+4° - +18°
Kettős front

Így ösztönöznék a gyermekvállalást

HáziPatika

Bár a magyar állam átlagon felüli összeget fordít családpolitikára, a népességfogyás megállíthatatlannak tűnik. Miért vagyunk egyre kevesebben, és hogyan lehetne a tendenciát megfordítani?

Az elöregedő társadalom és a népességfogyás gyakorlatilag minden fejlett országban égető problémát jelent, ez alól pedig Magyarország sem kivétel. Az elmúlt négy évtizedben több mint 1,1 millióval csökkent a magyar lakosság, a halálozások ütemével az 1970-es évek óta nem tudja tartani a lépést a születésszám. A természetes fogyást még a nemzetközi vándorlás pozitív mérlege sem tudja kompenzálni (még mindig befogadóországnak számítunk, elsősorban a határon túli magyarok adják az utánpótlást), és bár a magyar állam a környező országokhoz képest nagyobb összegeket költ családtámogatásra, látványos változást eddig ez sem hozott.

A 40 feletti szülésnek is van előnye

Egyre később vállalnak gyermeket a nők, ami a modern kórházi lehetőségek mellett is megnöveli a komplikációk esélyét a magzatra és az anyukára nézve egyaránt. Lehet azonban pozitív hozadéka is annak, ha az áldott állapot negyven év felett éri az embert. Kattintson a részletekért!

Miért csökken a magyar lakosság?

Az Index cikke szerint a fogyás elsődleges oka a termékenységi szint csökkenése,  vagyis átlagosan egy nő kevesebb gyereket szül élete során manapság, mint tette ezt a huszadik század közepe környékén. Ahhoz, hogy a lakosság reprodukálhassa magát, 2,1-es termékenységi ráta szükséges, vagyis 100 nőnek élete során nagyjából 210 gyereknek kellene életet adnia (azért nem elég pontosan a 200, mert nem minden gyermek érheti meg a felnőttkort). Ehhez képest ez a ráta 2017-ben 1,5 volt, ami már így is komoly előrelépést jelentett a 2010-ben mért 1,25-nél. A kívánatos ráta a nálunk jóval tehetősebb és fejlettebb nyugati országok számára is elérhetetlen távlatban van. 

Az állam kedvezményekkel és támogatásokkal is ösztönzi a gyerekvállalást
Az állam kedvezményekkel és támogatásokkal is ösztönzi a gyerekvállalást

Hiába nőtt a születések száma az utóbbi években, a termékeny korban lévő női populáció létszáma drasztikusan lecsökkent. A demográfiai aranykornak is tartott Ratkó-korszak idején rengeteg gyermek jött a világra, ez a generáció azonban néhány év múlva teljesen kilép a szülőképes korból. Az elmúlt időszakban emiatt felgyorsult a lakosság elöregedése, a KSH adatai szerint 2018. január 1-jén száz gyermekre 130 időskorú (65 éves és idősebb) lakos jutott.

Az utóbbi években családi otthonteremtési kedvezménnyel, adókedvezménnyel, hitelek elengedésével és a bölcsődei férőhelyek növelésével próbálta családalapításra ösztökélni a kormány a lakosságot. Magyarországon kiemelten magas összeg, a GDP 3,57 százaléka megy el családpolitikai célokra, míg ez az arány Ausztriában 2,6, Szlovákiában 2, Lengyelországban pedig 1,61 százalék. Míg azonban ezek az intézkedések elsősorban a középosztályt célozták meg, a G7 számítása szerint a jómódú Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon tartósan visszaesett a gyerekszám, a legszegényebb régiónak számító Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön viszont éppen hogy több gyermek születik. 

Így növelnék a népességszámot

A másik komoly demográfiai probléma a korai halálozás. Magyarországon a nyugat-európai országokhoz képest alacsony a várható élettartam, az egészségesen leélt évek száma pedig még ennél is alacsonyabb. Valószínűleg ezt is orvosolná a még csak pletykaszinten kiszivárgott kormányzati intézkedéscsomag, amely az egészségügyi ellátás színvonalát növelné, országos szűrőprogramokat indítana, továbbá fejlesztené az intézményeket és a tárgyi eszközöket is.


A családok anyagi biztonságát erősítené az is, ha az édesanya nem esne ki a szülést követően hosszabb időre a munkaerőpiacról. Ezért a kisgyermekes anyák munkavállalását is segítenék a bölcsődei kapacitások közel megkétszerezésével (a jelenlegi 50 ezer férőhelyről 90 ezerre emelnék). A részmunkaidős foglalkoztatás emelésével is bátoríthatják a gyerekvállalást, ezen a téren ugyanis nagyon rosszul állunk: Magyarországon mindössze 10,2 százalékot tett ki 2016-ban, miközben az unió átlaga ennek közel négyszerese, 39,1 százalék. Az otthonról végzett munkát tekintve sem sokkal jobb a helyzet: nálunk a 6 éves gyereket nevelő anyák 7 százaléka dolgozik ilyen formában, szemben az EU 16 százalékos átlagával vagy a skandináv országokkal, ahol ez 26-41 százalék.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
+13, +18 °C
Minimum:
+4, +9 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt nyugat felől erősen megnövekszik a felhőzet, a Dunántúlon több helyen várható kisebb eső, záporeső.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag