Másik név:
epinefrin
Típusa:
katekolaminok egyike
Termelődés helye:
Mellékvesevelőben termelődik. A mellékvesék a vesék csúcsa feletti zsíros kötőszövetben helyezkednek el. Felépítésük és működésük szerint is két részből, a kéreg-és velőállományból állnak.
Hatása:
Az adrenalin szív- és vázizmok ereit tágítja, a bőr- és tápcsatorna ereit szűkíti. Csökkenti a máj glükóz raktárait, azaz emeli a vércukorszintet. Csökkenti a zsírok raktározását is. Hatására fokozódik a szívműködés, emelkedik a vérnyomás. A pupilla kitágul, nő az idegrendszer ébrenléti állapota, az EEG-n mért agyi hullámok "összezavarodnak", béta-hullámok figyelhetők meg. Összességében a szervezet készenléti állapotba kerül: ez az úgynevezett "Fuss vagy Harcolj"-állapot, amikor az adott szituációtól függetlenül, csak annak veszélyességére tekintettel a szervezet felkészül egy lehetséges vészreakcióra, akár a menekülés, akár az életért való küzdés lesz az illető választása.
Normálértéke:
Az adrenalin szintjét vérből, plazmából vagy szérumból állapítják meg, a plazma koncentrációja nyugodt állapotú felnőttnél 10 ng/L, de stresszhelyzetben ennek többszörösére növekedhet.
Gyógyítás adrenalinnal:
a gyógyászat az adrenalint használja többek között szívfal fecskendezésébe szívrohamnál, asztmás rohamnál hörgőtágításra, sőt anaphylaxiás (allergiás) sokkban is hasznos lehet.
Egyéb:
Az adrenalin hatását a természet kizárólag vészhelyzetekre alkotta meg, így a modern kor állandó stresszhelyzetei, melyek ugyanúgy adrenalin termelést váltanak ki, mint amikor a kardfogú tigris kergetett minket, hosszú távon a szervezet és az idegrendszer károsodásához, és különféle tünetekhez vezethet. Így a relaxáció, meditáció, illetve bármilyen lecsendesítő gyakorlat végzése elengedhetetlen korunk embere számára.
Köszönjük dr. Bérczy Judit belgyógyász, endokrinológus segítségét.
