Magyarországon a csontritkulás (oszteoporózis) népbetegségnek számít: mintegy 700 ezer embert érint. A betegek több mint kétharmada nő, akiknél főként a menopauza idején az ösztrogénhiány miatt válik kiemeltté a csontok védelme – olvasható a Semmelweis Egyetem szerdai közleményében. „Oszteoporózisra utaló tünet, ha valaki baleset vagy magaslatról való leesés nélkül szenved csonttörést, vagy az életkor előrehaladtával a testmagassága több mint négy centiméterrel csökken” – idézi a közlemény dr. Takács Istvánt, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika igazgatóját.
Évente mintegy százezer csonttörés következik be csontritkulás miatt itthon. Minden harmadik ötven éven felüli nő élete során biztos, hogy érintett lesz. Éppen ezért nagyon fontos a megelőzés, mivel az első csonttörés után kétszer-háromszor valószínűbb az újabb törés. „A csípőtáji törést elszenvedők felénél biztos, hogy csontritkulás áll a háttérben. Idős korban pedig ez – egészségügyi ellátástól függetlenül – növeli a halálozás kockázatát. Az operációt követően ugyanis megszűnhet a mozgás és önellátás képessége, ami hajlamosabbá teszi a beteget számos betegség, így a többi között a trombózis és a tüdőembólia, tartós fekvés esetén pedig a tüdőgyulladás és felfekvések kialakulására” – tette hozzá dr. Horváth Csaba egyetemi tanár, a Oszteodenzitometria Labor vezetője.
Nőknek a menopauzát követően, férfiaknak 60-65 éves korban mindenképpen részt kellene venniük csontsűrűségmérésen. Az egészségbiztosító egészséges embereknél háromévente finanszírozza a szűrést. Ha mérsékelt a csontsűrűség-csökkenés, akkor kétévente, diagnosztizált csontritkulás esetén pedig évente lehet részt venni az ingyenes vizsgálaton. Ehhez mindképpen beutalót kell kérni a háziorvostól reumatológiai vagy endokrinológiai szakrendelésre, mert a csontsűrűségmérésre csak ezek a szakorvosok irányíthatják tovább a pácienseket.
Nyáron így juthatsz D-vitaminhoz
„A csontritkulás elkerülése érdekében már fiatal felnőttkorban érdemes törekedni a csonttömeg megőrzésére, amiben segít a rendszeres mozgás, a kalciumdús étrend és a D-vitamin is” – magyarázta dr. Mészáros Szilvia, a klinika egyetemi adjunktusa, a Magyar Osteológiai és Osteoarthrológiai Társaság elnöke. Kitért arra is, hogy egy átlagos napsütéses nyári napon körülbelül 10-15 perc alatt elegendő mennyiségű D-vitamint állít elő szervezetünk az UV-B-sugárzás hatására akkor is, ha egyszerűen csak a szabadban tartózkodunk. Az UV-B-sugárzás 11 és 15 óra között a legmagasabb. Fürdőruhában történő napozással negyed óra alatt akár 20 ezer egység D-vitamin is képződik, a naptej azonban meggátolja ezt a folyamatot. A napégés elkerülése érdekében mégis mindenképpen érdemes strandoláskor napvédő készítményt alkalmazni. Hazánkban októbertől márciusig napi 1500-2000 nemzetközi egységnyi D-vitamint kell pótolni.
„Az oszteoporózis az újabb gyógyszeres terápiáknak köszönhetően (tabletta vagy injekció) teljesen visszafordítható, ám ehhez kitartóan, akár évekig is szükség lehet először az új csont képződését támogató, majd ezt követően a csontvédő gyógyszerek szedésére” – tette hozzá dr. Takács István.
