Mint azt megírtuk, egyes becslések szerint az évszázad közepéig megtriplázódhat a demens betegek száma globálisan, de Magyarországon is mintegy 60 százalékos emelkedést jeleznek előre a számítások. A demencia egy összetett tünetegyüttes, amelynek hátterében többféle betegség is meghúzódhat, mint például az Alzheimer-kór. Fontos hangsúlyozni, hogy bár jellemzően idős embereket érint, egyáltalán nem része az öregedés természetes folyamatának. A gondolkodásbeli, kognitív zavarok az élet minden területére rányomhatják bélyegüket, hosszú távon teljesen ellehetetlenítve, hogy az érintettek gondoskodni tudjanak magukról. Noha a demencia nem gyógyítható, a kognitív hanyatlás késleltethető, lassítható – mindebben pedig kulcsszerep jut az életmódnak.
A demencia megelőzési lehetőségei
Az Egyesült Államokból származó adatok alapján napjainkra az 55 év feletti korosztály 42 százalékát veszélyezteti a demencia. Dr. Austin Perlmutter belgyógyász szakorvos, életmód- és prevenciós szakértő szerint a statisztikákból egyértelműen kirajzolódik, mennyire fontos minden ma élő ember életében az aktív megelőzés. A Psychology Today oldalán megjelent cikkében felhívja továbbá a figyelmet, hogy míg e téren a legtöbb szó az étrendről, étrend-kiegészítőkről és gyógyszeres megoldásokról esik, addig van egy sokkal kevesebbet tárgyalt, de legalább ennyire lényeges eszköz a kezünkben, amellyel ugyancsak csökkenteni tudjuk a kockázatot.
Elöljáróban érdemes megemlíteni, hogy a kognitív hanyatláshoz vezető agyi változások már jócskán az első tünetek jelentkezése előtt elkezdődnek. Ugyanakkor az ilyen típusú elváltozások sem szükségszerűen idéznek elő klinikai értelemben vett demenciát. Továbbá az elbutulás mértéke is rendkívül változó lehet, még hasonló agyi kórfolyamatok mellett is. Egy szó, mint száz, a demencia nem érint mindenkit ugyanúgy. A kérdés persze az, hogy vajon miért. Nos, Perlmutter rámutat: immár több évtizedes megfigyelés, hogy a magasabban iskolázott, illetve komplexebb foglalkozást űző emberek körében ritkább a demencia előfordulása. Napjainkra a területen zajló kutatásokból pedig kirajzolódik az úgynevezett kognitív tartalék jelensége és fontossága.
Nagyon leegyszerűsítve a kognitív tartalék azt írja le, hogy az emberi agy mennyiben képes az improvizációra és arra, hogy szükség esetén újszerű módon oldjon meg problémákat. E képességünk tanulás és kíváncsiság révén folyamatosan fejleszthető életünk során. Ami miatt ez igazán fontos, hogy egyre több tudományos bizonyíték igazolja: az agyi kapcsolatok fejlesztése segíthet lassítani vagy akár teljesen ellensúlyozni a demencia kialakulását. Mindebben tehát olyan módszerekre támaszkodhatunk, amelyek révén erősíthetjük kognitív tartalékainkat. A formális oktatáson és a munkahelyi kihívásokon túl pedig számos olyan szabadidős tevékenység is ismert, amely hasznos segítség lehet. Alábbi galériánkban ehhez adunk praktikus tippeket Perlmutter doktor gyűjtése alapján. (A galéria a képre kattintva nyílik.)
4 fotó
