A hólapátolás rejtett veszélye: ezekkel a tünetekkel azonnal mentőt kell hívni

Számos kutatás igazolja, hogy a hóeltakarítás komoly megterhelést ró a szívre a téli időszakban, ami akár szívrohamot is előidézhet.

A héten régen látott mértékű havazás érte el az országot, a legtöbb helyen vastag hóréteg hullott le. Mindez a fagyos idővel társulva jelentős balesetveszélyt hordoz magában. Csak hétfőn közel nyolcszáz olyan esethez riasztották az Országos Mentőszolgálat egységeit, amikor az időjárási körülményekhez köthető sérüléseket, végtagtöréseket kellett ellátniuk. Az intenzív hóesésnek akad azonban egy másik kiemelt egészségügyi kockázata is, amelyről szintén fontos beszélni. Több kutatásból is ismert ugyanis, hogy erős havazás idején megemelkedik a szívinfarktus előfordulása. Egy 2017-ben publikált kanadai tanulmány például arra a következtetésre jutott, hogy 18-20 centiméter hó lehullása esetén átlagosan 16 százalékkal több férfi kerül ilyen okból kórházba, illetve 34 százalékkal növekszik a szívroham okozta halálozás kockázata.

idős férfi havat lapátol a háza előtt télen
A hólapátolás nagy megterhelést ró a szívre, nem árt az elővigyázatosság! Fotó: Getty Images

A hólapátolás és a szívroham kapcsolata

Szívinfarktusnak nevezzük, ha a szív vérellátása zavart szenved, emiatt pedig a szerv izomzata károsodik. Az ilyen események életet veszélyeztető állapotnak minősülnek, ennél fogva azonnali orvosi ellátást igényelnek. Mint azt dr. Christopher P. Cannon kardiológus írja a Harvard Egyetem orvosi kara oldalán, az erős havazás két tényezőn keresztül is fokozza a szívroham veszélyét: az intenzív testmozgás okozta megterhelés és a hideg hőmérséklet révén.

A hólapátolás ugyanis nagyobb megterhelést ró a szívre, mint azt sokan gondolnák. A szakértők ennek kifejezésére az úgynevezett metabolikus ekvivalenst használják, amely leegyszerűsítve azt mutatja meg, hogy egy adott tevékenység mennyi energiát igényel a szervezettől. Nyugalmi helyzetben a MET értéke 1, míg például a mérsékelt intenzitású sportolás 3 és 5,9 közötti MET-értékkel bír. Ezzel szemben hólapátolás MET-értéke – különösen, ha sok és vizes hóról van szó – 6 feletti. Ez annyit tesz, hogy hóeltakarítás közben pulzusunk percek alatt elérheti a maximumát, amint a szív igyekszik oxigéndús vérrel ellátni a végtagizmokat.

Koszorúérbetegséggel élőknél ez a megterhelés már komolyan próbára teheti a szívizom vérellátását, ami mellkasi fájdalmat (angina pectoris), de akár szívrohamot is előidézhet. Annál is inkább, mert hidegben az erek beszűkülhetnek, ahogy a szervezet hőszabályozása igyekszik melegen tartani a testet. Mindez pedig további véráramlási problémákhoz vezethet a szív artériáiban. „A hóeltakarítás ilyesfajta kockázata különösen azok esetében magas, akiknél eleve fennáll valamilyen szív- és érrendszeri rizikófaktor: például inaktív életmódot folytatnak, elhízással élnek, dohányoznak, cukorbetegségük, magas koleszterinszintjük vagy magas vérnyomásuk van, vagy korábban már átestek szívrohamon vagy stroke-on. Az érintetteknek, valamint azoknak, akik bypassműtéten vagy koszorúér-angioplasztikán estek át, egyszerűen nem szabadna havat lapátolniuk” – idézi dr. Barry Franklin kardiológus professzort az Amerikai Szív Társaság (AHA) korábbi közleménye.

Hogyan előzhető meg a probléma?

Az AHA szerint néhány egyszerű tanács megfogadásával jelentősen mérsékelhető az említett kockázat. Először is a legfontosabb, hogy hóeltakarításhoz mindig öltözzünk fel kellően melegen, rétegesen. Sokan nem kedvelik, de ilyenkor nem szabad megfeledkezni a sapkaviselésről sem, mert a fejbőrön keresztül rengeteg hőt veszíthet a szervezet a fagyos hidegben. Hólapátolás előtt és után közvetlenül nem szabad alkoholt fogyasztani, közben pedig tartsunk rendszeresen pihenőket, ügyeljünk testünk jelzéseire. Dr. Cannon ezenkívül arra hívja fel a figyelmet, hogy szívbetegek legfeljebb akkor vállalkozzanak hólapátolásra, ha egyébként is rendszeresen szoktak sportolni, intenzív testmozgást végezni kezelőorvosuk engedélyével. Mindezeken felül nagyon fontos ismerni a szívroham figyelmeztető tüneteit, amelyek jelentkezése esetén mentőt kell hívni.

A kezdődő szívinfarktus lehetséges tünetei:

  • mellkasi fájdalom, diszkomfort, amely nem szűnik néhány perc után
  • a fájdalom akár a felső végtagok, a hát, a nyak, az állkapocs vagy a gyomor felé is kisugározhat
  • légszomj, akár mellkasi fájdalom nélkül is
  • erős hidegverejtékezés
  • émelygés, hányinger
  • szapora vagy szabálytalan szívverés
  • szokatlan fáradtságérzet
  • szédülés

Figyeljünk oda szomszédainkra, hozzátartozóinkra is ebben az időjárási helyzetben! Ha azt vesszük észre, hogy valaki összeesik a környezetünkben hólapátolás közben, ne habozzunk segíteni neki! Hívjuk a 112-es segélyhívót, és kövessük a mentésirányítás instrukcióit a mentők megérkezéséig.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

banán
Nem hinnénk, de ezt teszi a banán a szervezetünkkel
Ecet helyett így tüntesd el a vízkövet: pár perc alatt szinte magától leválik a vízforralóról
hizlaló ételek
Ettől a gyümölcstől híznak a legtöbben – sokan nem is gondolnák
magas vérnyomás
Új ajánlást adtak ki a kardiológusok: így változik a vérnyomáskezelés
hasnyálmirigyrák
Hasnyálmirigyrák első jelei: a hátfájás és az étvágytalanság is árulkodó lehet
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +12 °C
Minimum: +1 °C

A Dunától keletre lassanként szakadozik a felhőzet, de maradhatnak felhősebb körzetek, és az éjszaka első felében még helyenként előfordulhat zápor, hózápor, hódarazápor. A Dunántúlon a derült időt követően hajnaltól nyugat felől összefüggő magasszintű felhőzet érkezik. Az északi, északkeleti szél fokozatosan veszít erejéből, azonban élénk, néhol erős lökések főleg az éjszaka első felében még lehetnek.A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -4 és +1 fok között valószínű, de a derült, szélvédett fagyzugokban ennél pár fokkal hidegebb, míg a tartósan felhős tájakon kissé enyhébb idő is lehet. Fronthatás ugyan nem érvényesül, de a hőérzet alacsony a szabadban.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Kvíz: a csont erősebb, mint a beton. Igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod! Válaszolj 14 kérdésünkre, és kiderül, mennyit tudsz az emberi test elképesztő titkaiból!
kvíz
Kvíz: honnan kapta nevét a HIV-vírus? – Teszteld, mennyire ismered az orvosi rövidítéseket Az egészségügyben számos kifejezés helyett csak rövidítések, betűszavak honosodtak meg a mindennapi szóhasználatban. Mennyire ismered ezeket? Teszteld a tudásod!