Egyre több tudományos bizonyíték mutat arra, hogy a COVID-19 tartós kognitív és mentális egészségügyi problémákat válthat ki. A felépült betegek gyakran számolnak be még hónapig fennálló fáradtságról, koncentrációs zavarokról, nehézségekről a szavak beszéd közbeni felidézése kapcsán, alvászavarokról, szorongásról, esetleg poszttraumás stresszről (PTSD) - mutat rá a The Conversation oldalán megjelent közös cikkében Adam Hampshire, az Imperial College London professzora és David Menon, a Cambridge-i Egyetem aneszteziológiai részlegének vezetője. Mint írják, különböző feljegyzések szerint a kórházban kezelt koronavírus-fertőzöttek mintegy 30-75 százaléka küzd kognitív panaszokkal a fertőzés lezajlását követően három-hat hónappal is. E problémák nagysága, illetve a mögöttük meghúzódó folyamatok ugyanakkor továbbra sem tisztázottak.
„Már a pandémia előtt is ismert volt, hogy azon betegek harmadánál, akik valamilyen megbetegedés következtében intenzív osztályos ellátásra szorulnak, a kórházi felvételt követően hat hónappal is még objektíven ki lehet mutatni kognitív hiányosságokat. Feltételezések szerint mindez a kritikus megbetegedésekkel járó gyulladásos reakció következménye, és a COVID-19-nél látott kognitív zavarok is hasonló jelenséget képezhetnek. Ugyanakkor arra is van már bizonyíték, hogy a SARS-CoV-2 képes megfertőzni az agysejteket. Éppen ezért nem zárhatjuk ki az agy közvetlen vírusos fertőzésének lehetséges szerepét” – véli Hampshire és Menon. Hozzáteszik, egyéb tényezők szintén közrejátszhatnak a panaszok kialakulásában, mint például a hipoxia, azaz a vér oxigénszintjének lecsökkenése. Emellett az sem tisztázott, hogy a COVID-19 után jelentkező pszichológiai egészségügyi zavarok ugyanazon probléma részét képezik-e, mint az objektív kognitív hiányosságok, vagy egy eltérő jelenségként kell azokat kezelni.
A felmerülő kérdések megválaszolása érdekében a két kutató és munkatársaik elvégeztek egy kísérletet. Összesen 46 korábbi COVID-19-betegtől gyűjtöttek adatokat, akiket fertőzésükkel a Cambridge-i Addenbrooke kórházban kezeltek. A résztvevőknek átlagosan hat hónappal az akut megbetegedés lezajlását követően kellett kitölteniük egy részletes számítógépes kérdőívet. A tesztet kifejezetten arra tervezték, hogy precízen felmérhetővé váljanak általa az olyan különböző kognitív funkciók, mint például a memória, a figyelem és a gondolkodás. Emellett a kutatók azt is felmérték, hogy a kísérleti alanyok küzdenek-e szorongással, depresszióval vagy PTSD-vel, és ha igen, akkor milyen mértékű az adott probléma. Végül az így kapott adatokat összevetették egy több mint 66 ezer fős kontrollcsoport eredményeivel.
Tíz pontot zuhanhat a betegek IQ-ja
Mindebből kirajzolódott, hogy a súlyos lefolyású COVID-19-en átesett emberek reakcióideje lelassult, egyben pontatlanabbá is váltak a válaszaik a teszteken. Ezek a hiányosságok ráadásul csak lassan enyhültek, illetve akár a kórházi felvételt követően tíz hónappal is kimutathatóak voltak még az érintetteknél. Arra is fény derült, hogy minél súlyosabb volt az akut megbetegedés, a hosszú távú kognitív hatásai is annál erősebbnek bizonyultak. A legrosszabb teszteredményeket azok az alanyok produkálták, akik előzőleg gépi lélegeztetésre szorultak a kórházban, ezzel együtt azoknál is jelentős problémákat jegyeztek fel a kutatók, akik panaszai nem voltak ennyire súlyosak a fertőzés idején.
Összességében a The Lancet című folyóiratban megjelent tanulmány megállapította, hogy a súlyos COVID-19 átlagosan olyan mértékű kognitív hanyatlást idézett elő, mintha az érintettek 20 évet öregedtek volna, 50-ről 70 éves korra ugorva. Ez nagyjából 10 pontos csökkenésnek feleltethető meg az IQ-skálán. A kísérlet résztvevői különösen rosszul teljesítettek azokon a verbális teszteken, amikor különböző nyelvi analógiákat kellett találniuk, például befejezni azt a mondatot, hogy „a fűző olyan a cipőnek, mint a gombok a...” Emellett gyengült az információfeldolgozó gyorsaságuk, ami egybevág korábbi kutatások eredményeivel is, amelyek csökkent glükózfelhasználást figyeltek meg a COVID-19 lezajlását követően olyan fontos agyterületeken, amelyek például a figyelemért, a komplex problémamegoldásért és a munkamemóriáért felelnek.
A súlyos COVID-19-ből felépült résztvevők számos mentális egészségügyi problémával is küzdöttek. A többi között e körbe tartozott a depresszió, a szorongás, a PTSD, a motivációs zavar, a fáradtság, a lehangoltság és az alvászavar egyaránt. Ezek azonban nem mutattak kapcsolatot az objektíven kimutatható kognitív hiányosságokkal, ami arra utal, hogy más folyamatok húzódhatnak meg a hátterükben. Ami az utóbbiakat illeti, azok Hampshire és Menon szerint nagy valószínűséggel különböző tényezők kombinációjának következményei. Ilyen lehet az agy vérellátásának gyengülése, mikroszkopikus vérzések és a kisebb-nagyobb erek vérrögök miatti elzáródása.
Lehetségesnek tartják a közvetlen vírusfertőzés hatását is, bár nem valószínű, hogy ez lenne a fő kiváltó ok. Annál valószínűbb viszont, hogy kulcsszerepet tölt be a problémában a szervezet fertőzésre adott gyulladásos reakciója által okozott károsodás.
