Egy tanulmányban a kutatók költséghatékony módszert találtak a célközönség bevonására és a rákmegelőzés előmozdítására, gyökeresen átalakítva a digitális egészségügyi tájékoztatást. –írja cikkében a News Medical Life Sciences.
A European Journal of Cancer folyóiratban nemrégiben megjelent cikkben, a kutatók értékelték a mesterséges intelligencián (AI) alapuló közösségi média befolyásoló hatását a rákmegelőzési, prevenciós üzenetek terjesztésére.
A rák világszerte az egyik vezető halálozási ok. Míg a terápiás módszerek fejlődése növelte a túlélési arányt, mégis a megelőzés a leghatékonyabb eszköz a rákos esetek csökkentésére.
A megelőzés hagyományos módszerei elavultak, különösen a fiatalok körében, akik előnyben részesítik a digitális kommunikációs felületeket. Egy tanulmány a nők és férfiak rákos halálozásának 37 százalékát, illetve 50 százalékát olyan módosítható kockázati tényezőknek tulajdonította, mint az emelkedett testtömeg-index (BMI), a dohányzás és az alkoholfogyasztás, sürgetve a kockázatokkal kapcsolatos tudatossági programok további fejlesztését.
A kutatóintézetek nehezen tudják eredményeiket a nyilvánosság számára megvalósítható felhívásokká alakítani, mivel versenytársaik között olyan erős ellenfelek is vannak, mint a dohány- és alkoholipar. Lássuk be, nehéz velük versenyezni észérvek sorakoztatásával. A vállalatok már bevett gyakorlatként, közösségi média influencereket alkalmaznak üzeneteik terjesztésére és szélesebb közönségbázis elérésére. Az ilyen véleményvezérekkel való partnerség azonban megfizethetetlen a kutatóintézetek számára.
Más utak a prevencióban. Wanda a jövő?
Ebben a tanulmányban a kutatók feltárták az AI-alapú közösségi média befolyásolási lehetőségét a rákmegelőzési üzenetek terjesztésében. A Midjourney-t használták generatív AI-eszközként a tartalom létrehozásához. Egy felszólítást használtak egy virtuális influencer, "Wanda" létrehozására, „aki” egy világos bőrtónusú, fiatal nő.
Annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a rák öt gyakori kockázati tényezőjére, például az alkoholra, a humán papillomavírusra (HPV), az egészségtelen táplálkozásra, a dohányzásra és a napsugárzás káros hatásaira; minden témához egy bejegyzést hoztak létre, amely két mesterséges intelligencia által generált képet és egy megelőző üzenetet tartalmazó feliratot tartalmaz. A kutatók öt egymást követő napon osztották meg a tartalmat Wanda Instagram-profilján.
Az automatizált megközelítésben a célcsoportot az Instagram algoritmusával választották ki a meglévő követők demográfiai adatai alapján. A célzott megközelítés érdeklődési kör és életkor alapján választotta ki a célcsoportokat. A kutatók megjegyezték, hogy a célzott módszer különösen hatékony volt a speciális egészségügyi érdeklődéssel és életmóddal rendelkező felhasználókra összpontosítva. A célzott megközelítést az egyes bejegyzések feltöltését követő első két napban valósítottuk meg, majd további két napig automatikus célzást alkalmaztunk. A kampány hatékonyságát az egyes bejegyzések elérésének, az aktivitási mutatóknak, például a kedveléseknek és megjegyzéseknek, valamint az életkor demográfiai adatainak elemzésével értékelték.
Vajon beválhat-e a jövőben a módszer?
A csapat 100 eurót fektetett be a hirdetésekbe, és 10 nap alatt 9 902 kampányfelismerést ért el az Instagramon. A demográfiai adatok azonban különbségeket mutattak a közönség összetételében, és a célzott megközelítés a fiatalabb felhasználók nagyobb arányát érte el.
A célzott megközelítés növelte az egészséges táplálkozással és a dohányzás megelőzésével kapcsolatos bejegyzések elérését. Az egyéni bejegyzések 2,518 felhasználót, a HPV-vel kapcsolatos bejegyzések a legtöbbet, a napsugárzással foglalkozók pedig a legkevesebbet érték el. Nevezetesen, a HPV-vel kapcsolatos tartalmak magas elkötelezettségi arányt mutattak, ami arra utal, hogy a téma iránt nagy a közérdeklődés.
A tanulmány a nemek megoszlására vonatkozó adatokról is beszámolt, jelezve, hogy a női felhasználók nagyobb valószínűséggel vesznek részt a megelőzéssel kapcsolatos tartalmakban. A célkorcsoportokon belül elért felhasználók aránya 23% és 47,4% között mozgott. Azt is kiemelték, hogy a fiatalabb közönséget költséghatékonyabb volt célzott stratégiákkal elérni, különösen az egészséges táplálkozással és a dohányzással kapcsolatos témákban.
A dohányzásmegelőzési poszt (amely a legnagyobb eléréssel rendelkezett) volt a leggazdaságosabb a célzott megközelítéssel, felhasználónként 0,006 euróba került. Ezzel szemben a napsugárzásról szóló bejegyzés költsége volt a legmagasabb (felhasználónként 0,029 euró). A kutatók azt is megjegyezték, hogy jelentős kihívást jelent a közönség bevonása a napsugárzással kapcsolatos rákos kockázatokba, ami arra utal, hogy még kreatívabb megközelítésekre van szükség.
Az eredmények együttesen rávilágítanak az AI által generált influencerekben rejlő lehetőségekre, mint a digitális egészségügyi kommunikáció skálázható eszközeire. 100 eurós befektetéssel és öt Instagram-bejegyzéssel a kutatók több mint 9,900 elismerést értek el.
A tanulmány hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az AI által generált influencer tartalmakat úgy alakítsák ki, hogy a maximális hatás érdekében rezonáljanak a különböző korcsoportokkal és nemekkel. Az ígéretes eredmények ellenére a kutatók elismerték az olyan kihívásokat, mint a közönség bizalmának elnyerése és az AI által generált influencerek hitelessége.
