Miért hazudunk a pszichoterapeutának?

HáziPatika

Időnként szinte mindenki hazudik valamiről, mi több, egyes amerikai felmérések szerint naponta átlagban egy-két alkalommal is füllentünk. Nincs is ebben semmi meglepő, ugyanakkor akadnak élethelyzetek, amikor kifejezetten furcsa, ha valaki nem mond igazat.

Ha valaki, akkor a pszichoterapeuta az a személy, aki előtt logikus lenne teljes mértékben megnyílni. Mégis egy 2015-ös, az Amerikai Pszichológusok Szövetsége (APA) Secrets and Lies in Psychotherapy című könyvében megjelent tanulmány szerint a megkérdezett kliensek 93 százaléka hazudott már legalább egyszer az őket kezelő szakembereknek. Kétségtelenül kontraproduktívnak tűnhet persze, ha valaki olyannak hazudunk, akinek a legfőbb feladata, hogy segítséget nyújtson. Valóban léteznek ugyanakkor olyan gyakorlati és pszichológiai okok, amelyek miatt az emberek időnként hajlamosak lehetnek takargatni az igazságot még a terapeuta előtt is. Lássuk tehát, melyek az őszintétlenség legfontosabb motivációs tényezői.

A szégyenérzet

Hogyan működik a pszichoterápia? Milyen kapcsolat alakul ki a kliens és a terapeuta között? Részletek itt.

Az említett tanulmány résztvevőinek 61 százaléka jelölte meg a szégyent hazudozása indokaként. Barry A. Farber, a Columbia Egyetem pszichológus professzora, az APA könyvének egyik szerzője szerint a jelenség hátterében az áll, hogy "általában szeretnénk a legjobb énünket adni. Még a mind közül a legbizalmasabb helyen is igyekszünk védeni a rólunk kialakult képet." Hozzátette, teljesen természetes, hogy az emberek nem szeretnék, ha nagyító alá helyeznék a legszemélyesebb gondolataikat, érzéseiket és szokásaikat, hogy aztán valaki más kielemezze azokat és ítélkezzen felettük. Ebbe pedig beletartozik a pszichoterapeuta is.

Az a szégyenérzet például, amelyet a párjukat megcsaló emberek éreznek, könnyen eredményezheti, hogy vonakodnak nyitottan beszélgetni a témáról. "Lássuk be, kényelmetlen beismerni ilyesmit, a hazugság pedig lehetőséget kínál a menekülésre ebből a diszkomfortos helyzetből" - mutatott rá Amy Morin pszichoterapeuta, a 13 Things Mentally Strong People Don't Do című könyv szerzője.

A kliensek többsége hazudott már a pszichoterápiás foglalkozásokon
A kliensek többsége hazudott már a pszichoterápiás foglalkozásokon. Fotó: iStock

Ijesztő következmények

A terápia során elhangzó hazugság célja sok esetben az, hogy ezáltal elkerülhetőek legyenek bizonyos következmények. Morin szerint is számos kliens tart attól, hogy bajba kerül amiatt, amit a szakember előtt bevall. "Aggódnak, nehogy a terapeuta megbüntesse őket valamiképpen vagy leállítsa a foglalkozásokat, amiért nem értek el kellő fejlődést, előrelépést" - magyarázta.

Emellett egészségtelen vagy kifejezetten veszélyes szokások is állhatnak a potenciális - vagy annak vélt - következmények miatti őszintétlenség hátterében. A 2015-ös tanulmány résztvevőinek egyharmada beismerte, hogy kábítószer- vagy alkoholfogyasztás miatt hazudott, mintegy egyötödük pedig étkezési szokásai miatt tette ugyanezt. Farber szerint, amikor függőségekről, étkezési zavarokról és egyéb kockázatos szokásokról van szó, a kliensek egyszerűen azért nem nyílnak meg, mert nem szeretnének leszokni, leállni. Még a kevésbé problémás szokásokkal küzdőknél is előfordulhat, hogy úgy érzik, hazudniuk kell, máskülönben a terapeutájuk azt fogja tanácsolni, hogy változtassanak, amire viszont ők még nem állnak készen.

Maguk előtt is tagadják a valóságot

"Néha az emberek valójában nem is hazudnak igazából, inkább arról van szó, hogy maguk előtt is lekicsinyítik a problémáikat, mert nem képesek elfogadni azokat. Valaki például, aki alkoholfüggőséggel küzd, ragaszkodhat hozzá, hogy alig ivott a héten, holott elképzelhető, hogy mindennap komoly mennyiségű alkoholt fogyasztott. Az embereknek gyakran ahhoz is segítség kell, hogy szembe tudjanak nézni a gondjaikkal, mielőtt őszinték lehetnének saját magukkal szemben" - fogalmazott Morin. A tagadás gyakran egyfajta megküzdési és védekező mechanizmusként jelentkezik, amennyiben a klienseknek egy nagyon stresszes vagy rajtuk túlnövő helyzettel kell megbirkózniuk. Egy kutatás szerint e körbe egyaránt beletartozhatnak olyan dolgok, amelyeken nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak változtatni - legyen szó akár egy betegség diagnózisáról, esetleg valamiről, amivel kapcsolatban már többször elbuktak korábban.

Mi a hatékony és sikeres pszichoterápia titka? A témáról dr. Unoka Zsoltot, a Semmelweis Egyetem osztályvezető pszichiáterét kérdeztük az alábbi videóban.

Újraélni egy traumát

A 2015-ös kutatás szerint vannak, akik azért hazudnak, mert ezáltal szeretnék enyhíteni az igazság negatív hatásait, például az emocionális fájdalmat. "Nem szeretnek beszélni az adott traumáról, mert úgy érzik, a beszélgetés könnyen túlnőhet rajtuk. Visszatérnek egy korábbi nagyon nehéz élményhez, és félnek, hogyha újra beszélnek róla, akkor újra át is fogják élni" - hangsúlyozta Farber. Egyes esetekben az emberek talán fel sem fogják, hogy a traumát kiváltó esemény milyen mértékben volt érintette őket, ezáltal alábecsülik a jelenre kifejtett hatása jelentőségét is.

"A traumatikus élmények egyik lehetséges hatása, hogy maga az élmény nem rögzül az érintettekben. Valamelyest tisztában vannak azzal, ami történt velük, de nem tudatosul bennük tartósan" - mondta el Susan Kolod manhattani lélekelemző. Példaként felidézte egy kliensét, akinek gondot jelentette, hogy elköteleződjön a párkapcsolataiban. Idővel kibontakozott a terápia során, hogy az anyja alkoholista volt és megbízhatatlan szülő. "Nem hazudta, hogy elfelejtkezett minderről. Sokkal inkább az történt, hogy nem is tudatosult benne a helyzet, éppen ezért nem is tudtunk róla beszélgetni, amíg el nem jutottunk egy bizonyos pontig a terápiában" - tette hozzá.


A terapeuta szimpátiája

Morin szerint számos kliensnek van arra igénye, hogy kedveljék őket, és attól tartanak, ha őszinték lesznek az érzéseiket vagy tévedéseiket illetően, elveszítik a terapeuta szimpátiáját. Annak érdekében tehát, hogy a szakember kegyeiben maradhassanak, kényszert éreznek arra, hogy pozitív fényben tüntessék fel magukat, még akkor is, ha ez gyakorlatilag egyet jelent a hazugsággal. Ez a törekvés persze problémát jelent, hiszen korlátozza a kezelés hatékonyságát. Éppen ezért a terapeuták is óva intik a klienseket attól, hogy eltitkolják az igazságot vagy alulbecsüljék az egyes tapasztalataik, élményeik jelentőségét.

Habár a szégyennel való megküzdés és a nehéz életesemények feldolgozása kétségkívül ijesztő lehet, ugyanakkor a terapeuta előtti őszinte megnyílás egy gyógyulási folyamat része, aminek hosszú távon is előnyös hatásai lehetnek. Kolod szerint egy őszinte és kendőzetlen kapcsolat kialakítása a terapeutával nem csupán a foglalkozások során segíti a klienst, de a klinika falain kívüli személyes kapcsolatokat is javíthatja.

Forrás: time.com

Értékelje a cikket!

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+19, +24 °C
Minimum:
+1, +7 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt sok napsütésre van kilátás, szinte felhő sem lesz az égen.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag