Génjeinkben van a netfüggés?

A Bonni Egyetem és a mannheimi Zentralinstitut für Seelische Gesundheit közös kutatása molekuláris/genetikai kapcsolatot tárt fel az internetfüggőség esetében .

A szeptemberi kiadásában megjelenő tanulmány vezető szerzője, Dr. Christian Montag szerint eredményeik azt bizonyítják, hogy az internetfüggőség nem csak kitaláció, a kutatók és a kezelőorvosok egyre közelebb jutnak a rendellenesség pontos meghatározásához.

A bonni kutatócsoport az elmúlt években összesen 843 embert kérdeztek meg internetezési szokásaikról. A kérdőívek elemzése azt mutatta, hogy 132 személy tanúsított rendellenes viselkedést a médium kezelésével kapcsolatban, vagyis egész nap az interneten jár az eszük, és úgy érzik, súlyosan romlik a közérzetük, ha kénytelenek nélkülözni.

A kutatók összehasonlították a problémás internetezők génállományát az egészséges kontroll személyekével. Az elemzésből kiderült, hogy a 132 alany nagyobb valószínűséggel hordoz egy genetikai variánst, amely fontos szerepet játszik a nikotinfüggőségben is. "Az agyban lévő nikotin típusú acetilkolin receptorról már korábban tudtuk, hogy a vele kapcsolatos gén mutációja elősegíti a függő viselkedés kialakulását" - magyarázta Dr. Montag. A nikotin az acetilkolinhoz hasonlóan úgy illik bele ebbe a receptorba, mint kulcs a zárba. Mindkét idegi átvivőanyag jelentős szerepet játszik az agy jutalmazási rendszerének aktiválásában. A kutatás szerint tehát ez az összefüggés nem csak a nikotin, hanem az internetfüggőség esetében is létfontosságú.

Ez is érdekelheti

e-cigaretta

E-cigi – nem tudják használni, ezért károsabb, mint a hagyományos

DNS

Boldogkői Zsolt molekuláris genetikus: „a génjeinket sokan a sorsszerűséggel azonosítják, a helyzet azonban nem ez”

kratom

Egyre népszerűbb a „legális heroinnak” nevezett kratom

génszerkesztés

„A genetikai meghatározottság nem végzetes sors” – Falus András a gyógyítás egyik legígéretesebb lehetőségéről

A mutáció a CHRNA4 génen található, ami megváltoztatja a nikotinikus acetilkolin receptor Alfa 4 alegységének genetikai felépítését. A vizsgált alanyok közül ez a variáns a problémás internethasználókban, közülük is különösen a nőkben fordult elő a leggyakrabban. Ezt az eredményt azonban további kutatásokkal kell igazolni, mert több felmérés is azt mutatta, hogy a férfiak hajlamosabbak a függőségre, mint a nők. Dr. Montag úgy véli, hogy a nemspecifikus genetikai eredmény valószínűleg az internetfüggőség külön alcsoportjából származhat, például a közösségi oldalak használatával kapcsolatban. Ennek pontosításához azonban további kutatásokra lesz szükség.