Fájdalmas ébredések
Hogyan kezdi a napot Miss Marple a Bertram szállóban? Kivételesen megengedi magának az ágyban reggelizés luxusát, és míg a buggyantott tojásra vár, felül, óvatosan elhelyezkedik, és fel-felszisszenve a fájdalomtól, először lassan, óvatosan mozdítva a kezét, majd, ahogy egyre jobban bemelegszik, oldódik a válla, karja merevsége, kicsit tempósabban kötögetni kezd. De ha valaki kételkedne abban, hogy sokak reggelét keseríti meg az ilyen fájdalmas, átmeneti mozgáskorlátozottság, hazai irodalmi példát is találtam. Fekete István Juli nénije is így dünnyög maga elé, amikor a fájós válla már hajnalban felébreszti: "Nem hagysz, kutya, ugye, nem hagysz?"
Mindezekre természetesen azért figyelt fel e sorok írója is, mert a fájdalmasan "beállt", szinte mozgásképtelen vállakkal való ébredés leírását a saját tapasztalata alapján találta hitelesnek és életszerűnek. A találó nevén "fagyott váll" szindrómának nevezett reumatikus betegség tünetei a legrosszabb formában reggel jelentkeznek: az éjszakai mozdulatlanság után még az is időbe telik, míg az érintett feltápászkodni képes, és a felsőkarját egyáltalán újra mozdítani tudja.
Fagyott váll szindróma
A váll mozgáskorlátozottságát, fájdalmát és helyi érzékenységet a sérüléseken kívül többféle betegség is okozhatja, például a seronegatív arthritis, az artrózis, a váll-bursitis, az algodystrophia, a discopathia cervicalis és a köszvény betegség is járhat hasonló tünetekkel, amelyek adott esetben felmerülhetnek. Ezeknek a tüneteknek a leggyakoribb oka a kétfejű karizom ínhüvelygyulladása, illetve a vállízület körüli kötőszövetek, inak és tömlők meszesedése, gyulladása, az ízületi tok letapadása, zsugorodása. Az elváltozás lehet heveny, de krónikussá is válhat, érintheti csak az egyik vállat, de akár mindkettőt is.
Az érzékenység, a fájdalom és a mozgáskorlátozottság olyan mértékű lehet, hogy a beteg képtelen emelni vagy oldalra fordítani a karját, a leghétköznapibb cselekvésekben is akadályozva van: nem tudja a ruha ujjába bebújtatni a karját, vagy a fésülködéshez a feje fölé emelni a kezét. A fájdalom egy idő után nyugalmi állapotban is jelentkezik, így bajban vannak azok is, akik oldalukra fordulva szeretnek aludni, mert a fájós váll még ezt a nyomást sem viseli el. Ez a kórkép az adhesiv capsulitis, találó magyar nevén a "fagyott váll szindróma".
Az oka nem tisztázott
A kar, váll mozgásának beszűkülésével, elmerevedésével járó betegség pontos oka nem tisztázott. Bekövetkezhet ilyen elváltozás trauma, sérülés következtében is, de a befagyott váll előzményei között olykor egyik sem fordul elő. Vállműtét után is kialakulhat, vagy tartós ágyhoz kötöttség során, amikor hosszabb ideig mozdulatlanságra kényszerül az ízület. Az esetek nagyobb részében azonban semmilyen konkrét okot nem sikerül azonosítani, legfeljebb az előfordulási statisztikák jelzik, hogy bizonyos betegségeket kísérve gyakoribb: például diabéteszesek, szívbetegek, pajzsmirigyzavarokban és Parkinson-kórban szenvedők többször számolnak be ilyen panaszokról. Nemcsak a mozgáshiány, hanem a túl sok, egyoldalú mozgásterhelés is növelheti a "befagyott váll" kialakulásának esélyét: megfigyelték fej feletti munkát végzők (például szobafestők), illetve teniszezők, dobóatléták esetében is.
A fagyott váll szindróma jellemzően a nők betegsége, de férfiaknál is előfordul. Fotó: Getty Images A fagyott váll szindróma mindkét nembeliekkel, minden életkorban előfordulhat (gyakorisága a három százalékot is eléri a felnőtt lakosság körében), de mégis kimutathatóan gyakoribb negyvenéves kor felett és jellemzően inkább a nők betegsége: az érintettek kétharmada nő.
Mozgással a mozgásképtelenség ellen...
A betegség több szakaszból áll: az első hetekig tartó heveny gyulladásos szakasz, amikor, igen nagy fájdalommal bár, de a váll még jól mozgatható. Utána hónapokig, akár félévig is tarthat a merevség időszaka, amikor kisebb a fájdalom, de tartós a mozgáskorlátozottság. A harmadik időszak, az oldódás ideje akár egy évig is elhúzódhat, amikor csökken az ízület merevsége. Az első időben a fájdalomcsillapítók, a gyulladáscsökkentők hada vethető be a kellemetlen tünetek ellen, több-kevesebb sikerrel - ezeket krém, gél, tapasz, tabletta kiszerelésben is alkalmazhatjuk. A heveny szak után jön el fizikoterápia és a gyógytorna ideje. Ultrahangos és elektromágneses kezelés szolgálja az izmok lazítását, a meszes csomók oldását illetve a közben alkalmazott krém hatékonyabb felszívódását. A legtöbbet pedig, paradox módon, éppen a mozgás, a szakszerű, célzott gyógytorna segíthet a váll mozgásképtelensége ellen.
A gyógytornászok foglalkozásai közül a váll- s nyaktornákon vannak a legtöbben! Itt óvatos, fokozatos, minden irányba történő "kilazító", bemelegítő, nyújtó gyakorlatokkal, kislabda, gumikötél, bordásfal segítségével vagy azok nélkül végzett egyszerű mozdulatsorokkal nagyon sokat tehetnek azért, hogy a vállízület és a környékén lévő kötőszövetek merevsége, fájdalmas érzékenysége enyhüljön. A gyakorlatsorokat tanácsos megtanulni és otthon is alkalmazni.
A fokozatosság és a minden irányba történő mozgatás nagyon fontos, mert az is tapasztalat, hogy a bemelegítés nélkül végzett, az érintett területet egyoldalúan terhelő mozgás (lehet az akár nagyobb erőkifejtés nélkül, de sokszor végzett mozdulat is) többet árt, mint használ. A gyógytorna a kezelésnek legalább olyan fontos eleme, mint a fájdalomcsillapítás vagy a gyulladáscsökkentés. Segítségével elkerülhető a vállízület tokjának hegesedése, mozgásának teljes beszűkülése. Az adhesiv capsulitis kezelésében mindenképpen a felsorolt konzervatív terápiáké az elsőbbség, de olykor műtéti megoldás is szükségessé válhat.
