkre vagy a szék karfájára tesszük, és egy kicsit élvezzük, hogy nyugodtan ülünk. Ezek a rövid pihenők hozzájárulnak, hogy testünk és elménk ne folyamatos megterhelésként élje meg a napot.
- Ismerkedjünk meg a "tudatos jelenléttel", a mindfullness-szel! Ez segíthet abban is, hogy aggodalmainkat, félelmeinket mindig csak az adott pillanatban érezzük, amely ha elmúlik, a szorongást is engedhetjük semmivé foszlani. Nem megy egyik napról a másikra, de számos könyv és interneten is fellelhető anyag segít az elmélyülésben. A mindfullness hosszabb távon alkalmazva segíti a gondolkodásunk megváltoztatását is, így egy idő után kevésbé terelik majd el a figyelmünket zavaró gondolataink.
Forrás: dailymail.co.uk
