Miért fontos?
Csontjaink nagy mennyiségű kalciumot tartalmaznak. Ez az ásványi anyag elengedhetetlenül szükséges gyermekeknél a csontrendszer felépítéséhez, felnőtteknél pedig az egészséges, stabil vázrendszer, a csontok, a fogak megőrzéséhez. A kalcium befolyásolja a szívműködést, segíti az idegrendszer működését, hogy csak a legjelentősebb élettani szerepeit említsük.
A csontrendszer kalciumtartalmának mintegy húsz százaléka évente felszívódik, és folyamatosan újrapótlódik, új csontsejtek képződnek az elpusztuló régiek helyére. Ha azonban a kalciumbevitel (és az ennek felszívódását segítő D-vitamin) kevesebb a szükségesnél, a szervezet a csontállomány kalciumtartalékából fedezi a hiányt. A kalcium elégtelensége hosszabb távon súlyos betegségekhez, a csontok gyengüléséhez, törékenyebbé válásához, ún. csontritkuláshoz vezet, és több egyéb hiánytünettel jár. Mivel a szervezet nem képes maga előállítani a kalciumot, ezért a pótlásáról vagy természetes forrásból, megfelelő táplálkozás útján, vagy étrend-kiegészítők segítségével gondoskodni kell.
Bajban a magyarok?
A csontritkulással, oszteoporózissal foglalkozó szakemberek saját klinikai tapasztalataik vagy betegek, illetve egészségesek körében végzett felmérések alapján egybehangzóan állítják, hogy a magyarok bajban vannak, illetve előbb-utóbb, megjósolhatóan a lakosság jelentős része komoly bajba fog kerülni a szervezet szükségleteinél kevesebb kalciumbevitel miatt.
A kalciumszükséglet az egyes életszakaszokban eltérő, átlagosan legalább 1.000 mg naponta, bizonyos betegségek (például csontritkulás), állapotok (terhesség, szoptatás, menopauza) fennállása esetén ennek a kétszeresét, háromszorosát is elérheti. A felmérések szerint azonban a hazai táplálkozási szokások mellett az átlagos kalciumbevitel Magyarországon felnőtteknél nem haladja meg a napi 700 mg-ot, ami jelentősen elmarad az ajánlott napi beviteltől.
Egy átlagos napi menü
A HáziPatika.com segít kiszámolni, mennyit tartalmaznak alapvető élelmiszereink, illetve az ezekből készült ételeink ebből a nélkülözhetetlen ásványi anyagból. Képzeljük el egy olyan középkorú honfitársunkat, aki (a hazai szokásoktól eltérően) rendszeresen reggelizik, a munkahelyéhez közeli kifőzdében ebédel, és a napot otthon, kényelmesen elfogyasztott vacsorával fejezi be. A példánkhoz választott napon például reggelire csabai szalámit evett zsemlével, kávét és egy bögre teát ivott hozzá -ezzel körülbelül 60 mg kalciumot juttatott a szervezetébe. Tízóraira kávét ivott egy deci tejjel, ebédre egy adag csirkepaprikást választott nokedlivel és fejes salátával -ez összesen mintegy 200 mg kalciumot jelentett. Uzsonnára még elfogyasztott egy őszibarackot, vacsorára megmelegített magának egy szelet vasárnapról maradt rántott húst és egy kis tejes krumplipürével körítette, ami körülbelül 160 mg kalciumbevitellel járt.
Hősünk tehát a magyar ízlésnek teljesen megfelelő menüjével ezen a napon 420 mg kalciumot juttatott be a szervezetébe. Ráadásul, a rendszeresen fogyasztott napi két kávéval rontja is a kalcium felszívódását, és ha egész nap fedett helyen dolgozik, napfény nem éri, valószínűleg a D-vitamin bevitele is kevesebb a szükségesnél, amivel tovább romlik a kalciumháztartása. Így példánk szereplője a legjobb úton van afelé, hogy körömtöredezéssel, bőrhámlással, álmatlansággal, stb. járó kalciumhiány lépjen fel nála, hosszabb távon, élete második felében pedig esélye van a csontritkulás kialakulására is.
Már az iskolások is
A miskolci Szent Ferenc Kórház reumatológiai osztályán dolgozó dr. Tamási László, dr. Lukács Katalin és dr. Flórián Ágnes néhány évvel ezelőtt egy kérdőíves felmérést végzett a 8-17 éves korosztályban, általános és középiskolások között a napi kalciumfogyasztás becslésére. Közel nyolcszáz diák válaszai alapján a fő kalciumforrások (tej, joghurtféleségek, sajtok) fogyasztási gyakoriságát mérték fel. Az iskolai heti étrend kalciumtartalmát is figyelembe véve becsülték meg az egynapi (nem tejtermékkel elfogyasztott) kalcium mennyiségét, amely átlagosan napi 200 mg volt.
Kiderült, hogy a gyerekek, fiatalok alig több mint fele iszik csak naponta tejet, sajtot pedig csak egyötödük fogyaszt rendszeresen. Ez az adat a jó és a rosszabb anyagi körülmények közt élőkre egyaránt vonatkozott!
A WHO (World Health Organization) ajánlása szerint gyermekkorban 800-1200 mg, kamaszkorban 1.300 mg az ajánlott napi kalciumbevitel. A borsodi felmérés során azt állapították meg, hogy tejtermékkel naponta összesen 411, illetve 541 mg kalciumot fogyasztanak az általános és középiskolások. Ehhez egy átlagos étrend (nem tejtermék eredetű) körülbelül 200 mg-nyi kalciummennyiségét adva, az általános iskolásoknál hozzávetőleg napi 611 mg, a középiskolásoknál napi 741 mg átlagos kalciumfogyasztás becsülhető. Ez a mennyiség az életkorban ajánlott optimális adag felének felel meg.
Egyéb kérdésekből arra is fény derült, hogy a napi mozgástevékenység az életkor előrehaladtával erőteljesen csökken, és megdöbbentően magas az alkoholt fogyasztó és dohányzó középiskolások száma. Ezek a körülmények szintén káros hatással vannak a kalciumháztartásra és a csontok egészségére.
