Kötszerek az ókortól napjainkig

HáziPatika

Gézt már az ókorban is használtak, a jövő viszont az okoseszközöké - a sebkezelésben is.

Manapság szinte minden háztartásban találunk valamilyen kötszert kisebb sebeink ellátására - legalább e tárgycsoport legpraktikusabb változatát, a sebtapaszt, amely alig száz éve áll csupán a rendelkezésünkre. A sebek ellátása persze az emberiség történetében már jóval korábban is mindenképpen megoldást kívánó problémát jelentett, így nem csodálkozhatunk, hogy elődeink számos kreatív megoldással álltak elő az idők folyamán.

A méz és a géz

Az ókori Egyiptomban például mézet kentek a sebre, mert így (többé-kevésbé) meg tudták akadályozni a fertőzések kialakulását - sok-sok évszázaddal az antibiotikumok feltalálása és alkalmazása előtt. Ugyanebben a kultúrában volt példa már arra is, hogy valamilyen textilt helyeztek a sebre, hogy minél előbb összezáruljon - de friss húst, penészes kenyeret, sőt szamárürüléket is bevetettek (utóbbiakat úgyszintén antibiotikus hatásuk miatt). Az emberi fogyasztásra alkalmas dolgok közül később, az ókori görögöknél a bor, illetve a seb fügelevélbe burkolása is a gyakorlat része volt, akárcsak a vízben vagy borban kifőzött gyapjúkötszerek alkalmazása. Galénosz, a Kr. u. első században élt, görög származású római orvos sokat kísérletezett a vérzéscsillapítással, de alapvetően ő is gézkötést alkalmazott a sebeknél, ami a tradicionális kínai orvoslásra is igaz, amelyben ugyanakkor selymet is használtak ere a célra.

A géz örök - de már nem az egyetlen kötszer
A géz örök - de már nem az egyetlen kötszer

Az ókori, szórványosabb példák után a gézként ismert pamutszövet alkalmazása a Kr. e. 5. században már általánosan elterjedtnek volt tekinthető (és ez így is maradt egészen napjainkig). A problémát a gézzel viszont az jelenti, hogy apróbb darabkái belekerülhetnek a sebbe, illetve bizonyos részei hozzátapadhatnak a sebfelülethez, ami az eltávolításnál okozhat komoly problémákat.  A XX. században, amikor már inkább a nedves sebkörnyezetet tartották megfelelőnek a gyógyuláshoz, előbb antibiotikus anyagokba áztatott gézzel kísérleteztek, majd keserűsóval átitatottal, de utóbbi túl gyorsan (és fájdalmasan) kiszáradt. Mindent összevéve a géz a mai napig a legelterjedtebb kötszer tudott maradni még úgy is, hogy számos új és hatásosabb kötszertípus is megjelent az utóbbi évtizedekben - ezeket az alábbiakban tekintjük át.

Celofán, film, hab

A második világháborúban például sterilizált celofánkötést is alkalmaztak (elsősorban égési sérülésekre), de ha olyan kötszert keresünk, amely  távol tartja a baktériumokat a sebtől, míg a nedvességtől és a levegőtől nem zárja el teljesen, akkor a legközismertebb példa a közönséges ragtapasz, amely alig 100 éve, 1924 óta nyújt egyszerű megoldást veszélytelenebb vágásaink, horzsolásaink kezelésére: ekkor kezdte meg a Jonhson & Johnson cég Earle Dickson találmányának tömeges gyártását - nagyjából a mai formájában. Dicksont egyébként eredetileg az indította kísérletezésre, hogy felesége gyakran megvágta magát a konyhában, az egyszerű géz viszont nem maradt a helyén, folyton el-elcsúszkált a sebről.

Hogyan gyorsíthatjuk fel a sebgyógyulást? Kattintson, és kiderül!

Szintén a XX. század (közelebbről a 40-es évek) újdonsága a kalcium-alginát tartalmú kötözőszerek megjelenése. Szárazon viszik fel a sebre, majd géllé alakul, ahogy felszívja a sebváladékot: ez a képessége krónikus fekélyek, komolyabb égési sérülések vagy műtéti sebek esetén teszi jól alkalmazhatóvá. A 80-as évektől elterjedtek a hidrokolloid tapaszok, amelyek általában öntapadós, vékony, áttetsző, rugalmas rétegek, amelyek szintén felszívják a sebváladékot, és főleg horzsolások, illetveégési sérülésekesetén alkalmazhatóak. Erősen váladékozó sebek esetén használhatnak nagy nedvszívó képességű, puha poliuretán habkötszereket is, amelyek nedves sebkörnyezettel segítik a gyógyulást. A szilikon alapú sebtapaszok pedig igen jól tapadnak a száraz bőrhöz, míg magába a sebbe nem ragadnak bele, és finomabban húzzák össze a seb körüli bőrszöveteket is, diszkrétebb hegeket eredményezve.

A jövőt a kötszerek esetén is az okoseszközök jelentik, vagyis amelyek nemcsak védik a sebeket a környezeti ártalmaktól, hanem jelzéseket is adnak nekünk sérüléseink aktuális állapotáról, ami például fekélyek esetén igen fontos információ lehet. Kutatók például olyan kötszereken dolgoznak, amelyek színe jelezhetné a páciensnek és persze orvosainak, ha, mondjuk, a sebgyógyulás nem a megfelelő módon zajlik. Emellett pedig kísérleteznek olyan kötszerekkel is, amelyek meggyorsítanák a véralvadási folyamatot. Egy ilyet, a QuickClotot, amely kaolint használ a gyorsabb véralvadás kiváltásáért, már évek óta használ az amerikai hadsereg - ám az egészségügyben ez a kötszer egyelőre nem aratott átütő sikert.


TERMÉKEK A KINÁLATÁBÓL

szponzorált tartalom
Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+21, +26 °C
Minimum:
+6, +11 °C

Hazánkban hétfon délelőtt általában csak kevés felhő lesz az égen, csapadékra nem kell készülni.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag