Az, hogy melyik hatás érvényesül (vagyis a farkaséhség vagy a teljes étvágytalanság), nagymértékben függ attól, hogy a stressz akut vagy krónikus. Az akut stressz, vagyis azok a helyzetek, melyek miatt hirtelen nagyon idegesek leszünk, jelentősen növeli az adrenalin szintjét a szervezetünkben, ez lassítja a perisztaltikát, vagyis azt a mozgást, melynek segítségével az elfogyasztott étel áthalad az emésztőrendszeren. Ez okozza az étvágy csökkenését.
Az étellel nyugtatjuk magunkat
A krónikus stressz, vagyis a szinte állandósult felfokozott állapot a kortizol nevű hormon szintjét is emeli, illetve folyamatosan magasan tartja, ez pedig növeli az étvágyat, különösen azon ételek után sóvároghatunk, melyeknek magas a cukor- illetve zsírtartalma. Ezek az ételek ideiglenesen nyugtató, kiegyensúlyozó hatással lehetnek, a fogyasztásukkal jobban érezhetjük magunkat, ám ez a hatás egyáltalán nem tartós és vissza is üthet. Egyrészt, a vércukorszint magasra „ugrása” miatt hamar újra éhesek leszünk, másrészt, a kellemes lelki hatások eléréséhez egyre több ilyen ételre van szükségünk.
Nem gondolunk bele, hogy ezzel ártunk-e magunknak
A két jelenség ráadásul egymás mellett is létezhet: például a munkahelyi idegeskedés miatt egész nap egy falatot sem eszünk, majd ha hazaértünk, akkor válogatás nélkül mindent magunkba tömünk, és egyáltalán nem gondolkozunk azon, hogy ezzel ártunk-e magunknak.
A megoldás mindkét esetben a stressz oldásán, az ellene való küzdelemben, illetve az étkezések megtervezésében rejlik. Igyekezzünk elsajátítani néhány stresszkezelő technikát, vagy ha érezzük, hogy átcsapnak a fejünk felett a hullámok, próbáljunk meg olyan „gyorssegélyeket” bevetni, mint egy kis tempós séta a szabadban, néhány percnyi tudatos lélegzés vagy egy csésze nyugtató gyógytea elfogyasztása. Ha idegesek vagyunk, ne az ételektől reméljük a megnyugvást, inkább hívjunk fel valakit, akivel szívesen beszélgetünk.
Tervezzük meg előre az étrendünket (ezzel nemcsak az egészségünknek teszünk jót, de pénzt is spórolhatunk), és mindig legyen kéznél egy-két egészséges nassolnivaló, például némi aszalt gyümölcs, sárgarépadarabok, vagy egy alma.
A stressz egészségkárosító hatásairól már mi is rengeteget cikkeztünk, és a szakemberek sem véletlenül hangoztatják olyan gyakran a megfelelő stresszkezelés fontosságát. A legérzékletesebben viszont személyes történeteken keresztül lehet bemutatni, mit is tesz az emberekkel a nagyfokú munkahelyi és érzelmi terhelés, illetve a tartósan fennálló feszültség. Érintettekkel beszélgettünk.
