A vérnyomás azt a nyomást jelenti, amelyet a keringő vér az artériák falára gyakorol. Két értékkel jellemezzük: a szisztolés, vagyis felső érték azt mutatja, mekkora a nyomás, amikor a szív összehúzódik és vért pumpál az erekbe. A diasztolés, vagyis alsó érték pedig azt, amikor a szív két összehúzódás között elernyed. Ha a vérnyomás tartósan túl magas, a szívnek nagyobb erővel kell dolgoznia, miközben az erek és idővel más szervek – például a szív, az agy, a vesék és a szem – is károsodhatnak. A magas vérnyomás, avagy a hipertónia azonban gyakran semmilyen érezhető panaszt nem okoz, így akár hosszú éveken át észrevétlen maradhat.
A magasvérnyomás-betegség lehetséges tünetei – GALÉRIA
Mivel a magas vérnyomásnak többnyire nincsenek egyértelmű tünetei, felismerésének legmegbízhatóbb módja a rendszeres vérnyomásmérés. Egészséges felnőttek számára 40 éves kor alatt legalább háromévente érdemes ellenőrizni a vérnyomást. 40 éves kor felett már legalább évenkénti mérés javasolt, emelkedett értékek esetén pedig ennél gyakoribb ellenőrzésre is szükség lehet. Ezzel együtt előfordulhat, hogy bizonyos testi jelek is arra utalnak, hogy a vérnyomás a szokásosnál magasabb. Alábbi galériánkban ezeket mutatjuk be az amerikai Nemzeti Idősügyi Tanács (NCOA) gyűjtése alapján. (A galéria a képre kattintva nyílik.)
Mikor kell rögtön segítséget kérni?
A nagyon magas vérnyomás vagy hipertenzív krízis sürgősségi állapot. Ha a vérnyomás ismételt mérés után is 180/120 Hgmm felett van, és ehhez mellkasi fájdalom, légszomj, látászavar, zsibbadás vagy gyengeség, illetve beszédzavar társul, azonnal segítséget kell hívni. Ilyenkor nem érdemes arra várni, hogy a tünetek maguktól elmúljanak.