Miért az év egy részében vagyunk lehangoltak?

A sokszor szürke, borongós őszi-téli időszakban bizony a hangulatunk is jóval komorabbá válhat, ezt az állapotot nevezzük szezonális depressziónak. De hogyan ismerhetjük fel, hogy nem csak szimplán rossz passzban vagyunk, és mit tehetünk ellene? Alábbi cikkünkben ehhez nyújtunk segítséget.

Bár a depresszió egyre többeket érint, és a kifejezést is gyakran emlegetjük a mindennapokban, valójában meglehetősen felszínes a tudásunk a témában. Sokan tévesen használják a „depressziós vagyok” kifejezést, amikor csak egyszerűen rossz a kedvük, és az ellenkezője is igaz: sokan nem ismerik fel, amikor valójában ezzel a mentális problémával küzdenek.

szomorú fiatal nő, szezonális depresszió, tél, rossz idő, ködös téli időjárás, szezonális affektív zavar
Szezonális depresszió bárkinél kialakulhat, de nőknél valamelyest gyakoribb. Fotó: Getty Images

Hogyan hat a téli sötétség az agyunkra?

A szezonális depresszió, vagy orvosi nevén szezonális affektív zavar a depresszió speciális fajtája, amely ciklikusan ismétlődve, az évszakok változásával összhangban jelentkezik. Ősszel és télen a leggyakoribb, ritkább esetben előfordulhat tavasszal és nyáron is. Hivatalosan akkor állítható fel a diagnózis, ha már legalább két egymást követő évben megjelentek valakinél a tünetek.

Kialakulásának hátterét máig kutatják az orvosok, de annyi mindenesetre bizonyos, hogy a napsütéses órák mennyisége fontos szerepet játszik a szezonális depresszió kialakulásában. Ahogy ugyanis a Föld egy év alatt megkerüli a Napot, bolygónk forgástengelyének dőlése miatt folyamatosan változik a nappalok és éjszakák hossza. Magyarországon a leghosszabb nap július 21-re esik, amikor majdnem 16 órán át fényeskedik a Nap az égen. Ezzel szemben december 21-én, a legsötétebb napon már csak 8 és fél órát tölthetünk természetes fényben.

A rövidülő nappalok pedig több szempontból negatív hatással vannak a szervezetünk cirkadián ritmusára. A sötétség miatt egyébként is romlik a kedélyállapotunk, és egyre inkább igazolódni látszik az is, hogy nemcsak a napfény mennyisége fontos a szervezetünk (ideértve az agyunkat) megfelelő működéséhez, hanem az is, hogy mikor kapjuk a fényt. Normál esetben ugyanis a napfény irányít(ana) egy csomó folyamatot a testünkben: például, hogy mikor kelünk fel, mikor eszünk, mikor leszünk álmosak. Télen azonban a legtöbbünknél már jóval azelőtt csörög a vekker, hogy kint világosodna, ami összezavarja a belső biológiai óránkat. A cirkadián ritmus kizökkenése pedig felborítja a hormonháztartásunkat is: az alvás-ébrenlét szabályozásáért felelős melatoninból túl sok termelődik, a boldogsághormonnak nevezett szerotoninból pedig kevesebb. Az alacsony szerotoninszint hozzájárul a hangulatzavarok kialakulásához, a magas melatoninszint miatt pedig folyton álmosnak, fáradtnak érezhetjük magunkat.

Ezek az árulkodó jelek figyelmeztetnek

A szezonális depresszió tünetei megegyeznek a „sima” depresszió tüneteivel. Annyiban különböznek, hogy többnyire ősszel (október végén, novemberben) kezdődnek, majd fokozatosan erősödnek, a tél közepén csúcsosodnak ki, és tavasszal, a napsütéses órák számának növekedésével enyhülnek, elmúlnak. Fontos tudnunk, hogy a szezonális affektív zavar - mint mindenfajta depresszió — nemcsak a pszichénket, de a fizikai állapotunkat is érintheti.

A lelki tünetek közül jellemző a reményvesztettség, levertség és belső üresség érzése, egyeseknél a belső nyugtalanság. Szezonális affektív zavarra utalhat az is, ha a szokásosnál ingerlékenyebbek vagyunk, nehezebben tudunk koncentrálni, döntéseket hozni, gyakran gyötör minket bűntudat. Feltűnő változás továbbá, ha elhanyagoljuk a társas kapcsolatainkat, bezárkózunk és elveszítjük az érdeklődésünket a korábban szeretett hobbink iránt.

Testi oldalról figyelmeztető jel, ha ősztől kezdve egyre fáradékonyabbak vagyunk, alvászavarokkal küzdünk. Ezzel összefüggésben tapasztalhatjuk a nemi vágy csökkenését, illetve a korábban nem jellemző fejfájás, hátfájás, szédülés, heves szívdobogás, gyomor- és bélpanaszok hátterében is állhat a szezonális depresszió. Gyakori tünet még a testsúlyváltozás is, amely az étkezési szokások megváltozásából ered: ez lehet fogyás az étvágytalanság miatt, de jellemzőbb a hízás a fokozott szénhidrátéhség miatt.

Szezonális depresszió gyakorlatilag bárkinél kialakulhat, de az adatok szerint nőknél valamivel gyakoribb, bár hozzá kell tenni, hogy férfiaknál erősebb tünetekkel jelentkezik. Kockázatot jelent, ha valakinek a családjában már korábban előfordult ez a mentális betegség, illetve olyan helyen él, ahol kevesebb a napfényes órák száma.

Mit tehetünk ellene?

Bár a tavasz beköszöntével általában enyhülnek a szezonális depresszió tünetei, nem szabad félvállról venni a problémát. Kezelés nélkül ugyanis a szezonális affektív zavar súlyossá válhat, és akkor már csak orvosi beavatkozással, antidepresszáns gyógyszerrel érhető el a gyógyulás. Természetesen nem csak a szélsőséges esetekben javasolt szakemberhez fordulni, enyhébb panaszoknál ugyanakkor néhány életmódbeli változtatással is jelentős javulás érhető el.

Télen a borongós hónapokban a depresszió sokkal több embert érinthet, mint gondolnánk. Ahelyett, hogy rögtön antidepresszánsokhoz nyúlnánk, érdemes lehet első lépésként természetes módszerekkel megpróbálni enyhíteni a tüneteinket. Gyógynövények, amelyek segítenek enyhíteni a depressziót.

Először is próbáljunk meg minél több időt a szabadban tölteni, különösen a reggeli órákban, ébredés után. Ne hagyjuk, hogy a hideg visszatartson, öltözzünk fel melegen, és menjünk sétálni, közben pedig figyeljük meg tudatosan a környezetünket, és keressünk lélekmelengető részleteket (például ahogy megcsillan a felkelő nap a zúzmarás ágakon). Amikor csak tudunk, ebédszünetben is ruccanjunk ki legalább pár perc erejéig, és ha van rá lehetőségünk, munkaállomásunkat, íróasztalunkat költöztessük ablak mellé, hogy minél több természetes fénnyel tudjunk töltődni.

Sokat segíthet a pszichoterápia és a sportolás, illetve az is, ha az étkezési szokásainkat megregulázzuk és egészségesebb fogásokat fogyasztunk. Emellett vegyünk részt minél több társasági programban, vagy jó ötlet lehet egy négylábú barát befogadása is. Érdemes megkérdezni a környékbeli állatmenhelyeket, mert a téli, ünnepi időszakban egyre több helyen hirdetnek olyan akciót, amelynek keretében átmenetileg örökbe fogadhatunk egy bundás társat, így kötöttségek nélkül kipróbálhatjuk a gazdis lét örömeit.

Ha úgy érezzük, mindezek sem segítenek túllendülni ezeken a nehéz hónapokon, akkor mindenképp forduljunk orvoshoz!

A legfrissebb tartalmainkért kövessen minket a Google HírekbenFacebookonInstagramonViberen vagy YouTube-on!

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +4, +10 °C
Minimum: -3, +5 °C

A rövid napos időszakok mellett többször megnövekszik a felhőzet, szórványosan várható eső, zápor, hózápor, futó havas eső. Erős, helyenként viharos lesz az északnyugatira forduló szél, 4, 10 fokig melegszik a levegő. Csütörtökön gyenge hidegfronti hatás érvényesül. Fokozódhatnak a görcsös panaszok, például az izom- és hasi görcsök és a görcsös fejfájás is, emellett növekszik a migrénhajlam. A szél miatt sokan ingerlékenynek, nyugtalannak érezhetik magukat, az alávásproblémák pedig várhatóan még napokig nem mérséklődnek. További fontos részletek a meteogyógyász® mai videójában! A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások: