Megfejthették a skizofrénia rejtélyét

Az agyban lévő immunsejtek szerepet játszhatnak a skizofrénia kialakulásában - állapította meg egy friss ausztrál tanulmány.

A skizofrénia nem csupán egyetlen kórállapotot jelöl, hanem többféle, a pszichés működést érintő pszichotikus állapot összefoglaló neve. Közös jellemzőjük, hogy a beteg elveszíti realitásérzékét, emiatt pedig akarata, gondolatai és érzelmei szétesnek. Kialakulásukban több tényező is szerepet játszhat, de e kórképek kiváltó oka ezidáig ismeretlen volt. Ausztrál kutatók viszont a közelmúltban olyan immunsejteket azonosítottak az agyban, amelyek szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában.

Skizofréniára utalhat, ha meg tudja csiklandozni magát A csiklandozás az egyik legősibb emberi "tevékenység", mely segíti a kötődést, erősíti az emberi kapcsolatokat, és mással nem összehasonlítható nevetéshez vezet. Eddig úgy tudtuk, hogy nem tudjuk saját magunkat megcsiklandozni, egy új kutatás azonban cáfolta ezt, és a csiklandozást bizonyos neurológiai problémákkal is összefüggésbe hozta. Kattintson a részletekért!

Immunsejtek jelenthetik a megoldást

A skizofrénia kezelését célzó kutatások eddig nagyrészt három agysejtre összpontosított: a neuronokra, az azokat támogató gliális sejtekre, illetve az érfalakon megtapadó endothel sejtekre. A modern molekuláris technológiáknak köszönhetően azonban a kutatócsoport egy negyedik sejtcsoportot, a falósejteknek is nevezett makrofágokat is megvizsgálhatta.

Az agyban lévő immunsejtek szerepet játszhatnak a skizofrénia kialakulásában
Az agyban lévő immunsejtek szerepet játszhatnak a skizofrénia kialakulásában

A Molecular Psychiatry című szaklapban közzétett kutatás igazolta, hogy a skizofréniás betegek agyában az átlagosnál nagyobb mennyiségben találhatóak ezek az immunsejtek, így a betegség kialakulásával is összefügghetnek. Ezeknek a szerepéről már korábban is végeztek vizsgálatokat, akkor azonban arra jutottak, hogy a sejtek csak keresztülutaznak az érintett területeken, de jelentősen nincsenek befolyással az ott zajló folyamatokra.

A kutatásokat végző Dr. Cynthia Shannon Weickert személyesen is érintett, ikertestvérét ugyanis régóta kezelték sikertelenül skizofrénia miatt. Molekuláris biológiával is azért kezdett el foglalkozni, hogy megoldást találhasson a testvérét régóta kínzó betegségre. Elmondása szerint az eredmények új utakat nyithatnak a betegség kezelését célzó kutatások előtt.

Forrás: MedicalXpress

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Mindenki ezt issza télen, pedig többet árt vele, mint használ
életmentés
Mentőorvos: „Rendőrségi bejelentést tettem a Határ úti esettel kapcsolatban”
alacsony vércukorszint
Jelek, hogy bezuhan a vércukorszint éjszaka – Még reggel is lehet érezni
Két tabutéma, amelyet sose hozz fel a párod előtt
teszt
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +3 °C
Minimum: +1 °C

Túlnyomóan borult, párás, foltokban tartósan ködös idő várható. Szitálás helyenként előfordulhat. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt lesz.A csúcsérték 2 és 6 fok között változik. Ma frontmentes idő várható, megpihenhet tehát a frontérzékenyek szervezete.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

teszt
Tényleg pótolható a heti alváshiány a hétvégi lustálkodással?

Tudod, hogyan hat az alvásodra a koffein, a késői vacsora vagy a sok képernyőzés? Teszteld tudásodat!

teszt
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?

A pulzusszám azt mutatja meg, hogy egy perc alatt mennyit ver a szív. Ez az érték kortól és egészségi állapottól függően változhat, nem árt azonban tisztában lenni néhány általános információval a pulzus tekintetében. Most letesztelheted, mennyit tudsz róla!