A túlsúlynál is rosszabb a nagy derékbőség

Egy új kutatás szerint nagyobb a kockázata egy második szívrohamnak azoknál az infarktustúlélőknél, akik főképp a derekukon hordják extra kilóikat zsírpárnák formájában. Fontosabb lehet tehát a derékbőséget mérni, mint a mérlegre állni? Cikkünkből kiderül.

Egy ideje már köztudott, hogy a "hordóhas", még akkor is, ha máshol vékony az ember, nagyban növeli az első szívinfarktus kockázatát. Egy friss tanulmány szerzői azonban most először találtak összefüggést a hasi zsír és a második szívroham/stroke között. A tanulmányt január végén a European Journal of Preventative Cardiology szaklapban publikálták.

hasi zsír, derékbőség, hasi elhízás, infarktus
A férfiaknál talán még nagyobb a kockázat. Fotó: iStock

A kutatók szerint az összefüggés leginkább a férfiakra jellemző. "A hasi elhízás nemcsak az első szívroham vagy stroke kockázatát növeli, de a későbbi ismétlődés rizikóját is" - fogalmazott Dr. Hanieh Mohammadi a stockholmi Karolinska Intézet által kiadott sajtóközleményben. "Az egészséges derékbőség megtartása különösen fontos tehát a jövőbeni szívrohamok és stroke-ok elkerülése szempontjából, még attól is függetlenül, hogy a beteg véreredményei mit mutatnak, vagy épp milyen gyógyszereket szed."

Két fontos szám: 94 és 80

A tanulmány több mint 22 ezer, az első szívinfarktusán már átesett svéd beteget vizsgált meg. Figyelték, van-e összefüggés a derékméret, valamint az elzáródott artériák miatt kialakuló végzetes, vagy nem halálos szív és agyi katasztrófák között. A betegeket négy éven át követték, közülük 1232 férfi (7,3%) és 469 nő (7,9%) kapott újra szívrohamot vagy stroke-ot. Közülük a legtöbb páciens - a férfiak 78% -a és a nők 90% -a - hasi elhízásban szenved, amelyet a derék kerületének meghatározásakor a férfiak esetében 94 cm vagy annál nagyobb, a nőnél pedig 80 cm vagy annál több volt.

A szívinfarktuson átesettek fele észre sem veszi, hogy rohama volt. A csendes szívroham tünetei enyhébbek, legalább akkora kárt okoz ugyanakkor a szervezetben, mint a fájdalmas válfaja. A néma infarktusról bővebben itt olvashat.

A tanulmány készítői rájöttek, a hasi zsír és a szívinfarktus, valamint a stroke közötti kapcsolat független volt más kockázati tényezőktől, például a cukorbetegségtől, dohányzástól, testtömegindextől , magas vérnyomástól vagy épp a megelőző kezelésektől. A kutatók közleményükben hangsúlyozták, a derék kerülete fontosabb marker, mint az általános elhízás, s azt tanácsolták az orvosoknak, mérjék betegeik derékbőségét, hogy feltárják a lehetséges kockázatokat.

A nőknél kicsit más a helyzet

Úgy fogalmaztak, az összefüggés a férfiak esetében erősebb és egyértelműbb volt, bár megjegyzendő, hogy ők tették ki a tanulmányozott betegek háromnegyedét.

A nők esetében Mohammadi szerint a kapcsolat nem egyenesen arányos volt, inkább "U-alakú" görbével írható le. Ez magyarán annyit tesz, hogy, ha három csoportba soroljuk a mért derékbőségeket, akkor a középső a legkevésbé kockázatos, tehát az annál vékonyabb és vastagabb derekúaknak nagyobb a kockázata egy újabb infarktusra. Ez azonban azért is érdekes, mert ez a középső tartomány a korábban a kockázatosnak vélt 80 centis határ felett van.

Ennek oka lehet hormonális, valamint Mohammadi szerint az is, hogy a férfiaknál a zsigeri , tehát a létfontosságú belszerveket körülvevő zsír aránya jelentősebb, mint a nőknél. Ezt a zsigeri zsírt a szervezet képes zsírsavakká alakítani, ami viszont növelheti a "rossz" koleszterint ( LDL ) termelésének növekedését. Az LDL károsítja az ereket, s ez szívrohamhoz vagy stroke-hoz vezet. "A nőknél a hasi zsír nagyobb részét a bőr alatti zsír alkotja, ami viszonylag ártalmatlan" - mondta. Tekintettel azonban a tanulmányban részt vevő nők alacsony számára, az eredményből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Ahhoz, hogy a tanulmánybeli megfigyeléseket általános érvényű szabálynak lehessen nevezni, ahhoz további kutatásra volna szükség.

Nem a felülések segítenek

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az olyan szív- és érrendszeri betegségek, mint például a szívroham vagy a stroke kockázata nagyobb, ha a férfiak esetében 94 cm, a nőknél pedig 80 cm feletti a derékbőség. A kutatások szerint a rizikó az erősebbik nem esetében 102, a nőknél 88 centi felett jelentősen növekszik.

A tanulmány szerzői szerint a hasi zsír ellen leginkább egészséges táplálkozással és rendszeres testmozgással lehet hatékonyan küzdeni. Korábbi tanulmányok pedig bizonyították, a rendszeres, ám mérsékelt intenzitású kardióedzés , például napi 30 perc séta segíthet az egészséges derékbőség megőrzésében. A súlyzózás is segíthet, ám a felülések például nem sokat érnek a zsigeri zsírral szemben.

Forrás: CNN

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

máj
Ebből tudhatod, ha a májad már nem sokáig bírja
magnézium szedése
A leggyakoribb hiba, amit sokan elkövetnek a magnézium használatakor
rákkeltő ételek
Egyik kedvenc reggelink lehet a rák melegágya – Így csökkentheted a rizikót
étkezések ideje
6 étel, amelyet sokan rossz napszakban esznek – Ezért nagyon fontos az időzítés
így hat a kávé a szívre
Ha így iszod a kávét, az a legrosszabb verzió
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában borult idő várható, de délelőtt keleten még előfordulhatnak kevésbé felhős körzetek, ott a nap is kisüthet. Délután esetleg a délnyugati határvidéken vékonyodhat el a felhőtakaró. Az északkelet felé haladó csapadékzóna erősödik. Eleinte még többfelé várható havazás, viszont napközben dél felől egyre nagyobb területen fagyott esőbe, ónos esőbe, végül esőbe vált a halmazállapot, különösen a Dél-Dunántúlon és a középső országrészben a magasabban fekvő helyeken tartósabb ónos esőre is számítani lehet. Legtovább, egészen az esti, késő esti órákig kiemelten az Északi-középhegység, illetve a főváros tágabb térségében tarthat ki a havazás, arrafelé általában 5-10 cm friss hó is hullhat, mely egyre többfelé olvadni kezd. Ennél kisebb mennyiség átmenetileg másutt is előfordulhat. Estétől újabb csapadékhullám érkezik, amely döntően eső lesz. A délkeleti, keleti szél nagyobb területen lehet élénk, az Észak-Dunántúlon erős lökések is előfordulhatnak.A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire -1 és +6 fok között alakul, azonban a délnyugati határvidéken ennél pár fokkal magasabb értékek is előfordulhatnak. Az orvosmeteorológiai helyzetet melegfronti hatás határozza meg.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Kakukkfű vagy borsikafű: melyik gyógynövényt látod a képen? Teszteld tudásodat! Tudod, milyen panaszokra jó a lándzsás útifű vagy a hársfavirág? Remek! De vajon képről is felismered ezeket a népszerű gyógynövényeket? Most kiderül!
kvíz
Te tudtad? 5 dolog, amit a legtöbben nem gondolnának az időjárási frontokról Az időjárási frontok valóban meg tudják viselni az ember szervezetét. Kvízünkből megtudhatod, hogyan hathatnak rád.