A legtöbb ember törekszik arra, hogy az életét egy meghatározott menetrend szerint élje. Reggel egy nagyjából meghatározott időszakban ébred, megreggelizik, majd elmegy dolgozni, végül hazatérve egy szintén megszokott idősávon belül nyugovóra tér. A napi rendszerességgel ismétlődő biológiai folyamatokat cirkadián ritmusnak is hívjuk, amelyet belső „óránk” szabályoz. Hogyha megpróbálunk eltérni ettől a ritmustól és a megszokottól korábbi, vagy későbbi időpontban pihenünk le, azzal elkalibrálhatjuk ezt az órát, aminek súlyos következményei lehetnek az egészségünkre. A cirkadián ritmus szabályozásában kulcsszerep jut egy melatonin nevű hormonnak, amely az alváson túl sok más élettani folyamatot is befolyásol.
Könnyen elkalibrálódhat a belső óránk
A melatonin az agyunkban található tobozmirigy által termelt hormon. A sötétség hormonjaként is emlegetik, hiszen a termelődése a fényhiányos esti órákban fokozódik. Elsősorban a szervezet cirkadián ritmusának szabályozásáért felelős, vagyis bekalibrálja azt, hogy mikor és mennyi alvásra van szükségünk ahhoz, hogy megfelelően kipihenjük magunkat. Ez önmagában is nagyon fontos, hiszen a túl kevés, illetve nem kellően pihentető alvás súlyos problémák kialakulásához vezethet.
Olyan egyszerű dolgok, mint a mindennapi stressz, a rendszertelen táplálkozás, vagy a túlzott képernyőidő, mind-mind negatívan befolyásolhatják a biológiai ritmusunkat. De a több műszakban dolgozóknál is zavar keletkezhet a működésében, illetve azoknál, akik több országon keresztül, hosszú repülőutakon vesznek részt (ezt hívják az úgynevezett jetlag jelenségnek). Hogyha a biológiai óránk elkalibrálódik, azt vehetjük észre, hogy a nap nem megfelelő szakában vagyunk éberek, vagy éppen álmosak, ami mellé koncentrációs nehézségek, ingerlékenység, hangulatzavar és emésztési zavar is társulhat.
Egyes kutatások azt mutatják, hogy ez a szezonálisan visszatérő, szorongások kísérte állapot összefüggésbe hozható a cirkadián ritmus változásával, az alvászavarral küzdők között pedig jóval nagyobb a mentális zavarokkal, elsősorban a depresszióval küzdők aránya. Igaz, itt a kapcsolat kétoldalú, vagyis a depresszió is rossz alvást eredményez, és fordítva. Emellett az immunrendszer megfelelő működéséhez elengedhetetlen a hosszú és pihentető alvás, a melatonin megfelelő szintje így érthető módon a szervezetünk természetes védekező képességét is befolyásolja.
Ez is érdekelhet
Hogyan lehet kiegyensúlyozott a melatonin szintünk?
Néhány tanácsot megfogadva mi magunk is befolyásolhatjuk a melatonin termelődését a szervezetünkben. Mivel a hormon az éjszakai sötétségben képződik legjobban, érdemes figyelni rá, hogy a hálószobánk megfelelő elsötétítsük lefekvéskor, és az alvásunkat természetes és mesterséges fények se zavarják meg. Lefekvés előtt csökkentsük a képernyőidőt, mert ez is bezavarhat a hormon termelődésébe. Emellett a patikákban vény nélkül kaphatóak olyan készítmények, amellyel szabályozható a melatonin termelése, így az alvás szabályozása mellett a felsorolt folyamatokat is segítheti. Alvászavarokkal küzdőknek érdemes lehet tartani otthon ezekből a készítményekből, amelyek segíthetik a kiegyensúlyozott éjszakai pihenést.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: