Tízezerre tehető azon magyar középkorú férfiak száma, akik évente azért hunynak el, mert nem tudnak megbirkózni a stresszel - mondta Csermely Péter, a Semmelweis Egyetem professzora, a II. Stressz Világkongresszus szervezőbizottságának elnöke vasárnap a budapesti tanácskozás befejezését követően.
Kifejtette, öt kontinens több mint ezer tudósa a molekuláris szinttől a társadalom egészéig átfogóan vizsgálta a stresszt a konferencián, amelyet Selye János, a stresszelmélet kidolgozója születésének centenáriuma tiszteletére rendeztek. Ez már a második ilyen jellegű tanácskozás, az elsőt 1997-ben, Selye János születésének 90. évfordulója alkalmából rendezték.
Csermely szerint a stressz óriási terhet jelent a szervezetnek. Az állandó stressz következtében gyengül az immunrendszer, amelynek talaján sokféle betegség - daganatok, szív- és érrendszeri problémák, cukorbaj - fejlődik ki.
A professzor kiemelte a stressz és az elhízás közötti összefüggéseket is. Mint felidézte, a konferencián ismertette legújabb vizsgálati eredményeit Mary Dallman amerikai kutató, a kanadai Selye János Társaság által alapított díj idei kitüntetettje.
E kutatások szerint "nagyon sok esetben az étkezés stresszoldó tényezőként lép fel. Az elhízás különböző országokban, így Magyarországon is elképesztő mértéket öltött, mert az emberek az evéshez nyúlnak, hogy leküzdjék szorongásaikat. Ez nem jó eszköz, hiszen a túlsúly számos egészségügyi problémát okoz, másrészt a fokozott táplálkozás fokozott oxidációs folyamatokat indít el a szervezetben, ami gyorsított öregedéshez vezet" - hangsúlyozta Csermely Péter.
Ismertetése szerint a konferencia "sok érdekes és izgalmas" választ adott arra a kérdésre, hogy hogyan küzdhető le a stressz.
"Egyre jobban megismerjük a stressz sejten belüli mechanizmusát, azt, hogy hogyan válaszolnak a sejtek, amelyek úgynevezett stresszfehérjéket termelnek. A kongresszuson számos olyan eljárást ismertettek a kutatók, amelyek immár klinikai vizsgálati fázisban lévő gyógyszereket eredményeztek" - emelte ki Csermely Péter.
Magyarázata szerint e készítmények majd arra szolgálnak, hogy módosítsák a szervezetnek a stresszre adott válaszát. "Nem kell azonban feltétlenül tablettákhoz folyamodni a stressz leküzdésére. Elegendő, ha az egyén a kapcsolatrendszerét gazdagítja, tartalmasabbá teszi" - mutatott rá a professzor.
Kutatások kimutatták - hangsúlyozta -, hogy egy gazdag kapcsolatrendszerrel rendelkező ember bízik abban, túl tud élni, fel tud dolgozni egy váratlan helyzetet. Nagyon fontos a család, valamint a szabadidős elfoglaltságok.
"Így ha az egyén bármilyen szempontból kudarcot vall - elveszíti állását, elválik, "képes áthelyezni életének súlypontját egy másik területre és ezáltal megoldani a stresszt" - mutatott rá a tudós.
Csermely Péter ismertetése szerint a konferencia anyagát az év végén könyv alakban megjelentetik New Yorkban.
