Veszélyben az egészségünk: a legstresszesebb munkakörök

A munkahelyi stressz leküzdése globális probléma: milliókat érint és az élet minden területére rányomja bélyegét a munkahelyi teljesítménytől kezdve a fizikai és mentális egészségen át egészen a családi-baráti kapcsolatok alakulásáig. Mutatjuk, kik vannak a legnagyobb veszélynek kitéve.

Régóta tudjuk, hogy a stressz egy bizonyos szintig motiváló hatású lehet: arra ösztönözhet bennünket, hogy gyorsabban vagy hatékonyabban teljesítsünk, hogy versenyhelyzetben a legjobbat próbáljuk kihozni magunkból. Ebből munkahelyünkön is profitálhatunk. Ám amikor azt érezzük, hogy túlzott pszichés vagy érzelmi nyomás nehezedik ránk, és nem tudunk megfelelni az elvárásoknak, mert azok meghaladják a képességeinket vagy tudásunkat, esetleg bizonyos környezeti hatások miatt nem sikerül a maximumot kihozni magunkból, az érzelmileg és fizikailag is megviselhet bennünket.

A tartósan fennálló stressz olyan kellemetlen tünetekkel járhat, mint a gyomor- vagy fejfájás, az állandó fáradtság, alvászavarok, rossz közérzet, emésztőrendszeri problémák (például hányás vagy hasmenés). Ha a tünetek állandósulnak, hosszú távon olyan súlyos betegségek kialakulásában játszhatnak szerepet, mint a kettes típusú diabétesz, a magas vérnyomás, a különféle szív-és érrendszeri megbetegedések, emésztőszervrendszeri problémák, vagy a depresszió. Éppen ezért létfontosságú, hogyan tudjuk megelőzni, illetve kezelni a stresszt, ha olyan helyzetben vagyunk kénytelenek dolgozni, ami feszültséget generál bennünk.

stressz, munkahelyi stressz
A munkahelyi stressz az élet minden területére rányomja a bélyegét. Fotó: Getty Images

Mitől lesz stresszes egy munka?

A stresszre hajlamosak vagy a rendszeresen stresszelők között akad, aki már előző éjjel nyugtalanul alszik a másnap rá váró feladatok miatt, míg mások ébredéskor vagy munkába menet kezdenek azon aggódni, hogy vajon helyt tudnak-e állni a munkahelyükön. Hogy kit mi és mennyire stresszel, az számos tényezőtől függ. Adódhat a munkakör jellegéből – nagy felelősséggel járó pozíciók esetében, amikor emberek élete vagy jólléte múlik egy-egy döntésen, és ezeket esetleg hirtelen kell meghozni –, a feladatkörtől – hogy mennyi és milyen típusú munkát kell elvégezni adott idő alatt –, hogy mekkora a versenyhelyzet vagy a teljesítménykényszer, mennyire szorosak a határidők. De a főnök személye is jelenthet stresszforrást, ahogy a munkahelyi közösség és a létbizonytalanságtól való szorongás is.

De az sem mindegy, hogy mennyi idő alatt érünk be munkahelyünkre: az órákig tartó utazás, a sokszori átszállás, a késéstől való félelem mind-mind hozzájárulhat a stressz kialakulásához. Ahogy a környezeti tényezők is: ha valaki a saját életét kockáztatva dolgozik, veszélyes körülmények között, esetleg nem megfelelő eszközzel vagy védőfelszereléssel. A túlzott fizikai követelmények is megterhelőek lehetnek, és akad, akit az stresszel, ha a nyilvánosság előtt kell szerepelnie, vagy emberekkel kell találkoznia.

A legstresszesebb munkakörök

A koronavírus-járvány kirobbanása óta – azaz az esetszámok jelentős megugrása óta, vagyis nagyjából 2020 márciusától – globálisan átértékelődött a “stresszes munkakör” kifejezés. Míg a KutatóPont 2019 júliusában készült reprezentatív felméréséből az körvonalazódott, hogy Magyarországon a bolttulajdonosok és a kisiparosok érezték magukat a leginkább stresszesnek (a megkérdezettek 48 százaléka), őket pedig a nem irodai alkalmazottak követték (31 százalék), addig a pandémia e szempontból abszolút az élre repítette az egészségügyi dolgozókat.

A U.S. News 2021-es Best Jobs rangsorából 2022's 100 Best Jobs in America | Best Jobs Rankings | US News Careers (ami az Egyesült Államok munkaügyi minisztériumának statisztikai intézete, vagyis a U.S. Bureau of Labor Statistics adatain alapul) például egyértelműen kiderül, hogy a legstresszesebb munkaköröket betöltők tavaly az egészségügyben dolgozók közül kerültek ki. A lista élén az alapellátásban dolgozó orvosok szerepelnek – a szülésznőktől kezdve a sürgősségi ellátást végző orvosokon át a bőrgyógyászokig mindenki. Ebből is látszik, hogy a pandémia, vagyis a vírushelyzettel járó bizonytalanság, beleértve a nem életmentő beavatkozások és vizsgálatok elhalasztását, fokozott terhet rótt minden egészségügyi szektorban tevékenykedőre.

A listán szerepelnek még az aneszteziológusok, a sebészek és a mentőorvosok, valamint mentális és szociális jólétért felelős szakemberek: párkapcsolati- és családterapeuták, klinikai rehabilitációs tanácsadók, mentálhigiénés tanácsadók, gyermek- és családügyi szociális munkások. Az egészségügyben dolgozókon kívül nagy nyomás nehezedett és nehezedik a pénzügyi tanácsadókra, az értékesítési menedzserekre, a pénzügyi elemzőkre és az építőipari dolgozókra is. Magyarországon is nagyjából ez a trend érvényesült, ehhez jönnek a 2022-es adóváltozásokból adódó bizonytalanságok – leginkább a kataalanyiság megszüntetése –, valamint a rezsicsökkentéssel kapcsolatos változások, amelyek nem csak a kisvállalkozásokat és az ebből élőket érinti hátrányosan.

 Hogyan előzhető meg a munkahelyi stressz?

Ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan fussunk neki a munkanapoknak – még azoknak is, amelyekről tudjuk, hogy fizikailag vagy érzelmileg megterhelőek lesznek –, és hatékonyan tudjunk teljesíteni, létfontosságú, hogy testileg és lelkileg egészségesek legyünk, és hogy meg tudjuk teremteni a számunkra legideálisabb munkakörnyezetet.

Előbbihez nagy segítséget nyújthat, ha meghúzzuk a korlátokat: szigorúan különválasztjuk a munkaidőt a magánélettől, illetve a saját magunkra és családunkra fordított időtől. Ha munkaidőn kívül igyekszünk feltöltődni, kikapcsolódni, olyanok társaságában lenni, akiket szeretünk és akikkel jó érezzük magunkat, elkerülhetjük a motiválatlanságot és a korai kiégést. De fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres testmozgás – ami remek alternatívát nyújt a felgyülemlett feszültség levezetésére –, és a pihentető alvás: mindezek immunrendszerünk kiegyensúlyozott működéséhez is nélkülözhetetlenek.

Amennyiben ezeket nem sikerül maradéktalanul biztosítanunk szervezetünk számára, jó alternatívát jelenthetnek az egyes – például folsavat, B6-, B12-, D-vitamint, magnéziumot, omega-3 zsírsavakat tartalmazó – étrend-kiegészítők is, amelyek az immunrendszer támogatásával kimondottan a stresszes helyzetekben segíthetnek. Bár önmagában a vitamin- és ásványianyag-hiány nem okoz stressztüneteket, ahogyan a gyenge immunrendszer fogékonyabb lehet a fertőzésekre, úgy a vitaminhiány is erősítheti a stressz okozta fiziológiai következményeket. Mielőtt azonban étrend-kiegészítőt választunk, érdemes orvossal is konzultálnunk, hogy tisztában legyünk általános egészségi állapotunkkal.

A legfrissebb tartalmainkért kövessen minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

)
Megújult a HáziPatika! (x)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +15, +20 °C
Minimum: +4, +11 °C

A felhőátvonulások mellett hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap. Szórványosan alakul ki zápor. Erős, olykor viharos lesz az északnyugati szél, 15, 20 fok közötti maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Hétfőn nem jön újabb front, de még mindig hidegfronthoz hasonló hatás lesz tapasztalható. Görcsös fejfájás, izomgörcs léphet fel, sokan ingerlékenyek, nyugtalanok lehetnek. Az összetett légköri helyzet több panaszt is okozhat. Érdemes megnézni a meteogyógyász® alábbi napi tanácsait! A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások: