Ki tanuljon otthon a rákbeteg gyerekkel?

Meglepő módon a tavasszal elrendelt digitális oktatás sok tartós beteg gyermek mindennapjait könnyíthette meg - egyszerűbben tartották a lépést a többiekkel, hisz ők már hosszú ideje hasonló módon kénytelenek tanulni. A járvány második hullámát viszont már nyitott kapukkal fogadta a közoktatás, ami miatt iskolások tízezrei számára váltak veszélyessé a közösségek. Az ő felkészülésüket segítő KórházSuli Alapítvány vezetőjével és önkéntesével beszélgettünk.

A világ legtöbb országában rendhagyó módon indult a tanév idén szeptemberben. A rövid, nyári fellélegzést követően a koronavírus korábban nem látott ütemben kezdett el ismét terjedni, és bár az iskolák Magyarországon is a szokásos rendben nyitottak meg, a diákok között maszkviseléssel és szigorúbb gyülekezési korlátozásokkal próbálták meg lassítani a vírus terjedését. Bár az eddigi ismereteink szerint az egészséges gyerekek szervezetére kisebb veszélyt jelent a vírus, a krónikus betegséggel küzdő társaiknál súlyos panaszokat idézhet elő. Ezeket a gyermekeket a szülők nehéz szívvel engedik csak el az iskolába, az otthoni tanulásukat viszont a KórházSuli Alapítvány középiskolás és egyetemista önkéntesei is segítik. Az alapítvány már több mint hat éve asszisztálja az oktatásból tartósan kimaradó gyermekek felzárkózását és visszailleszkedését, a járvány ideje alatt viszont minden eddiginél nagyobb feladat hárult rájuk.

Koronavírus: így élték meg a járványt a gyerekek

Pszichológus szakértő segítségével arra kerestük a választ, hogy miként hatott a járvány első hulláma a magyar gyerekekre, hogyan élték meg ők a fertőzések hazai megjelenését és annak következményeit. Kattintson a részletekért!

Nem csak a tanulásban kell nekik segíteni

Egy gyermek mindennapi küzdelme egy krónikus betegséggel, esetleg egy komolyabb sérülést követő hosszas gyógyulása rengeteg energiáját felemészti, a szülők pedig a napi feladatok elvégzése közben sem tudnak kellő időt és figyelmet szentelni neki. Az osztálytársakkal, barátokkal is egyre nehezebb megtalálni a közös témát úgy, hogy nem mozdulhat ki a lakásból, nincsenek közös élmények. A hosszasan otthon kezelt gyermek így egyre magányosabbá, egyre zárkózottabbá válik, önértékelési zavarokkal, sokszor depresszióval kell megküzdenie.

A KórházSuli Alapítvány egyik önkéntese, Szirtes Panni is egy kedves, zárkózott kislány felkészítését segítette egészen tavaszig. Az általános iskolásnak hosszan elhúzódód betegsége miatt gyenge volt a szervezete, nem is nagyon mehetett emberek közé. Pannit viszont mindig örömmel fogadta, aki angolt tanított neki. "Heti egyszer kerestem fel, hogy segítsek neki a tanulásban, egy másik önkéntes pedig történelemből és irodalomból korrepetálta. Persze ezek a találkozók nem csak a tanulásról szólnak, hanem arról is, hogy egy kicsit beszélgethessünk velük. Kezdetben kissé zárkózott volt a kislány, de jó volt látni, hogy hétről hétre megnyílt és egyre jobb hangulatban teltek ezek a 'különórák', az angol iránt is egyre lelkesebb lett" - emlékezett vissza Szirtes Panni.

A járvány ideje alatt az önkéntesek az interneten keresztül segítik a gyerekek felkészülését. Fotó: KórházSuli Alapítvány
A járvány ideje alatt az önkéntesek az interneten keresztül segítik a gyerekek felkészülését. Fotó: KórházSuli Alapítvány

A közös munkának a járvány vetett véget, ami meglepő módon pozitív változást hozott a kislánynak. A koronavírus miatti iskolabezárás neki előnyös volt, hiszen a fő problémát az jelentette, hogy nem tudott bejárni az órákra, így állandó lemaradásban volt a csoporttársakhoz képest. Miután azonban online adták le az összes órát, neki is könnyebb volt lépést tartani otthonról. A hozzá hasonló, betegséggel küzdő társai azonban a szeptemberi iskolakezdést követően ismét komoly segítségre szorulhatnak.

Ki foglalkozzon az otthon gyógyuló gyermekkel?

Az alapítvány vezetője, Tóthné Almássy Monika másfél évtizeden át dolgozott kórházpedagógusént a Heim Pál Gyermekkorházban. A kórházpedagógusok dolga az, hogy az egészségügyi intézményekben kezelt betegek iskolai lemaradását segítsenek ledolgozni, az ő munkájuk azonban véget ér, amint a gyerekeket hazaengedik. Általában azonban nem vezet egyenes út a kórházból az iskolapadba, sőt: egy súlyos betegség, vagy valamilyen baleset miatt a gyermek hosszú hónapokig, sőt akár évekig is kieshet a közoktatási rendszerből. Az alapítvány középiskolás és egyetemista önkéntesei ezt a hosszú otthoni időszakot teszik produktívabbá - és úgy összességében elviselhetőbbé.

"Onkológián kezelt és balesetből gyógyuló gyerekekkel is foglalkozunk, illetve egyre több a pszichiátriai betegségből felépülő mentorált is. Háromnegyedük legalább hat hónapig, minden negyedik pedig több mint két évig nem járhatott iskolába. Ilyenkor nem csak az a baj, hogy a gyerekek nehezebben haladnak a tananyaggal, hanem az is, hogy nem járnak közösségbe, nem tapasztalják meg azokat az élményeket, amelyeket a kortársaik" - mondta el a HáziPatika.com kérdésére Tóthné Almássy Monika.

Az alapítvány nyári táborokat is szervez a gyógyuló fiataloknak és segítőiknek. Fotó: KórházSuli Alapítvány
Az alapítvány nyári táborokat is szervez a gyógyuló fiataloknak és segítőiknek. Fotó: KórházSuli Alapítvány

Az alapítvány egy komplex oktatásrehabilitációs programmal segítik őket, ami a kórházi benntartózkodástól kezdődik, majd hazatérve sem engedik el őket. A legtöbb gyermek itt tűnik el a rendszer számára, hiszen a kórházban már nem, a közoktatásban pedig még nem lehetnek. A középiskolás önkénteseknek nincs személyes kapcsolatuk a gyógyuló gyerekekkel (az alapítvány védeni akarja őket a lelkileg sokszor igen megterhelő munkától), az ő feladatuk az, hogy interaktívvá, könnyebben fogyaszthatóvá tegyék a tananyagokat. Ezt használják majd azok az egyetemisták, akik egyfajta házitanítóként szegődnek a beteg gyerekek mellé.

A tanulás mellett az alapítvány nyári táborokat is szervez a gyógyuló fiataloknak és segítőiknek, de közös sportprogramokat, sőt tematikus kiállításokat is rendeznek. A cél itt is az, hogy a gyermek egy törődő közösség része lehessen és ne váljon az otthon négy falának rabjává. A koronavírus tavaszi megjelenése, majd őszi második hulláma viszont rengeteg új feladatot adott az önkénteseknek, hiszen több tízezer gyerekre jelenthet potenciálisan veszélyt a vírus. Hogy pontosan mely társbetegségek esetén nőhet a gyerekeknél a kockázat, az egyelőre még kevésbé tisztázott, mint a felnőttek esetében, bizonyos problémákkal küzdő gyerekeket azonban mindenképpen távol kell tartani a járványtól.

Mely gyerekekre veszélyesebb a koronavírus?

Az USA országos népegészségügyi központjának (Centers for Disease Control and Prevention, röviden CDC) legfrissebb adatai szerint még korlátozott ismereteink vannak csupán arról, hogy a gyerekekre milyen alapbetegségek esetén jelent komolyabb veszélyt a koronavírus.

Néhány kockázati tényezőt azonban ők s felsorolnak, nagyobb eséllyel jelentkeznek súlyos tünetek azoknál a gyermekeknél, akik az alábbi problémákkal küzdenek:

  • Szívbetegségek;
  • Rosszindulatú daganatok;
  • Asztma és más krónikus tüdőbetegség;
  • Súlyos genetikai rendellenességek;
  • Neurológiai rendellenességek;
  • Cukorbetegség és más anyagcserezavarok
  • A felsoroltakon kívül növeli a kockázatot az elhízás, illetve bizonyos immungyengítő gyógyszerek szedése is.

Az alapítvány információi szerint az érintettek száma Magyarországon elérheti a 60 ezret. Ebbe nem csak a tartós betegséggel küzdő, 16 év alatti gyermekek tartoznak bele, hanem a testvéreik is, hiszen az iskolalátogatás alól őket is felmenthetik azért, nehogy veszélyeztessék a beteg családtag egészségét.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemrég kiadott intézkedési terve a járványügyi készenlét ideje alatt lehetővé teszi, hogy ezek a veszélyeztetett tanulók egyedi feltételekkel vegyenek részt az oktatásban. Vagyis, aki krónikus beteg (például légzőszervi, daganatos vagy cukorbetegsége van), annak nem kötelező bejárni az iskolába, hiányzása igazolt lesz. Ilyenkor ugyanakkor lehetősége van arra, hogy otthonról, egyénileg egyeztetett módon vegyen részt az oktatásban. Az alapítvány mindenki számára hozzáférhető, online anyagokkal próbál segíteni ezekben a hónapokban is, illetve továbbra is várják a segítők jelentkezését, akikre különösen fontos feladat hárulhat a következő hónapokban. A részletekről a KórházSuli nemrég megújult honlapján olvashatunk bővebben!

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
0, +5 °C
Minimum:
-3, +2 °C

Hazánkban szombaton délelőtt borult lesz az ég, helyenként szitálás, ónos szitálás, hószállingózás előfordulhat.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag