Természetesen minden szülő a lehető legjobbat akarja gyermeke számára, és próbálja őt támogatni, amiben csak tudja, ám sokan túlzásba esnek e téren. Ha valaki elkészíti gyermeke helyett a házi dolgozatát, netán helyette jelentkezik egy állásajánlatra vagy megírja a motivációs levelét, az már biztos, hogy túllépett a szerepkörén, és legjobb szándéka ellenére sem tesz jót gyermekének.
Chris Segrin, az Arizona Egyetem kommunikációs tanszékének vezetője munkatársaival több száz szülő és felnőtt gyermek kapcsolatát követte nyomon, melyek során a túlzott szülői gondoskodás negatív következményeit igyekeztek feltárni.
Megállapították, hogy egyrészt ezek a gyerekek többnyire önállótlanok, ám ugyanakkor túlzottan önteltek lesznek, másrészt a szüleik kevésbé elégedettek a családon belüli kommunikációval és kapcsolattartással. A kutatásban szintén résztvevő depressziósakká és a másokkal való együttműködésre képtelenné válnak.
A szakemberek arra is kíváncsiak voltak, vajon mi áll a túlzott gondoskodás hátterében, és megállapították, hogy ezekben a családokban gyakran nagyon szegényes a családtagok közötti kommunikáció, és a gyerekek kevésbé együttműködőek a szüleikkel, ugyanakkor hajlamosak elhinni magukról, hogy ők a világ közepe, és elvárják, hogy - ahogy a szüleik tették - az egész világ gondoskodjon róluk.
A szakemberek a továbbiakban azt tűzték ki maguk elé célul, hogy megpróbálják a szülői túlféltés fogalmát - melyet "helikopterszülőség" néven is ismer a szakirodalom - minél pontosabban körülírni, és mivel mindez egy viszonylag új kutatási terület, további vizsgálatok révén igyekeznek minél alaposabban feltárni a jelenség mögötti okokat és azok következményeit.
