Demenciáról (értelmi hanyatlásról, elbutulásról) akkor beszélünk, ha az intellektuális képességek betegség következtében hanyatlanak. A kifejezés egy tünetegyüttest takar, melynek fő összetevői az emlékezethanyatlás, az agykérgi működések zavara (beszédzavar, az érzékszervek működésének zavara, az összerendezett mozgások zavara) az ítélőképesség hanyatlása és személyiségváltozás. Ehhez gyakran szorongás, depresszió, téveszmék is társulnak, a magatartás megváltozik, és az érintett egyre kevésbé tudja ellátni önmagát.
Egy szingapúri kutatás során összehasonlították a kognitív szempontból egészséges emberek természetes beszédét azokéval, akik enyhe kognitív károsodásban szenvednek, hogy a demencia nyelvi markereit kimutassák. Kiderült, hogy az enyhe kognitív károsodásban szenvedők kevesebbet beszéltek, és kevesebb főnevet használtak, de azok között több volt az elvont fogalom. Ez a beszédminta jellemzi az Alzheimer-kórt is, amely a demencia egy speciális típusa - írja a Science Daily.
Bao Zhiming, a tanulmány vezető szerzője, a Szingapúri Nemzeti Egyetem Orvostudományi tanszékének professzora szerint Szingapúr egyedülálló környezetet biztosított ehhez a kutatáshoz, mivel itt a négy hivatalos nyelv és a különböző dialektusok keveréke változatos nyelvhasználatot tesz lehetővé.
A vizsgálatban összesen 148, hatvanas-hetvenes éveikben járó szingapúri vett részt. A felük kognitív szempontból egészséges volt (tehát képesek voltak tisztán gondolkodni, tanulni és emlékezni), a másik felüknek pedig enyhe kognitív károsodásuk volt. A 74 enyhe kognitív károsodásban szenvedő alany közül 38-nál amnesztikus kognitív károsodást állapítottak meg (ez a memóriát érinti), míg 36-nál nem amnesztikus kognitív károsodást (amely a memórián kívül a gondolkodási képességekre is hatással van) diagnosztizáltak.
A résztvevőket arra kérték, hogy 20 percig beszéljenek bármilyen témáról angolul, a kérdezők minimális bevonásával, egy egyszerű irodai környezetben. A beszédeket ezeket fel is vették. A témák szabadon és széles skálán mozogtak, a munkától és a nyugdíjazástól kezdve a családi életen át a közügyekig. Az elhangzott szavakat egy szoftver segítségével elemezték.
Az eredmények azt mutatták, hogy az amnesztikus kognitív károsodásban szenvedő résztvevők kevesebbet beszéltek, kevesebb és absztraktabb főnevet használtak, mint a nem amnesztikus kognitív károsodással küzdők és az egészséges kontrollcsoport tagjai. Az igék nem voltak érintettek. Az amnesztikus kognitív károsodással élők hétköznapi beszédében problémát észleltek azzal kapcsolatban, hogy egy szó jelentése milyen mértékben idéz elő mentális képet a beszélőnél.
"Eredményeink jelentős áttörést jelentenek, mivel a demencia diagnózisa általában neuropszichológiai és neurológiai vizsgálatok sorozata után történik. Ha a természetes beszéd vizsgálata alapján megállapíthatók a kognitív hanyatlás korai nyelvi jelei, az egy nem invazív és költséghatékony eszköz lehet az orvosok kezében, amellyel időben felismerhetik a betegséget, és a kezelését is korábban megkezdhetik" - nyilatkozta Dr. Luwen Cao, az egyetem munkatársa.
