Életet menthet a rendszeres szűrővizsgálat

Ideális esetben nőgyógyászt egy évben egyszer látunk, az éves szűrővizsgálat alkalmából. Ilyenkor a fizikális vizsgálat mellett citológiai mintavételre is sor kerül a méhszáj felszínéről: ez kellemetlen tud lenni, de szükséges ahhoz, hogy biztonságban érezhessük magunkat.

A citológiai vizsgálat ugyanis nemcsak a daganatos elváltozásokat, hanem gombás vagy bakteriális fertőzéseket is képes kimutatni, még azelőtt, hogy tüneteket mutatnának.

Skálás pontozás alapján állítják fel a diagnózist

Citológiai vizsgálat esetén a vizsgált szövetet úgynevezett Papanicolau-féle skálán pontozzák, P1 és P5 között. Ha az eredmény P1 vagy P2, akkor 98 százalékos biztonsággal kizárható, hogy valamilyen rosszindulatú elváltozás van a mintában. P3-as eredmény esetén kóros folyamat zajlik a méhszájon, amely lehet például gyulladás vagy diszplázia. Ezek a gyulladásos sejtek akár HPV-fertőzést is jelenthetnek.

P4 esetén súlyosan kóros sejtek találhatók a kenetben, amelyek már erősen gyanúsak a daganatos elváltozásra, P5-nél a kenetben egyértelműen daganatos sejteket látott a citológus. Nem kell viszont azonnal megijedni a P4 láttán, mivel ez általában egy kezelhető, rák előtti állapotot takar – nagy valószínűséggel ekkor kerül sor HPV-szűrésre, ha korábban nem történt ilyen.

Ugyanis széleskörben elterjedt az a tévedés, hogy az éves szűrővizsgálat részeként automatikusan HPV-szűrést is végeznek az orvosok. A citológia során azt állapítják meg, van-e kóros elváltozás: a HPV valamelyik törzse pedig jelen lehet anélkül a szervezetünkben, hogy bármilyen változást elindított volna. A HPV-szűrést általában 30 éves kortól ajánlott elvégezni és kétévente megismételni, de életmódtól függően akár gyakrabban is érdemes lehet.

Nem mind rosszindulatú

A humán papilloma vírusnak már több mint 130 típusát azonosították, és nem is mind rákkeltő. Ugyanakkor mindegyik fajta hámszövettel borított szerveket támad meg, és csak emberekre veszélyesek. Daganatkeltő képességük alapján sorolták be a típusokat: vannak alacsony és magas kockázatúak. Tehát, ha ki is mutatja a teszt a HPV-vírus jelenlétét a szervezetünkben, nem kell feltétlenül megijedni: időben felismerve és a megfelelő kezelést elkezdve legyőzhető a fertőzés. A méhnyakrákos megbetegedések nagy részéért a HPV 16 és 18 vírustörzsek felelnek.

A méhnyakrák tünetei közé tartozik a hüvelyi vérzés, amely nem kapcsolódik a menstruációhoz, a szexuális aktusokat követő vérzés, menopauza utáni hüvelyi vérzés, fájdalom a hüvelyben vagy a medence területén, kellemetlen szagú, sárgás vagy véres folyás. HPV-fertőzés esetén szemölcsök jelenhetnek meg, nemcsak a nemi szerven, hanem a test más pontján is. Ha ezeket vagy bármilyen más eltérést tapasztalunk a vérzésünkben vagy a hüvelyünk környékén, mindenképpen forduljunk orvoshoz, még az évi esedékes szűrővizsgálat előtt!