Tényleg gyógyítja a lelket a kirándulás?

Sokszor hallhattuk már, hogy egy séta néha csodákra képes, hiszen gyógyítja a lelket, valamint kikapcsolja az elmét. De vajon milyen hatással van ránk valójában a kirándulás, és mit tehetünk azért, hogy kihozzuk a maximumot a szabadban töltött időből? Mutatjuk.

Ahogy beköszönt a jó idő, egyre többen „szabadulnak ki” a négy fal közül, hogy kiránduljanak egyet a közeli parkban vagy erdőben – akár egyedül is. De nyáron gyakran még azok is hosszabb időt szánnak a szabadban töltött percek kiélvezésére, akik egyébként rendszeresen sétálnak, például a kutyájukkal.

A sétálás jótékony egészségügyi és lelki hatásairól már mi is számtalanszor beszámoltunk. Utóbbiak közé sorolható például a szorongás és a stressz-szint csökkenése is. Ráadásul már egy rövid, a természetben töltött idő vagy egy kisebb kirándulás is nagyon sokat segíthet abban, hogy kicsit kiszakadjunk a hétköznapok monoton, megterhelő mókuskerekéből, és lazítsunk.

Arról azonban már kevesebb szó esik, hogy hiába töltjük akár az egész napot is a szabadban, ha közben a félbemaradt munkánkon, a buszmenetrenden vagy az elintézendő feladatokon gondolkodunk, stresszelünk – erre hívta fel a figyelmet közösségi oldalán a lelki és mentális egészséggel kapcsolatos edukációval foglalkozó Mélylevegő Projekt .

kirándulás, szabadidő, kikapcsolódás
Már egy kisebb kirándulás is sokat segít, hogy kiszakadjunk a mókuskerékből, és lazítsunk. Fotó: Getty Images

Hogyan legyen valóban kikapcsolódás a kirándulás?

A séta és a kirándulás lélekgyógyító és -feltöltő hatását csak akkor tudjuk kiélvezni, ha valóban elszakadunk egy kicsit a mindennapi kötelezettségek és teendők listájától, és megengedjük magunknak a pihenést, semmittevést. Ennek egyik kulcsa, hogy gyakoroljuk a tudatos jelenlétet. Ehhez a Mélylevegő Projekt azt javasolja, hogy ne siessünk sehova, és ne egy kitűzött célpont elérése legyen a lényeg, hanem maga az út, a sétálás. Még ha csak kis időnk is jut erre, igyekezzünk lassan sétálni, és közben figyeljünk minden egyes lépésünkre. Érezzük izmaink munkáját, illetve a talpunk és a talaj találkozását. Fókuszáljunk a testünk többi részére is: például arra, hogy milyen a testtatásunk, hogyan mozognak a karjaink, vagy hogyan vesszük a levegőt.

A tudatos jelenlétben az is segíthet, ha érzékszerveinkkel is a szokásosnál jobban „figyelünk”. Hallgassuk kíváncsian a minket körülvevő hangokat, és élvezzük ki az eső vagy a virágok illatát. Ajánlott időnként meg is állni néhány másodpercig, venni egy nagy levegőt és ellazítani izmainkat. Ezt követően, lassan, ráérősen folytathatjuk utunkat.

Egyes tanulmányok szerint a rendszeres sétálás hatására kreatívabbá válhatunk , csökken a depresszió kockázata , mérséklődik a szorongás és javul az alvás minősége. Ahhoz pedig, hogy még inkább kihozhassuk a maximumot ebből az igazán egyszerű mozgásformából, ebben a cikkünkben mutatunk szakértői tippeket .

Aktív pihenés, offline pillanatok

A valódi kikapcsolódáshoz, illetve a folyamatos „agyalás”, „kattogás” megállításához azonban elengedhetetlen az is, hogy kütyüinket is kikapcsoljuk. Attól, hogy időként néhány percre vagy akár egy-két órára elérhetetlenek vagyunk, még nem áll meg a világ. De sosem fogjuk tudni igazán átadni magunkat a természet szépségeinek és a feltöltődésnek, ha percenként pittyen egyet a telefonunk. Ha valóban az „itt és most”-ra szeretnénk koncentrálni, akkor legyünk offline módban, amíg haza nem érünk.

A legjobb egyébként az lenne, ha mindennap szánnánk egy kis időt arra, hogy eltávolodjunk az információáradattól, eltegyük okoseszközeinket, és kizárólag a környezetünkre és szeretteinkre figyeljünk. De ha ezt nem is tudjuk megtenni, legalább a hosszabb séták, kirándulások idején mindenképpen mellőzzük telefonunk nyomkodását.

A Mélylevegő Projekt ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a testmozgás és a rendszeres kirándulás valóban sokat segíthet lelki egyensúlyunk és mentális egészségünk megőrzésében, a szakember által nyújtott segítséget nem képes helyettesíteni. Ezért ha úgy érezzük, hogy olyan mértékű szorongás vagy depresszió gyötör minket, amellyel egyedül már nem tudunk megküzdeni, ne szégyelljük pszichológus vagy pszichiáter segítségét kérni a gyógyuláshoz, felépüléshez.
Legyen szó kertészkedésről, szobanövények gondozásáról, vagy egy növényt ábrázoló kép látványáról, a természet gyógyító erejét nem lehet elvitatni. A pandémia pedig csak még jobban megerősítette a tényt: nagy szükségünk van a zöldterápiára .

)
Megújult a HáziPatika! (x)

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Rossz hír a kórházak adósságáról

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +16, +24 °C
Minimum: +6, +13 °C

Erősen felhős, borult lesz az ég, sokfelé lehet eső, zápor. Megerősödik a déli, délnyugati szél, a legmelegebb órákban 16, 24 fokot mérhetünk. Hétfőn kettősfronti hatás érvényesül. Gyakori lehet a migrén és a görcsös fejfájás is, romolhat a keringési rendszer betegségeivel küzdők állapota. Többen ismétlődő rosszullétektől szenvedhetnek, és az alvásproblémák is egyre gyakoribbak. Érdemes megnézni a meteogyógyász® alábbi napi tanácsait! A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások: