A magasvérnyomás-betegség esetén korántsem elég csupán a vérnyomást monitorozni, a kivizsgálásnak számos további lépést is tartalmaznia kell. Dr. Kapocsi Judit PhD , a KardioKözpont magasvérnyomás- és érkockázat-specialistája a komplex szemlélet jelentőségére hívja fel a figyelmet az alábbiakban.
Az otthoni mérés nem elég
Aki otthon - akár rendszeresen - méri a vérnyomását, számos tényezővel nem szembesülhet. Elsősorban azzal, hogy a vérnyomás gyakran csak időszakosan emelkedik meg, tehát lehet, hogy éppen a mérés pillanatában normális, máskor viszont kiugrások tapasztalhatók. Az is előfordulhat, hogy éjszaka magasabbak a vérnyomásértékek, amiről természetesen a nappali egy-két mérés nem tájékoztat. Gyakori jelenség a fehérköpeny-szindróma is, ami arra vonatkozik, hogy a páciensnek éppen az orvos által mért értéke lesz magas, pontosan a rendelői körülmények, az izgalom miatt. Ráadásul, ha valaki már szed gyógyszert, gyógyszereket a magas vérnyomására, azok hatását sem lehet kizárólag egyetlen, nyugalmi méréssel kontrollálni. Vagyis mindezek ellenőrzésére, és a minél átfogóbb eredmények miatt az esetek többségében fontos lehet a 24 órás vérnyomásmérés, az úgynevezett ABPM.
Az ABPM vizsgálattal ugyanis választ kaphatunk az olyan kérdésekre, mint hogy milyen vérnyomásértékei vannak a páciensnek a munkahelyén, az egyes napszakokban, fizikai aktivitás során és pihenés közben. Ezek az eredmények pedig - a nyugalmi vérnyomásmérést kiegészítve - sokkal pontosabban diagnózist eredményezhetnek. A 24 órás vérnyomásmérés fájdalommentesen zajlik, hiszen csupán arról van szó, hogy a páciens karján elhelyezett vérnyomásmérőt összekötik egy kis, övtáskaméretű eszközzel, amit 24 órán keresztül viselnie kell. A műszer 15-30 percenként rögzíti a mért adatokat, amelyeket aztán számítógép segítségével elemezni lehet.
Ezért szükségesek a laborvizsgálatok
A nagylaborvizsgálat komoly segítséget jelent a magasvérnyomás-betegség kiinduló pontjának megismerésében és az állapotváltozások nyomon követésében is. Segít kideríteni például, hogy esetleg valamely szervi probléma - akár vese- vagy pajzsmirigybetegség - okozza-e a magasabb vérnyomást. A hipertóniával gyakran együtt járó koleszterinszint -emelkedést is detektálja, ahogyan a vércukor szintjét is megállapítja, hiszen a diabétesz gyakran együtt jár vérnyomásproblémákkal is. Ezen adatok és a további laboreredmények megfelelő értelmezése egy irányvonalat rajzol ki az orvosnak a páciens állapotáról, így elkerülhetőek a felesleges vizsgálatok, sokkal pontosabban, céltudatosabban lehet kiegészítő vizsgálatokat elvégezni.
A nyugalmi EKG alapvető fontosságú
Az EKG során a szív állapotáról kapunk pontos képet az elektromos aktivitásán keresztül. Vizsgálható vele a percenkénti szívverések száma, azok szabályossága, a szív ingerképzése, ingervezetése, ingervezetési zavarok, ritmuszavarok, a szívizomzat oxigénhiánya és károsodása. Az orvos feladata tisztázni azt is, hogy elsődleges vagy másodlagos hipertóniáról van-e szó. Ennek érdekében, valamint, hogy kiderítse, milyen esetleges szövődmények alakultak már ki a magas vérnyomás miatt, szükséges lehet az EKG is.
Mivel az elhízás nagyon komoly rizikófaktora a magas vérnyomásnak, így a pontos diagnózis megállapítását segítheti a BMI , vagyis testtömegindex-számítás. Ugyancsak fontos lehet a hipertóniával összefüggésben az erek állapotát ellenőrizni, erre szolgál az arteriográfia, amely az érfal merevségét, illetve rugalmasságát méri, így még a tünetek jelentkezése előtt felismerhető az érfal meszesedése. A mérés alapján megállapítható, hogy milyen mértékű érelmeszesedés alakult ki a páciensnél - hangsúlyozza Kapocsi doktornő. Összefoglalva tehát a magas vérnyomás kezelésében kitüntetett szerepe van a komplex vizsgálati csomagnak, hiszen csak a pontos diagnózisra és a rendszeres utánkövetésre épülhet eredményes terápia.
