+6° - +19°
Kettős front

A demencia okai, következményei és a legújabb kutatási eredmények

HáziPatika

Világszerte több tízmillió idős embert érint a demencia, amely ráadásul nemcsak az ő, hanem családjuk, szeretteik életére is jelentős kihatással lehet. De mit is nevezünk egyáltalán demenciának, illetve mit tudunk ma erről az állapotról? Az alábbiakban a leggyakrabban felmerülő kérdésekre adunk választ.

"Ademenciaegy - általában krónikus és fokozatosan súlyosbodó - tünetegyüttes, amely esetén a kognitív funkciók romlása meghaladja az életkor előrehaladtával normálisan várható hanyatlás mértékét" - olvasható az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vonatkozó leírásában. A definíció világosan rámutat, hogy bár a demencia jellemzően idős embereket érint, egyáltalán nem része az öregedés természetes folyamatának. Mindemellett nem egy önálló betegségről van szó, sokkal inkább a gondolkodásban jelentkező panaszok egy olyan csoportjáról, amelyek mögött többféle betegség is meghúzódhat. E tünetek körébe tartozik például:

  • a memóriaromlás;
  • a kommunikációs nehézségek;
  • a vizuális és tájékozódási képesség romlása;
  • a problémamegoldási képesség romlása;
  • az összetett feladatok elvégzésének nehezítettsége;
  • a tervezés és szervezés nehezítettsége;
  • a mozgáskoordináció és a motorikus funkciók romlása;
  • illetve a zavartság, nyugtalanság.

Mint az a felsorolásból is látszik, a demencia sokféle formát ölthet. Sokan azonosítják az állapotot a memóriaromlással, és bár ez valóban egy gyakori tünet, mindazonáltal a feledékenység önmagában még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az érintett személy valóban demens lenne. A tünetek mibenléte legfőképpen az azokat kiváltó alapbetegségtől függ, illetve attól, hogy az agy pontosan mely területei sérülnek.

Mi okozza a demenciát?

Miért nem gyógyítható az Alzheimer-kór?

A várható élettartam növekedésével egyre emelkedik az Alzheimer-kórban szenvedők száma a világon. A betegség mind nagyobb terhet ró a társadalomra, ennek ellenére nincs olyan gyógyszer, amely akár csak késleltetni is tudná a kórkép kialakulását. Lássuk, miért.

A demencia alapja ugyanis minden esetben az agyi idegsejtek és a köztük kiépült kapcsolatok sérülése, elvesztése. Ennek leggyakoribb kiváltó oka az Alzheimer-kór, amely az esetek mintegy háromnegyedéért felelős. Jelenlegi ismereteink szerint a betegség során kétfélefehérjehalmozódik fel és rakódik le az agysejtekben és azok körül: tau és amiloid fehérjék. Ezek a lerakódások a folyamat előrehaladtával aztán egyre súlyosabban gátolják a sejtek közötti kommunikációt, valamint hozzájárulnak a sejtek elpusztulásához is, csökkentve ezáltal az érintett agyi régiók működőképességét. Egyelőre nem ismert - bár sokat kutatott terület -, hogy a fehérjefelhalmozódás minek hatására indul be, emiatt pedig sem biztosan megelőzni nem lehet azAlzheimer-kórfellépését, sem a kezelésére nincs specifikus gyógymód. Mindazonáltal gyógyszeres úton valamelyest enyhíthetők a kognitív tünetek.

Az Alzheimer-kór mellett egyéb betegségek és kórfolyamatok is kiválthatnak egyre súlyosbodó, visszafordíthatatlan demenciát. Ide tartozik a vaszkuláris demencia, amely esetén az agyi vérellátás zavarai eredményeznek sejtkárosodást akár szélütés (stroke) következtében, akár egyéb módon. Az Alzheimer-kórhoz hasonlóan szintén -  gömbszerű, sejten belüli - fehérjelerakódások következménye az úgynevezett Lewy-testes demencia, továbbá megkülönböztetünk homloklebenyi eredetű demenciát is, amely a homloklebenyi agysejtek pusztulásával járó betegségek összefoglaló neve. A felsorolt kórképek közül sok esetben több is fennáll egyszerre a demens betegeknél, ilyenkor tehát kevert demenciáról beszélhetünk. Mindezeken felül pedig ugyancsak hozzájárulhat a kognitív hanyatláshoz a Huntington-kór, Creutzfeld-Jakob-betegség, Parkinson-kór, illetve traumatikus agysérülések.

A demencia alapja az agyi idegsejtek és a köztük kiépült kapcsolatok sérülése, elvesztése

A demencia alapja az agyi idegsejtek és a köztük kiépült kapcsolatok sérülése, elvesztése.

Fotó: Getty Images

A demencia következményei

A gondolkodásbeli, kognitív zavarok az élet minden területén egyre fokozódó nehézségeket okozhatnak a demens betegek számára. Ahogy romlik az állapotuk, képtelenné válhatnak arra, hogy egyedül gondoskodjanak magukról. Előfordulhat, hogy hétköznapi teendőik ellátása során is veszélybe sodorják magukat és környezetüket, legyen szó akár főzésről vagy autóvezetésről. Ilyen esetekben fontos szerep jut tehát a családnak, a hozzátartozóknak idős szerettük ellátásában, ápolásában. A feladat ugyanakkor hosszú távon rendkívül megterhelő mind fizikális, mind érzelmi, mind pénzügyi szempontból. Éppen ezért az ápolást végző családtagoknak oda kell figyelniük saját egészségükre is, ha pedig úgy érzik, már nem bírják egyedül ellátni szerettük gondozását, érdemes szakszerű segítséget kérni.

A demencia tehát az érintettek és hozzátartozóik életére éppúgy súlyos kihatással van, mint általában véve a társadalomra. A WHO 2015-ös évre vonatkozó becslései szerint a demenciával kapcsolatos globális kiadások összköltsége meghaladja a 800 milliárd amerikai dollárt, ami nagyjából a globális GDP 1,1 százalékával egyenértékű. A 60 éven felüli korosztály tagjainak átlagosan 5-8 százaléka küzd valamilyen mértékű demenciával. Mindez az átlagélettartam mostani növekedési üteme mellett azt jelenti, hogy 2030 és 2050 között 82 millióról 152 millióra emelkedhet majd a demens betegek száma a Földön, még tovább növelve a tünetegyüttes gazdaságra kifejtett terhét.

Mit tehetünk a demencia ellen?

Mindössze az esetek egytizedében jelentkeznek a demencia tünetei 65 éves kor alatt, ami jól mutatja, miért nevezhetjük az életkort a legerőteljesebb kockázati tényezőnek. Szintén fokozza a rizikót az öröklött genetikai hajlam, azaz ha a felmenők között előfordult már demencia. Emellett fontos megemlíteni a Down-szindrómát is, amely esetén az átlagosnál jóval magasabb az Alzheimer-kór korai fellépésének veszélye. A felsorolt tényezőkben közös, hogy az érintetteknek nincs azokra kihatásuk. Akadnak ugyanakkor olyan rizikófaktorok is, amelyek befolyásolhatók.


Tavaly júliusban az Alzheimer-társaság Los Angeles-i nemzetközi konferenciáján öt új kutatást is bemutattak, amelyek egybecsengő eredményei szerint bizonyos életmódbeli szokások beiktatásával jelentősen csökkenthető a szellemi hanyatlás és a demencia kockázata. E körbe tartozik az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres -  hetente legalább 150 percnyi -  testmozgás, a szellemi kihívást jelentő tevékenységek, hobbik űzése, továbbá a dohányzás és az alkoholfogyasztás kerülése. Az egyik tanulmány alapján akár 60 százalékkal is csökkentheti az Alzheimer-kór veszélyét, ha valaki a felsorolt öt tényező közül legalább négyet a mindennapi rutinja részévé tesz. Mi több, egy másik tudományos munka szerint még a genetikai hajlamot is képes lehet ellensúlyozni az egészséges életmód. Ezzel szemben például a dohányzás már a 40-es életévek során is kimutatható kognitív hanyatlást eredményezhet.

Értékelje a cikket!

Párom 67 éves, és 7 éve demenciában szenved. 2 éve nem ment ki a lakásból, nem lehet vele kommunikálni. Olvastam, hogy a CBD olaj serkenti az agysejteket. Reménykedem, hogy ennek szedése talán egy kis javulást is eredményezne. Jelenleg Frontin 0,5 mg 1x1, és Kventiax 25 mg 3x1/4-et szed. Érdeklődöm, hogy 5 %-os olajból napi egy cseppet adnék, nem üti-e valamelyik gyógyszer hatását, vagy esetleg csökkenteni kellene az orvosság adagját? Nagyon köszönöm a válaszukat.

Tisztelt Kérdező! Nincs saját tapasztalatom a CBD olajjal kapcsolatban. Az orvosoknak szóló publikációk alapján úgy tűnik, hogy a CBD olajjal többségében laboratóriumi sejteken és állatokon végeztek kísérleteket, amelyek alapján feltéte...

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
+14, +19 °C
Minimum:
+6, +11 °C

Hazánkban hétfon délelőtt sokfelé várható záporeső, néhol zivatar kialakulása.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag