Idegrendszer
A túl sok aggodalom és feszültség hatására megnövekedhet a stresszhormonok termelődése, amelyek felgyorsítják a légzést, a szívverést, megemelik a vércukorszintet, és több vért pumpálnak a karokba és a lábakba. Ez hosszú távon negatívan hathat a szívre, az erekre, az izmokra.
Izmok
Aggodalom hatására a nyakban és a vállakban megfeszülnek az izmok, ami fejfájást, migrént válthat ki. Ha ilyesmit tapasztalunk, a relaxálás, jóga, meditáció és a masszázs is segíthet.
Légzés
A szorongás hatására mélyebbeket lélegzünk, sokszor anélkül, hogy észrevennénk. Ez azok számára lehet gond, akik tüdőbetegek, asztmásak, vagy egyéb légzőszervi problémájuk van.
Szív
A hosszú távú szorongás, aggodalom hajlamosabbá tesz a magas vérnyomásra, ez pedig rossz a szívnek, és megnöveli a szívroham és a sztrók kialakulásának esélyét is. A feszültség miatt a szív gyorsabban és erősebben ver, amitől hosszú távon begyulladhatnak az erek, illetve megvastagodhatnak, megkeményedhetnek az artériák falai.
Vércukor
Ha valami miatt izgulunk, aggódunk, az ilyenkor termelődő stresszhormonok megemelik a vércukorszintet is. Ez cukorbetegek , túlsúlyosak számára hosszú távon ártalmas lehet, és vesebetegség kialakulását is okozhatja.
Immunrendszer
Az állandó aggodalom meggyengítheti a szervezet védekezőképességét is. Ilyenkor kevésbé leszünk ellenállóak a vírusokkal szemben, könnyebben megfázunk, vagy épp gyakrabban jön ki a herpeszünk is.
Gyomor
Vannak, akiknél a szorongás, aggodalom komoly emésztőrendszeri tüneteket vált ki, például hasmenést, hányingert, akár hányást is. Sőt, emellett állandó gyomorpanaszokat is okozhat.
Forrás: webmd.com
