Mentés az életük

Minden emberben él a készség, hogy segítsen másokon. A mentő szakma sokszor megrázó, sokkoló, érzelmeket felkavaró élményt jelent, de szépségét az a rengeteg köszönet és hála adja, amely mögött igen gyakran egy-egy megmentett emberélet áll.

Elődök - az első mentők

A szervezett mentés kezdetei Magyarországon a XIX. század végéig nyúlnak vissza.

1887. május 10-én jelent meg Budapest utcáin az első "mentőegység", azaz egy megfelelően felszerelt lovaskocsi, amelyen a mentésre a kocsihajtó mellett egy ápoló és egy orvos, illetve egy mentésre kiképzett medikus vonult ki, ha segítségül hívták. Ekkor kezdte meg működését a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME), az Országos Mentőszolgálat egyik elődje, amelynek alapítója és első igazgatója a korábbi budapest-belvárosi tisztiorvos, Kresz Géza volt. Az OMSZ másik szervezeti elődje az 1926-ban megalakult Városok és Vármegyék Önkéntes Mentő Egyesülete (VVOME) volt, amely a mentőellátást egységes szemlélet alapján, az egész ország területén ugyanazzal a kocsi típussal és felszereléssel szervezte újjá.

A VVOME vidéki mentőállomásainak üzemeltetését a helyi elöljáróságokkal, önkormányzatokkal együttműködve biztosította. A VVOME legszínvonalasabb mentőállomásai a nagyobb vidéki városokban üzemeltek, és azokban az egyetemi városokban, ahol medikusok és szakorvosok látták el a kivonuló szolgálatot. A mentőállomás-hálózat évről évre nőtt: kezdetben hat mentőállomás működött országszerte, majd a VVOME 10 éves fennállásának idejére a számuk 54-re növekedett, 1944-ben pedig a hálózat már 116 db mentőállomásból állt.

Az OMSZ születése

Az 1948. május 10-én létrehozott Országos Mentőszolgálat (OMSZ) a különböző mentőegyesületek egységesítése és egy szervezetbe való tömörítése révén jött létre. Ekkor a megalakulás alapját jelentő "örökséget" - mintegy hatvan év tapasztalata, hagyományai mellett - 77 mentőállomás, 132 mentőkocsi képezte és 359 hivatásának élő, elkötelezett mentődolgozó. Az induló járműpark világháborús ostromot túlélt és adományokból verbuvált gépkocsikból állt. A fejlődés ütemét mutatja, hogy az OMSZ első 5 éve alatt a mentőállomások száma 75-ról 117-re, a mentőgépkocsik száma 132-ről 320-ra, az állományába tartozó alkalmazottak száma 359 főről 1050 főre nőtt. Az OMSZ alapító főigazgatója Orovecz Béla (1909-1966) volt. Az OMSZ központi irányító szerve a Markó utcában kezdte meg működését. Később - megyeszékhelyű központokkal - létrehozták a megyei mentőszervezetek egységes hálózatát. A megyei mentőszervezeti rendszer 2005 nyaráig állt fenn, majd az ország európai uniós csatlakozása után a megyék szerepét a regionális mentőszervezetek vették át, a hét magyarországi régiónak megfelelően. A regionális felosztás során a mentőállomások kategorizálása is átalakult: A C jelű mentőállomáson legkevesebb nyolc mentőgépkocsi üzemel, és a mentőállomást orvos vagy mentőtiszt, ill. főápoló és garázsmester vezeti. A B jelű mentőállomáson 4-7 db mentőgépkocsi teljesít szolgálatot, vezetője mentőtiszt vagy mentőszakápoló. Az üzemeltetés műszaki ügyeit a mentőállomás műszaki gondnoka végzi. Az A jelű mentőállomáson 2-3 db mentőgépkocsi üzemel, vezetője mentőtiszt vagy mentőszakápoló.

Az egységes elvek szerint működő Mentőszolgálat feladatai közé tartozik a mentés, a részvétel elemi csapások, tömegszerencsétlenségek egészségügyi következményeinek felszámolásában, az elsősegélynyújtás országos felügyelete és a sürgősségi orvostan oktatása.

Az OMSZ hat évtizede

A megalapítása óta eltelt csaknem 6 évtized folyamatos fejlődése - minden nehézség és akadály ellenére - az Országos Mentőszolgálatot módszereiben, szemléletében, szervezetében egységes, korszerű intézménnyé változtatta. A fejlődés a mentőmunka minden területén nyomon követhető.

A mentőellátás színvonalának fejlődése világviszonylatban is büszkeségre okot adó újításokon, módszereken és eljárásokon keresztül valósult meg. Ilyen újdonság volt többek között az 1954-ben rendszerbe álló rohamkocsi, az 1956-ban megalakuló Mentőkórház és az 1958-ban szervezett formában meginduló légi mentés is. 1963-ban megtörtént az első sikeres helyszíni újraélesztés, 1972-ben az első helyszíni pacemaker-kezelés. 1989-ban az OMSZ összes esetkocsiját defibrillátorral szerelték fel, majd a mentőápoló által is biztonságosan használható "félautomata" készülékek beszerzésére is sor került. Ma már létezik speciális gyermek-mentőrohamkocsi, és mentőorvosi motorok is szolgálják a mentés ügyét. Napjainkban a fejlesztések informatikai irányban és a legújabb technikai felszerelések (pl. helymeghatározó GPS-ek, Egységes Digitális Rádió) beszerzésével folytatódnak. Az OMSZ már 1958 előtt is végzett légi betegszállítást, de ennek szervezeti formája csak az utóbbi években alakult ki. Napjainkban hazánkban a légi mentés és betegszállítás már hat légi mentőállomásról történik: Miskolc, Budaörs, Pécs-Pogány, Balatonfüred, Sármellék és Debrecen.

Az Országos Mentőszolgálat fő törekvése, hogy az elkövetkező években az európai uniós hazai fejlesztések és pályázati rendszerek kihasználásával felzárkózzon az Európai Unió országaihoz, és mind felszereltség, mind pedig szakmai megalapozottság tekintetében elérje a korszerű mentéstechnikát alkalmazó európai országok színvonalát.

Az OMSZ jelene

Az Országos Mentőszolgálat ma is egységes szervezetként működik. Az ország 229 mentőállomásán 6890 mentődolgozó tevékenykedik. A légi mentést 5 mentőhelikopter és egy repülőgép végzi. A 2007. év végi adatok szerint feladatai ellátásához 776 mentőkocsi áll rendelkezésére; a mentőegységek az esetek 78 százalékában tizenöt percen belül a helyszínre érkeznek. 2006-ban az OMSZ kb. 2 millió feladatot hajtott végre, amelyeknek közel 10%-a mentési feladat volt. A mentőgépkocsik ezelatt kb. 48 millió kilométert futottak. A mentők 300 ezer esetben végeztek helyszíni gyógyszeres vagy eszközös ellátást. A mentősök helyszínre érkezve 27 ezer esetben találkoztak vaklármával, a kórházi betegátadások elhúzódása miatt pedig összességében több mint 33 ezer órát vesztegeltek. A mentőhelikopterek közel 2000, a 2007-ben rendszerbe állt motoros mentők pedig több mint 350 bevetésen vettek részt.

Oktatás, képzés, finanszírozás

Az OMSZ az oktatásban, a szakemberképzésben, a rendszeres továbbképzésben is tevékenykedik. Az intézményen kívüli oktatásban az orvostanhallgatók sürgősségiorvostan-oktatása, orvosok továbbképzése, az intézményen belüli képzésekben - melynek rendszere az összes dolgozóra kiterjed -, a szakdolgozók továbbképzése szerepel.

Az elmúlt évtizedekben jelentős tudományos eredményeket, fejlődést ért el a sürgősségi orvostan. Az OMSZ finanszírozása hárompólusú: a költségvetési forrásra, az OEP által biztosított fedezetre, valamint saját gazdálkodási eredményére épül.

A betegellátás színvonalának a társadalom által joggal igényelt emelése, a kor követelményeinek megfelelő, biztonságos szolgáltatás csak további fejlesztések révén valósulhat meg. A szükséges fejlesztések költségvetési fedezete azonban ez idáig sajnos meglehetősen szűknek bizonyult.

Beszéljünk a jövőről!

229 mentőállomás 6890 mentődolgozó 776 mentőkocsi 2 millió feladat / 2006. év 48 millió futott kilométer 27 ezer esetben vaklárma 2000 mentőhelikopter-bevetésAz OMSZ jelenleg igen sokrétű megoldandó feladatok előtt áll. Ezek közül kiemelten fontos a mentőgépkocsipark fejlesztése, bővítése. Jelenleg a mentőmunkát végző gépkocsipark nagy része elöregedett, állapota alapján cserére szorulna. A tervek között szerepel a mentőállomás-hálózat további bővítése, a "fehér foltok megszüntetése", azaz a 15 percen belüli helyszínre érkezés biztosítása az ország egész területén.

Elodázhatatlan a műszerek korszerűsítése, cseréje is. Az orvos nélküli mentőállomások életmentő, "félautomata defibrillátorral" történő ellátása, új műszerek beszerzése nélkülözhetetlen. A mentődolgozók munkakörülményei sajnos messze nem ideálisak, egyes mentőállomások állaga kritikussá vált, kb. 100 pedig sürgős felújításra szorul.

Az Országos Mentőszolgálat széles társadalmi bázisra is támaszkodik, a helyi, civil közösségek, az egész társadalom és egyes egyének jó szándékú segítőkészségére.

Az Országos Mentőszolgálatnak "életmentő" feladata lenne az is, hogy lépést tartson a mentéstechnika folyamatos fejlődésével, és mind eszközeivel, mind kivonulói állományával a legkorszerűbb mentési módszereket alkalmazva felzárkózzon a mentés európai színvonalához.

)
mRNS vakcinák (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +15, +22 °C
Minimum: +10, +15 °C

Hazánkban szombaton délelőtt többnyire erősen felhős, borult lesz az ég, északon lehet szakadozottabb a felhőzet. Elszórtan, főleg délen számíthatunk esőre, záporra. Délután továbbra is sok lesz felettünk a felhő. Délen többfelé lehet eső, zápor, máshol nagy csapadék nem valószínű. A szél napközben élénk északnyugati lesz. Hajnalban 10, 15 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 15, 22 fok között alakul. Késő este 10, 15 fok lesz. Szombaton hidegfronti hatás várható, nagy terhelés éri a szervezetet. Erős görcsös panaszok léphetnek fel, többek között görcsös fejfájás, izom- és hasi görcsök is jelentkezhetnek. Romolhat a szívbetegek állapota, az arra hajlamosak keringési és vérnyomáspanaszokat tapasztalhatnak. Csökken a hőérzet, romlik a komfortérzet. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Eső