Tényleg kevesebb dohányos lesz koronavírusos?
Bár a dohányosok kiszolgáltatottabbak a vírusoknak és baktériumoknak, bizonyos kutatások szerint a koronavírus kevésbé érinti őket. A járványosan terjedő betegség azonban veszélyesebb szövődményeket idézhet elő a cigarettázóknál.
A dohányzás alternatíváiról és a legújabb kutatási eredményekről is szó esett a Global Forums of Nicotine 2020-as nyári konferenciáján. Rendhagyó módon, a járványra tekintettel idén az interneten lehetett követni az előadássorozatot, amelyen a világ szinte minden pontjáról felszólaltak orvosok és kutatók. Persze elkerülhetetlen volt, hogy e téma kapcsán is szó essen a koronavírusról, amely úgy tűnik, egy kicsit másképpen érinti a dohányosokat, mint a legtöbb megszokott vírus. Az elmúlt hónapokban több kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy a dohányosok kisebb arányban betegednek meg a koronavírustól, a betegség lefolyása azonban súlyosabb lehet az esetükben. Ez persze nem jelenti azt, hogy teljesen védve vannak a fertőzéstől, sőt a szövődményeik is komolyabbak lehetnek, és akár a betegség terjedésében is szerepük lehet.
A cigaretta alternatívái
A cigaretta a nikotinbevitel egyik legkárosabb formája, ezért a dohánygyárak ma már több olyan dohányzási alternatíván is dolgoznak, amelyek csökkentenék a cigarettafüsttel járó káros hatásokat. Mi marad a cigiből, mire eloszlik a füst? Kattintson a részletekért!
A dohányosok általában kevésbé védettek a vírusokkal és baktériumokkal szemben, a cigaretta füstje ugyanis jelentősen rontja a hörgők öntisztuló képességét, illetve hatására a nyálkahártyán is könnyebben meg tudnak telepedni a különböző kórokozók. Kutatások szerint 34 százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki influenzaszerű megbetegedés azoknál, akik rendszeresen füstölögnek - mondta el a konferencián dr. Riccardo Polosa, az olaszországi Catania Egyetem kutatója. Hozzátette: az új koronavírus kapcsán azonban már nem tűnt ilyen egyértelműnek a cigaretta és a védettség közötti kapcsolat, sőt bizonyos kutatások éppen arra mutattak rá, hogy a COVID-19 betegséggel kezeltek között az átlagosnál kevesebb a dohányos.
Védhet a nikotin?
Az Economistban is közzétett tanulmány szerint a nikotin valamilyen mértékű védelmet nyújthat a koronavírussal szemben. A cikk szerint a francia orvosokat is meglepte, hogy a párizsi Pitié-Salpêtriére kórházba szállított fertőzöttek csupán 5 százaléka volt dohányos, ami jóval alacsonyabb, mint a cigarettázók aránya a népességen belül. A különös megfigyelés hátterében több ok is állhat. Egyes kutatók úgy vélik, hogy a nikotin csökkenti a gyulladás mértékét és megnehezíti, hogy a vírus bejusson a sejtekbe. Más vélemények szerint pedig a fertőzéskor kialakuló, túlzott immunreakciót csillapítja, amely számos esetben életveszélyes állapotot eredményezhet.
Habár a kutatók is hangsúlyozták, hogy kevés adat áll még rendelkezésre ahhoz, hogy tiszta képünk legyen a nikotin koronavírusra gyakorolt hatásáról, a hír hallatára április elején megugrott a kereslet a különböző nikotintapaszok iránt. Ugyan a járvány megfékezésének biztosan nem ez a legjobb módja - főleg, mert a nikotin hosszú távon nemcsak függőséget okoz, de megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást is - , az összefüggés valóban érdekes.
Dr. Polosa szerint az eddigi adatok alapján a páciens életkora befolyásolja leginkább a koronavírus-fertőzés kimenetelét, de a különböző alapbetegségek (elsősorban a keringési problémák és a diabétesz), sőt az átlaghőmérséklet is hatással van arra, hogy kinek milyen súlyos gondot okoz a vírus. A nikotin szerepe még nem egyértelmű, a kutató azonban egy másik, 661 ember bevonásával készült franciaországi tanulmányt is említett, melynek eredménye szerint a dohányosok jóval kisebb eséllyel fertőződnek meg a koronavírustól, mint azok, akik sosem gyújtanak rá.
Segítheti a vírus terjedését
A belga Rákellenes Alapítvány (Foundation against Cancer) tanulmánya viszont arra világított rá, hogy a dohányosoknál a koronavírus nagyobb eséllyel válthat ki veszélyes szövődményeket. A kutatást végző szakemberek szerint a cigaretta füstje károsítja, sőt megbénítja a tüdőben lévő csillósejteket. Ezeknek a sejteknek az lenne a dolga, hogy mozgásukkal "kisöpörjék" a tüdőbe jutó szennyeződéseket a bennük lévő kórokozókkal együtt. A füstben lévő káros anyagok miatt azonban ezt a munkát nem tudják elvégezni, így a vírusok és baktériumok könnyebben terjedni kezdhetnek és súlyosabb problémát okozhatnak.
Emellett a dohányzásnak a járvány terjedésében is szerepe lehet. A koronavírus ugyanis a köhögéskor és tüsszentéskor elszabaduló, apró cseppekkel terjedhet tovább, viszont a dohányfüsttel kifújt aeroszollal szintén gazdát cserélhet. Ezek a részecskék ráadásul nemcsak a szociális távolságtartásként előírt másfél-két méteres távon belül veszélyesek, de akár 8-10 méterre álló emberekhez is eljuthatnak. A járvány ideje alatt ezért érdemes tisztes távolságot tartani a füstölgőktől, illetve minél kevesebbszer rágyújtani.
Értékelje a cikket!
Tisztelt Doktor Úr! Kérem, segítsen nekem "utat vágni a dzsungelben"! Amikor egy pulmonológus, kardiológus, onkológus a dohányzásról, mint rizikófaktorról nyilatkozik, valójában miről van szó? A dohányzás alatt én a (vegyszerekkel megkezelt) dohánylevél papírköntösben való elégetését értem. Az elektromos cigaretta ebben a tekintetben ugyanolyan veszéllyel bír? Amikor bizonyos gyógyszerek és a dohányzás interakciójáról van szó, akkor a nikotinos e-cigi is beleértendő? Kérem, segítsen nekem eligazodni ebben az útvesztőben!
Az e-cigaretta is ártalmas a szervezetre, így amikor a dohányzásról és annak hatásairól, interakciójáról írunk, mindkettőre értendő.
