Doris Moss mindig is imádott táncolni. Most a 80-as éveit tapossa és a demencia egyik formájától szenved, ezért is vált minden eddiginél fontosabbá, hogy ha egy jó ritmust hall, akkor felálljon és mozogjon kicsit. Ezért is döntött úgy a lánya, Angela Pearson, aki egyébként főállásban ápolja, hogy az új technológiai vívmányokhoz fordul segítségért, s egy okostelefonokra tervezett alkalmazást, a SimpleC Companion nevűt hív segítségül. Az app nemcsak arra képes, hogy édesanyja kedvenc dalait játssza le, de a korábban felvett üzenetek segítségével emlékezteti az idős asszonyt, hogy mikor igyon vizet, vagy vegye be a gyógyszereit - mindez főképp akkor hasznos, ha Angela épp nincs otthon.
Ez a havi 90 dolláros (mintegy 27 ezer foirnt) előfizetési díjért használható applikáció emellett ápolókkal és orvosokkal való közvetlen kapcsolattartást is biztosít használóinak az említett funkciókon túl. Ez pedig csak egy azok közül, az egyre növekvő számú technikai eszközök közül, amik az elmúlt években megjelentek, hogy segítsék a demenseket és ápolóikat a hétköznapokban.
Milliókat érint világszerte
Mindez azért is különösen fontos, mert az elmúlt 20 évben mindössze öt új gyógyszert fogadtak el az Alzheimer-kór kezelésére Amerikában, a legutóbbit 2003-ban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján azonban a Földön közel 50 millió embert érint a demencia valamely formája, s ez a szám a becsléseik szerint 2030-ra 82 millióra, 2050-re pedig már 152 millióra emelkedik. A demens betegek közel 70 százaléka Alzheimer-kóros, a többiek érrendszeri vagy frontotemporális (az agy frontális területeinek elsorvadásával járó) demenciában, esetleg Lewy-testes demenciában szenvednek. Utóbbi, mely az agy jellegzetes elváltozásával jár, az Alzheimernél is súlyosabb a tüneteket produkál. Így tehát amíg a gyógyszerkísérletek eredményre jutnak, a robotika és a digitális berendezések segítenek megbírkózni ezzekkel a betegségekkel.
Kitöltik az űrt
A legtöbb új eszközt az Alzheimer társaság éves konferenciáján mutatták be a nyár folyamán Los Angelesben. A résztvevők itt megismerhették az élethű robotháziállatokat, egyéb betegeket segítő robotokat, nyomkövető készülékeket, virtuális valóság rendszereket és olyan otthoni berendezéseket, melyek hozzásegítik a demens betegeket egy élhetőbb és elviselhetőbb élethez.
"Mostanság, amikor a már meglévő gyógyszerek közül is vannak olyanok, amik elbuknak a lassú elbutulás ellen vívott harcban, elindult egy párhuzamos kutatási terület virágzása, ami segíthet a pácienseknek a küzdelemben' - mondta Seth Gale, a Harvard neurológusa. "Mind több kutatás bizonyítja, hogy a robotháziállatok, illetve az otthoni figyelő berendezések segíthetnek az ápolóknak, s a betegeknek is, hogy megküzdjenek az olyan általános neuropszichiátriai tünetekkel, mint például a depresszió, a vándorlás, vagy a szorongás" - tette hozzá.
Ezek a technológiák kitöltenek egy tátongó űrt - mondja George Perry, a texas-i San Antonio egyetemének biológia professzora, aki az Amerikai Alzheimer Alapítvány tudományos tanácsadójaként is dolgozik. "Mind a betegségre mind a betegre , aki azzal küzd, nagy hatással lehetnek" - jegyezte meg. Nem csoda hát, ha majd minden ápoló keresi azokat a lehetőségeket, amik segíthetnek, s egyre több embertől hallani, főképp, akik a demencia korai fázisában járnak még, hogy mennyit segítenek ezek az eszközök - minderről már Stephanie Rohlfs-Young, az Alzheimer társaság önkéntes programjának vezetője beszélt.
Inteaktív robotok
Itt van például a Paro névre hallgató, alig három kilós robotbébifóka, aminek kedves nagy barna szemeit hatalmas pillák keretezik, amik minden sípoláskor meg is mozdulnak. Ezt Japánban gyártották, hogy fejlesszék a demensek kommunikációs képességeit. Olyan ez, mint egyfajta kisállat-terpáia, csak épp robotizáltan. Dél-Koreában egy hasonló eszközbe arcfelismerő rendszert is telepítettek, ami képes értelmezni a beteg arcán megjelenő érzéseket.
Nyomkövetők és VR-eszközök
A kutatók szerint az egyik legértékesebb eszközök a memóriakieséssel küzdő betegek és ápolóik számára azok a GPS-alapú nyomkövető készülékek, amik megelőzhetik a veszélyes, vagy akár halálos kóborlásos epizódokat.
Sőt, olyan kütyük is vannak már, amik engedik kószálni a demenseket , de csak virutálisan, olyan helyekre, amik egykor sokat jelentettek nekik. Teszik mindezt annak reményében, hogy ezek az élmények segítenek néhány emléket megőrizni és megakadályozzák a kommunikációs képességeik hanyatlását.
A MyndVR egészség és wellness vállalat például egy olyan virutális valóság (VR) rendszert fejlesztett, ami közel 40 helyszín virtuális képét tartalmazza, hogy segítsen a betegeknek visszaállítani a részben vagy teljesen elvesztett emlékeiket azáltal, hogy olyan városokba viszi őket vissza, ahol egykor éltek, olyan koncertekre, amik más időkre emlékeztetik őket. "Nagyon sok magány és elszigetelődés kapcsolódik az öregedéshez. Amikor a betegség beüt, szinte kivétel nélkül a depressziót is magával hozza" - mondta Chris Brickler, a vállalat vezetője és társalapítója. "Szeretnénk visszahozni ezeket az embereket a világunkba" - hangsúlyozta, megjegyezve: nem minden érintett demens, van, aki csak öreg korára elszigetelődik és depressziós lesz.
Forrás: The Washington Post
