Felnőttek számára napi 7-9 óra nyugodt pihenés szükséges ahhoz, hogy kellően ki tudják aludni magukat. Egyéb panasz híján az még nem ad okot aggodalomra, ha egy-két alkalommal felébredünk éjszaka. Amennyiben viszont töredezetté, zaklatottá válik az alvásunk, az már annak minőségére is jelentősen rányomhatja a bélyegét. Márpedig a kialvatlanság nemcsak másnapi koncentrációs zavarokkal, álmossággal és fokozott balesetveszéllyel hozható összefüggésbe, hanem hosszabb távon a magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás, depresszió és szívbetegségek fokozott kockázatával is. Éppen ezért feltétlenül érdemes szakemberhez fordulni, amennyiben rendszeresen azzal küzdünk éjszakánként, hogy nem tudunk egyhuzamban eleget aludni.
Az alábbiakban a WebMD gyűjtése alapján mutatjuk be a gyakori éjszakai ébredés hátterében legtöbbször meghúzódó okokat.
Fizikai problémák
Számos egészségügyi probléma okozhat olyan tüneteket, amelyek éjszaka még erősebben jelentkeznek, gátat szavba a nyugodt pihenésnek. Ilyen például az ízületi gyulladás okozta fájdalom, a légzőszervi megbetegedések, így akár asztma nyomán fellépő légzési nehézségek, vagy éppen emésztőrendszeri panaszok, mint a reflux következtében kialakuló gyomorégés. A hormonok ugyancsak megzavarhatják a pihenést: nőknél például a menstruáció közeledtével és a menopauza idején nem ritkák az éjszakai hőhullámok. E körben említhető a gyakori éjszakai vizelés, avagy a nocturia is, amelynek hátterében a túlzott folyadékbevitelen túl akár cukorbetegség vagy hólyaghurut is meghúzódhat. Végezetül egyes gyógyszerek is negatív hatással lehetnek az alvásminőségre, beleértve a vérnyomáscsökkentésre használatos béta-blokkolókat, az antidepresszánsokat, szteroidos légzéssegítő készítményeket, orrdugulás elleni szereket, illetve ADHD kezelésére szolgáló gyógyszereket.
Lelki és mentális nehézségek
Az éjszakai ébredések egyik legelterjedtebb oka a stressz, amelytől alvásunk felületesebbé válhat. Emellett egyéb mentális problémák is visszaköszönhetnek alvászavarok formájában, mint akár a szorongás, bipoláris zavar, depresszió, skizofrénia.
Rossz alvási szokások
Egyes ártalmatlannak tűnő szokásokkal sokszor anélkül ássuk alá saját alvásminőségünket, hogy akár csak sejtenénk ezt. Pedig van, ami tényleg nagy súllyal esik latba e téren. Kifejezetten káros lehet például, ha nagyon változó, hogy mikor fekszünk le esténként és kelünk fel reggelente. Törekedni kell egy állandó rutinra, hogy belső óránk rá tudjon arra hangolódni. Ugyanígy az sem szerencsés, ha lefekvés előtt még a telefonunkat nyomogatjuk, netán alkohol fogyasztunk. A koffeinnel szintén óvatosnak kell lenni, mert amilyen jó élénkítőszer napközben, olyan lassan ürül ki a szervezetből – átlagosan mintegy 8 óra kell, mire elmúlik a kávé hatása. Hasonlóképpen a dohányzás és a nikotinbevitel is negatív befolyással lehet alvásunkra.
A környezet, amelyben alszunk
Az alvási szokások mellett mindenképpen érdemes szót ejteni a hálószobai környezetről. Nehezebb álomba merülni és nyugodtan aludni, ha a helyiségben nincs elég sötét és csend, esetleg túl meleg vagy túl hideg van, vagy házi kedvenceket is beengedünk oda. Feltétlenül érdemes tehát éjszakára lehúzni a redőnyöket vagy behúzni a sötétítő függönyt, de egy alvómaszk is jó szolgálatot tehet. Ha hangos környéken élünk, akkor az ablakok becsukása mellett célszerű lehet füldugót vagy fehér zaj alkalmazni a zavaró hanghatások kizárására, elnyomására. A hálószoba ideális hőmérséklete pedig 18-20 fok közötti, ha alvásról van szó.
Cirkadiánritmus-zavarok
Szervezetünk egy természetes ciklust követve szabályozza az alvás és ébrenlét átmeneteit. Hormonjaink éppúgy részt vesznek ebben, mint a fényerősség változásai. Ha azonban a rendszer harmóniája felborul, abból alvászavarok származhatnak. Jó példa lehet erre a jetlag, valamint az éjszakai vagy váltott műszakos munkavégzés. Emellett pedig az öregedés kapcsán is elmondható, hogy idővel változik testünk alvásritmusa, egyben alvásunk összetétele is.
Alvászavarok
A fentiek mellett egyéb, alváshoz fűződő problémák is megzavarhatják az éjszakai pihenést – sokszor szinte teljesen észrevétlenül. E körbe tartozik az obstruktív alvási apnoé, amely gyakori mikroébredéseket okoz. Ezekre másnap reggel többnyire nem is szokott emlékezni a beteg, csak azt veszi észre, hogy kialvatlanul, fáradtan ébred. Az alvási apnoé jellegzetes tünete a hangos horkolás, amelyre persze elsősorban egy alvópartner hívhatja fel a figyelmet. Ugyancsak elronthatja a pihenést a nyugtalan láb szindróma, amely intenzív késztetést vált ki az alsó végtagok megmozdítására, újra és újra felébresztve az érintettet.
