Nem csak szemészeti betegség állhat a látászavar mögött

Az igen elterjedt tévhit ellenére a látás átmeneti vagy tartós megváltozásáért nem kizárólag a szem betegségei tehetők felelőssé. Egyebek mellett például idegrendszeri betegségek is befolyásolhatják a látást.

Sokan azt gondolhatják, hogy a látás átmeneti vagy tartós megváltozása kizárólag a szem betegségeinek a következménye lehet. Ez azonban nem így van. Egy korábbi cikkben már bemutattuk, milyen keringéseredetű problémák állhatnak a latászavar mögött, most pedig a látást befolyásoló idegrendszeri betegségeket vette sorra Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája.

Látópálya- és látókéreg-sérülések

A látás a szemből a képfeldolgozó agyi területekig terjedő hosszú, több idegsejtekből álló, úgynevezett látópálya által biztosított érzet. A látópálya első részét a fényfelfogó sejtek képzik – ezek különböző fényfeldolgozó sejtekhez továbbítják az információt az ideghártyában, azaz a retinában. A részben feldolgozott információ a retina ún. ganglionsejtjeihez kerül, amelyek hosszú sejtnyúlványukkal az ideghártyából egészen az első átkapcsolás helyére, az agy elülső részébe vezetik az információt. Itt újabb neuronok veszik át a fényinformáció továbbítását. Ezek széles területen szétterülve, legyező alakban jutnak el az elsődleges agyi látókéreghez, ahonnan a részben tovább feldolgozott információ a másodlagos és harmadlagos látókéregbe kerül.

Ennek a pályának a betegségei – bármely szakaszon történnek is – befolyásolják a látást. Így számos olyan betegség is jelentős látásromlást okoz, amely a szem belsejében semmiféle károsodást nem eredményez. A leggyakoribb látópálya-betegségek a látópálya hátsó, legyezőszerűen szétterülő szakaszán történő keringéskárosodások (stroke, agyvérzés). Ezen sérülések típusos látási következményei a látótér egy bizonyos területét érintik mindkét szemen. Így a beteg azt tapasztalhatja, hogy látótere egyik vagy másik oldali területe hiányzik mindkét szemen. Ennél a betegségnél a szemen belül közvetlen károsodás nincsen. Kezelése természetesen a stroke/agyvérzés és az azokat legtöbbször okozó magasvérnyomás-betegség terápiája jelenti.

szem, látás, idegrendszeri betegség
Idegrendszeri betegségek is befolyásolhatják a látást. Fotó: Getty Images

A látóideg és az agyalapi mirigy körüli daganatok kompressziós hatása

Az agyalapi mirigy környezetében kereszteződik a jobb és bal oldali látóideg miközben az első átkapcsolási helyük felé tartanak az agyban. Az agyalapi mirigy környezete számos szövettípust tartalmaz, ezek találkozási területén és magában az agyalapi mirigyben is viszonylag gyakran alakulnak ki daganatok. Az agyalapi mirigy apró, részben hormont termelő, részben hormont nem termelő daganatai általában nem befolyásolják a látóideg működését, de ha az ilyen tumor, vagy egy rosszindulatú daganat (ami nagyobbra nő) nyomja a látóideget vagy a látóidegek kereszteződési területét, akkor a látótérben a károsodott idegrostok térbeli elhelyezkedése szerinti, mindkét szemet érintő látótérkiesés jelenik meg.

Amennyiben ezt korán felismerik (amihez a részletes, látótérvizsgálatot, optikai koherencia tomográfiát, valamint optikai koherencia tomográfiás angiográfiát is tartalmazó szemészeti vizsgálat elengedhetetlen), akkor az esetek nagy részében az agyalapi mirigy daganatai sikerrel operálhatók meg úgy, hogy nemcsak a daganat gyógyul meg, hanem a látás is teljes mértékben visszatér. Előrehaladott látáskárosodás esetén azonban ez utóbbi lehetőség – tehát a látás visszatérése – már nem áll fenn.

Tudnunk kell azt is, hogy ugyanezen a területen nem agyalapimirigy-eredetű daganatok is előfordulnak, amelyek szintén nyomásos (kompressziós) hatás révén károsítják az egyik vagy akár mindkét látóideget. A látóidegeknek – és főleg a látóideget borító hártyáknak – szintén léteznek jóindulatú daganatai. Ezek önmagukban nem veszélyesek, ám mivel a látóideg csontos csatornákban fut és a daganat számára ezért nincsen hely, még a jóindulatú látóideg-daganatok is kompressziós károsodást okoznak a látóidegben. Éppen ezért, ha valaki látótérkiesést észlel, mindenképp szemorvosi vizsgálatot kell kérnie. Megfelelő minőségű szemorvosi vizsgálat esetén az eltérés jellege már segítséget nyújt a neurológusnak, a képalkotó vizsgálatot végző orvosnak, valamint az idegsebésznek ahhoz, hogy a betegséget még idejében elháríthassák. A korszerű műszeres szemészeti vizsgálatok korrekt elvégzése és értékelése egyben a hasonló tüneteket okozó glaucomától (zöld hályogtól) történő elkülönítésben is kiemelkedő szerepet játszik.

Mérgezéses látóideg-betegségek

A látóideg rostjai és a hozzájuk tartozó idegsejtek kifejezetten érzékenyek számos mérgező anyagra. Az ezekkel való kontaktus – az ezekkel végzett munka, vagy ezek elfogyasztása, belégzése – jellegzetes látóideg-károsodást okozhat. Ilyenkor a látótérnek általában a központi, az éleslátásért felelős területe érintett a legnagyobb mértékben.

Toxikus károsodást okozhat egyebek mellett a nehézfémekkel (például higannyal) való kontaktus, a metilalkohol fogyasztása, de egyes mérgező gombák fogyasztása is. Gyakori azonban az is, hogy a hétköznapi életben általában is jelen lévő mérgező anyagokra mutat valaki fokozott érzékenységet. Ennek típusos példája a dohány és alkohol okozta tompalátás olyan személyek esetében, akik erős dohányosok, illetve rendszeresen viszonylag sok alkoholt fogyasztanak, és egyéni érzékenységük van a látóideg éleslátásért felelős részének károsodása tekintetében. Ez az állapot kezdetben még visszafordítható lehet B-vitamin szedésével és a károsító alkoholfogyasztás és dohányzás teljes megszüntetésével. Ellenkező esetben a látás központi része elvész mindkét szemen, és csak a perifériás (széli) látótér marad használható, ami által az életminőség jelentősen romlik.

Nagyon fontos, hogy ha valaki a látóterében károsodást észlel, akkor mielőbb részt kell vennie egy részletes szemészeti vizsgálaton. Ennek célja az, hogy a szembetegségek okozta látásváltozást észlelhessék, illetve valószínűsíthessék a nem szemészeti betegségek okozta látásváltozást – jegyezte meg Holló Gábor.

)
Könnyedén az allergia tüneteivel szemben (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +32, +37 °C
Minimum: +14, +22 °C

Sok napsütésre készülhetünk, néhol kialakulhat zápor, zivatar. Élénk északias szél mellett 32, 37 fokos maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Hétfőn erős kánikula várható, front nem érkezik. Többeknél felléphetnek alvásproblémák, napközben pedig gyakori lehet a fáradékonyság és a dekoncentráltság. A tűző nap kerülendő, fennáll a napszúrás és a hőguta kockázata. Egyre többeknél emésztési problémák jelentkezhetnek, a puffadás lehet a leggyakoribb. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)