Izomgyengeség: mit érdemes tudni róla?

Az izomgyengeség (idegen szóval: myastenia) az izmok erejének hiányát jelenti. Milyen tünetei lehetnek, milyen mechanizmusok állhatnak a hátterében és milyen kritériumok alapján osztályozzák ezeket a betegségeket az orvosok?

Az izomgyengeséget, vagyis az izmok erejének elveszítését két nagyobb csoportba oszthatjuk: a valódi izomgyengeség (neuromuszkuláris gyengeség) olyan betegségeket ír le, melyeknél az izmok által kifejtett izomerő kevesebb, mint az elvárható lenne. Ezen betegségek közé tartozik például az izomdisztrófia .

Izomfájdalom: mitől fáj, hogy csillapítsuk? Az izmokból sok száz van, és szinte bármelyik tud fájni. Mozgás után vagy a rossz testtartástól, esetleg az influenza tüneteként. Lássuk, mit kell tudni az izomfájdalmakról! Az érzékelt izomgyengeség (nem-neuromuszkuláris gyengeség) esetében azonban a beteg csak úgy érzi, hogy sokkal több energiabefektetésre van szüksége ahhoz, hogy egy izomnál erőt fejtsen ki, azonban az izomerő normálisnak tekinthető. Ez jellemző például a krónikus fáradtság szindrómára . Esetenként előfordulhat, hogy az izomgyengeség megerőltetést, igénybevételt követően jelentkezik, azonban nem keverendő össze az izomfáradtsággal.

Az izomgyengeséget csoportosíthatjuk az ellen is, hogy mely izmokat érinti. Az úgynevezett proximális izomgyengeség inkább azokat az izmokat érinti, melyek a törzshöz közelebb találhatóak, míg a disztális izomgyengeség a végtagok izmainak gyengeségét jelenti.

Az izomgyengeség (idegen szóval: myastenia) az izmok erejének hiányát jelenti

Az izomgyengeség (idegen szóval: myastenia) az izmok erejének hiányát jelenti Az izomgyengeség súlyosságát egy hatfokozatú skála alapján határozzák meg. A 0-dik szint mindenféle izomösszehúzódás hiányát jelzi, míg az ötös szint a normális izomerőt. Az első szintnél észrevehető némi összehúzódás, de az ízületnél nem érzékelhető elmozdulás. A második, harmadik és negyedik szintnél az ízületek is mozdulnak, azonban nem biztos, hogy a külső "ellenállással" szemben is képes erőt kifejteni a beteg.

A myastenia hátterében meghúzódó mechanizmusok érinthetik az izomsejteket, illetve azokat az idegeket is, melyek az agyból az izmokhoz húzódnak, és elektromos impulzusok segítségével irányítják az izmok mozgását. Egy 2008-ban megjelent tanulmány az izomgyengeséget a kalciumhiánnyal hozta összefüggésbe. Sokáig élt az a közkeletű elképzelés, hogy az izmokban felhalmozódó tejsav felelős az izomlázért, illetve az izomgyengeségért.

A tejsav hatásaival kapcsolatban azonban jóval több a bizonytalanság, és a szakemberek szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a tejsav izomgyengeséget okoz. Azonban a tejsav felboríthatja a szervezetünk elektrolit-egyensúlyát, és ezzel közvetve hathat az izmok erőkifejtési képességeire.

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +24, +31 °C
Minimum: +12, +17 °C

Változékony idő lesz, a napsütés mellett többször megnövekszik a felhőzet. Ezekből helyi záporokra, zivatarokra is készülni kell. Élénk északias szél mellett 24, 31 fok közé melegszik a levegő. Pénteken front ugyan nem érkezik, de a kettősfronthoz hasonló tünetek léphetnek fel. Ingadozhat a vérnyomás, emellett fejfájás is felléphet. A fülledtebb időszakokban légszomjat, rosszullétet lehet tapasztalni, zivatarok idején romolhat az asztmások állapota. A következő napokban sem javul a helyzet. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások:

Fülledtség (magas páratartalom 25 fok feletti hőmérséklettel)