Nehezen tudnék megnevezni olyan betegséget, amelynek lehetséges kiváltó okai között nem szerepel a stressz. De ugyanekkora kihívás olyan egészségi problémát találni, amelynek megelőzési tanácsai között nincs ott a „megfelelő stresszkezelés”. Mindemellett sok olyan betegtörténetet is olvastam és hallottam már, ahol számtalan orvosi vizsgálat után sem sikerült megtalálni az érintett panaszainak kiváltó okát, így jobb híján az orvosok széttárták a kezüket és azt mondták, „itt bizony a stressz lesz a baj”. De vajon mennyire tud eldurvulni a mindennapi feszültség, és milyen változatos tünetegyütteseket képes produkálni?
Fogcsikorgatás, sírógörcs, pánikroham
Megkérdeztem a témáról néhány ismerősömet, és sajnos a beszámolóik is alátámasztották, hogy a kezeletlen stressz és szorongás tényleg durva dolgokra képes. A legtöbben az alvászavarokat említették – volt, aki inszomniát, vagy éppen túlzott aluszékonyságot tapasztalt, de egyeseknél gyakori éjjeli felébredéseket, illetve a munkájukkal kapcsolatos rémálmokat generált a tartós feszültség. Egyik interjúalanyom a stresszesebb időszakokban szinte mindig beszél álmában, másikuk pedig a fogát csikorgatja.
Sokan említették a gyakori panaszaik között az ingerlékenységet, a gyomorgörcsöt, az emésztési panaszokat, a refluxot, a fejfájást, az étvágytalanságot vagy éppen falási rohamokat, az erős mellkasi fájdalmat, az ólmos fáradtságot és a letargiát is. Többen mesélték, hogy az év végi munkahelyi hajtás idején a legváratlanabb pillanatokban tört rájuk sírógörcs, de pánikrohamot vagy időnkénti befulladást is sokan átéltek már az általam megkérdezettek közül. Egyik interjúalanyom egy igen stresszes élethelyzetében havonta kidőlt 2-3 napra hányás és erős gyomorfájdalom miatt – mivel minden lelete rendben volt, arra gyanakodtak az orvosai, hogy a sok idegeskedés miatt valószínűleg irritábilis bél szindróma (IBS) alakult ki nála. De volt olyan is, akinek az üzemorvosi vizsgálata során derült fény egy szívproblémára, amelyre végül a munkahelyváltás jelentette a gyógyírt.
Rémisztő rohamok, kórházi esetek
Már a fenti tünetek is igen aggasztóan hangzanak, ha arra gondolok, hogy mindezek hátterében csupán annyi áll, hogy próbálunk megküzdeni a mindennapi nehézségeinkkel. Hiszen a stressz tulajdonképpen egy természetes jelenség, amely bizonyos helyzetekben a túlélésünket szolgálja: a körülöttünk bekövetkező változásokra és a potenciális veszélyekre reagálva a test készenléti állapotba kapcsol, és felkészül a védekezésre, támadásra vagy menekülésre.
Szóval egy valódi vészhelyzet esetén, amikor például teljes erőnkből rohannunk kell az életünkért, a stresszválasz nagyon is hasznos. Amikor viszont a munkahelyi feladataink hozzák ki belőlünk ugyanezt, és szinte sosem tudunk visszatérni a „nyugalmi állapotba”, az bizony már módszeresen pusztítja testi, lelki és mentális egészségünket is – erre pedig változatos, akár az eddig említetteknél ijesztőbb panaszokkal is figyelmeztethet a testünk.
„Egyszer annyira ideges voltam, hogy remegni kezdett a fejem, de úgy, hogy sehogyan sem tudtam megállítani, bármit csináltam. Ezzel együtt szédültem is, és éreztem, hogy szűkülni kezd, amit felfogok a világból. Pár másodpercig olyan volt, mintha nem én irányítanám a testemet” – mesélte Martin, akit elmondása szerint nagyon megrémített ez a furcsa epizód. De hasonlóan nagy volt az ijedség Kingáéknál is, az ő párja ugyanis stroke-szerű tüneteket produkált egyik este.
„Bálint a telefonján olvasott, és egyszer csak megszólalt, hogy elhomályosodott a látása. Először csak arra gondoltam, talán elkapta a lányunktól a kötőhártya-gyulladást, és esetleg a beúszó váladék okozhatja a látászavart. Viszont hiába próbálta megtörölni, masszírozni, tornáztatni a szemeit, a látása nem rendeződött teljesen, jöttek viszont további tünetek: ha valamennyire mégis látta a szöveget, azt nem tudta összeolvasni és értelmezni. Ennél a pontnál döntöttem úgy, hogy kihívom a mentőket. A telefonbeszélgetés ideje alatt pedig már beszédzavar is kialakult a páromnál, félrebeszélt” – mesélte a nő, akit még most, néhány hónap elteltével is felzaklatnak a történtek.
Kinga elmondása szerint a mentők 10 percen belül kiértek hozzájuk, és azonnal vizsgálni kezdték a férfit. Bálint addigra már nagyon vontatottan beszélt, de a mentők nem hagyták, hogy a nő mesélje el a történteket – hallani akarták, hogy mennyire súlyos a beszédzavar. „A mentőápoló azt kérte, ismételje utána, hogy »Budapest felett szép kék az ég«, de csak valami olyasmi lett belőle, hogy »Budafel kék az ér«. A számolás gond nélkül ment neki, amikor viszont mesélnie kellett az állapotáról, egyszerűen nem találta a szavakat. Egészen szürreális volt az egész, hiszen pontosan tudom, hogy egyébként hogyan beszél. Olyan érzésem volt, mintha éppen a Tabu nevű játékot játszanánk, amelyben úgy kell körülírni a feladványt, hogy közben nem szabad kimondani néhány kulcsszót” – emlékezett vissza Kinga.
Négy éjszaka a strokeosztályon
Bálintot végül kórházba vitték a mentők, és még akkor éjjel egy sor vizsgálatot elvégeztek rajta. Elváltozást ugyan nem találtak, ám amikor kiderült, hogy a férfi egy kifejezetten stresszes, sok készenléttel és túlórával járó munkakört lát el, pszichiátert hívtak hozzá. „Végig nagyon komolyan vették a panaszaimat, és az összes szakorvos elhűlve hallgatta, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelnem a munkahelyemen. Végül, mivel szervi bajra utaló jelet egyáltalán nem találtak, azt mondták, hogy valószínűleg egy stressz és szorongás által kiváltott migrénes rohamom lehetett, amely fejfájással ugyan nem jár, viszont okozhat látás- és beszédzavart, fényérzékenységet, zsibbadást” – magyarázta a férfi.
A történet vége az lett, hogy négy kórházi éjszaka után hazaengedték a férfit, egy jó darabig viszont szorongásoldó gyógyszert kell szednie, és pszichoterápián is javasolt részt vennie. A munkahelyi terhelését pedig az egészsége érdekében jelentősen csökkentenie kell, vagy ha ez nem megoldható, akkor hosszú távú táppénzt ajánlottak neki, amíg nem rendeződnek sorai. Néhány hetes lábadozás után a férfi elkezdett új munka után nézni. „A cél az lenne, hogy egy nyugodtabb, jóval kevesebb stresszel járó pozíciót találjon. A bevétel ugyan kevesebb lesz így, de még az is jobb annál, mintsem Bálint teljesen tönkremenjen ebben” – jegyezte meg Kinga. Véleménye szerint az ő esetük is jól rávilágít arra, hogy mennyire alattomos módon tudja felemészteni az embereket a folyamatos stressz.
Nem szabad félvállról venni
A fentiek miatt fontosnak tartom ismételten kihangsúlyozni a stressz-szint csökkentésének fontosságát. Ezt azonban sokkal könnyebb mondani, mint megvalósítani – főként azért, mert egyszerűen lehetetlen teljesen kizárni az életünkből az összes feszültségkeltő tényezőt. Sokkal fontosabb lenne tehát megtanulni azt, hogyan tudjuk egészséges módon – tehát nem dohányzással, túlzott alkoholfogyasztással és agresszióval – kiadni magunkból az idegességet.
Jó stresszlevezető módszer lehet például a sport, az olvasás, a zenehallgatás, a tánc, a jóga, a meditáció, a rajzolás, a festés, vagy akár a főzés. A stresszel való megbirkózáshoz azonban elengedhetetlen az is, hogy eleget aludjunk – kimerülten ugyanis hiába várjuk, hogy jól tudjuk kezelni a ránk nehezedő nyomást.
