Ön enne piócát? Pedig olykor egészséges! Hogy ne legyen annyira gusztustalan, ebben segít a gyógyszeripar: kivonja belőlük és tablettázza a hatóanyagot. Bár egyre több szintetikus anyagot használnak, számos - talán különösnek ható - természetes anyagot máig nem váltottak le az egészségiparban.
Csalán, kámfor, kamilla, nyírfakéreg, tengeri bogáncs, halolaj, cethalak, disznóbőr, birka-, szarvasmarha-belsőségek, és egyéb vágóhídi hulladékok, porcok, kakastaréj, darázsméreg, pióca, tojásfehérje, állati és emberi vizelet, vér (például a ló vére) - ezek mindegyikéből készülnek gyógyszerek.
S bár az emberi fogyasztásra leginkább laborokban előállított szintetikus szereket használ alapanyagként a gyógyszeripar, a természetes élő szervezetek alkotóit sem tudja nélkülözni. E kettősséget jól példázza a cukorbetegek életmentő szerének, az inzulinnak az előállítása. Ez készülhet szintetikus úton, de leginkább állatok, főként a disznó hasnyálmirigyéből vonják ki. A mesterségesen létrehozott inzulint genetikailag módosított baktériumtenyészetekkel termeltetik. A gyógyszeripar azonban mégsem mondhat le teljesen az állati szervekből kivont gyógyszeralapanyagokról.
Az élő szervezet ugyanis - állítják szakemberek - az evolúciós fejlődés miatt szinte a legtökéletesebb gyógyszeralapanyag. Ugyanők elismerik ugyanakkor, hogy a vágóhídi hulladék, az emberi, állati vizelet nem túl gusztusos, de nélkülözhetetlen eleme a gyógyszereknek. A gyógyszerré válás folyamata alatt természetesen alaposan megtisztítják ezen alapanyagokat.
Így készülnek például az emberi, illetve állati vizeletből egyes, hormont tartalmazó gyógyszerek. Halolajból a szív- és érrendszeri betegeknek az Epasel kapszula, mézméregből a reumások gyógyszere. Darázscsípés elleni készítmény a darázsméreg kivonata - avat a részletekbe Hamvas József nyugalmazott főgyógyszerész. A szakember szerint az erős paprika "mérgéből" a mozgásszervi fájdalmakra készül kenőcs. Különféle állati szövetekből lesznek egyebek mellett az allergia elleni készítmények: birka-, juh-, marhagyomorszövetből emésztést segítő szerek. De ott van a gyógyszerlaborokban, mint alapanyag, a pióca is. Piócából készül ugyanis az Antikeloid nevű szer, amit kiváló érösszehúzó hatása miatt különböző testtáji duzzanatokra, bevérzésekre használnak.
Az Országos Gyógyszerészeti Intézet a természetes gyógyszeralapanyagok között még számon tartja a csótányt, mint vizelethajtó hatású alkotót, és a kőrisbogarat is, amely bizonyos kenőcsökhöz nélkülözhetetlen. A nyolcvanas évek elejéig a B12 vitamint például a szennyvíztisztító telepek iszapjából nyerték. S ha innen nézzük, már nem is olyan rémséges, ha azt olvassuk egy gyógyszerkönyvben, hogy az ókorban a szárított krokodilürülék gyógyszerként olykor hiánycikknek számított, ezért hamisították. És egy nagy időbeli ugrás: a XIX. században az orvosok által használt gyógyszerkönyv a malária kezelésére három ringlóba vagy egyszerű vörös szilvába csomagolt lótetűt ajánl terápiaként. E szert alkalmazta az 1900-as évek elején a hazai cigányság is - hasmenés ellen kilenc szilvát fogyasztottak, mindegyik gyümölcsben egy-egy élő lótetűvel. Egyébként a már említett gyógyszerkönyv fogfájás és sárgaság ellen egyaránt lótetűt javasol, tüdővészre pedig 13, pálinkába áztatott földigilisztát. Az ízületi fájdalmak kedvenc gyógyszere a méhcsípés volt, ezt a szert ma is használják.
