A koraszülött csecsemők légzése, pulzusa, ébrenléti és alvó óráik száma mind olyan fontos adat, amelyekre nagy szükség van az újszülött osztályokon. Ezeket a paramétereket egészen az elmúlt időszakig vagy vezetékek sokaságával kiépített rendszerekkel gyűjtötték be, vagy pedig az ápolók, orvosok dolga volt a közvetlen megfigyelés és annak megállapítása, milyen állapotban van a baba. A mesterséges intelligencia, a gépi látási, képfeldolgozási technológia, a kameraalapú megfigyelés most érte el azt a szintet, hogy az életjelek vizsgálatához már nem feltétlenül szükségesek a csecsemő bőrével közvetlenül érintkező szenzorok – hívja fel a figyelmet közleményében a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat.
Földesy Péter, a HUN-REN SZTAKI Számítógépes Optikai Érzékelés és Feldolgozás Kutatólaboratóriumának tudományos tanácsadója egy olyan termékcsalád kifejlesztésén dolgozik munkatársaival, amely a koraszülött csecsemők napi aktivitását a mesterséges intelligencia segítségével monitorozza. A végső cél egy piacképes termékcsalád megalkotása. „A Semmelweis Egyetem neonatológiai tanszékével együttműködésben, Szabó Miklós professzor szakmai segítségével először a csecsemők életjeleinek MI-támogatott, kameraalapú megfigyelését kezdtük el fejleszteni nyitott inkubátorokban. Habár a légzés és a pulzusszám megfigyelését megoldottuk, hamar kiderült számunkra, hogy a pulzoximéter funkcióit egy bonyolult kamerarendszerrel kiváltani nagyon nem egyszerű feladat. Ráadásul a nagy orvosiműszer-gyártó cégek időben korábban elindulva már le is védették ezt a fejlesztést” – elevenítette fel a kezdeteket a kutató.
E tapasztalatok után fordultak inkább egy olyan termékcsalád megvalósításának az irányába, amely a személyre szabott fejlesztést segíti. „A koraszülöttek esetében az a régi hozzáállás, hogy »tartsuk őket életben«, ma már nagyon nem elegendő. Egyre fontosabb az is, hogy például hagyjuk őket a saját ritmusukban aludni. Az egyénre szabott és családközpontú fejlődéstámogató NIDCAP és a FINE gondozási programok azt segítik, hogy a babák akkor kapjanak támogatást, amikor a bioritmusuk alapján az a legalkalmasabb, és ne akkor, amikor az orvos és a nővérek időbeosztása ezt engedi” – foglalta össze Földesy Péter.
A termékcsalád első eleme egy olyan kamera, amely zárt inkubátorban, éjszaka, letakarva is jó minőségű videóképet és hangot tud rögzíteni, továbbítani. A kamera jelenleg a CE-jelzés megszerzésének folyamatánál tart: ez a minősítés jelzi majd, hogy biztonságos, piacon értékesíthető termékről van szó. Ezzel együtt hónapokon belül a boltokba kerülhet a magyar kutatók által életre hívott termék. „Szeretnénk kiegészítő modulokat is fejleszteni, amelyeket attól függően lehet a rendszerhez csatlakoztatni, hogy kinek milyen típusú megfigyelésre van szüksége. Ha például az alvás- és viselkedésfigyelés a lényeges, akkor egy tableten vagy laptopon futtatható lesz egy szoftver, amely folyamatosan figyeli a csecsemőt, és egyszerűen érthető, színes görbék segítségével megmutatja, milyen állapotban van a baba. Mélyen alszik, felületesen alszik, ébredezik vagy már felébredt? A rendszer egyúttal azt is tárolja, milyen volt a napi fényerő, vagy hogy mennyire hangoskodtak a baba környezetében” – vázolta a fejlesztés további útját a kutató.
A kutatás harmadik, leendő területe a babák fájdalomszintjének mérése. A csecsemőket olykor napi 10-15 alkalommal is megvizsgálják, vért vesznek tőlük vagy lélegeztetésre van szükség. Mindezek miatt gyakran sírnak, de azt nem egyszerű mérni, hogy valójában mennyire fáj nekik a tortúra. Földesy Péterék egy olyan fájdalomskálát szeretnének kidolgozni nővérek, orvosok bevonásával, amely kameraképek alapján, az arcmimika, a kéz és a hát feszülésének mértéke, MI-támogatott elemzése segítségével állapítaná meg a fájdalom nagyságát.
