Félsz, hogy örökölted a zöld hályogot? Ennyi az esély rá

A zöld hályog (glaukóma) a súlyos látásromlás második leggyakoribb oka. Ez az elnevezés azonban nem egyetlen, hanem több különböző kórképet takar. Mutatjuk, az egyes típusok esetében mennyire kell tartanod az öröklődéstől.

A glaukóma a látóideg megbetegedése következtében kialakuló, magas szemnyomással és látásromlással járó kórképek összefoglaló neve. Ezek a problémák Magyarországon is népbetegségnek számítanak, ezért nem árt tisztában lenni ezek típusaival, valamint azzal, hogy a közeli hozzátartozóknak mennyire kell az öröklődéstől tartaniuk. „Ez azért jelentős, mert az öröklődés jellege rámutat a betegség várható kialakulásában megjelenő időbeli különbségekre is” – ismertette dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukómaspecialistája.

Elsődleges nyitott csarnokzugú zöld hályog

Magyarországon ez a leggyakoribb glaukómaforma. Típusosan a 40. életév után alakul ki. Fájdalmatlan betegség, kezeletlenül hagyva azonban mintegy 10-15 év alatt akár vakságig is romolhat. Fontos tudni továbbá, hogy a kezelés megkezdése előtt kialakult látáskárosodás már nem fordítható vissza.

„Az állapot a látóidegben futó idegrostok és a hozzájuk tartozó, a retinában (ideghártyában) lévő idegsejtek meghatározott mintázatú, folyamatos pusztulásával jár. Csak késői stádiumban ad szubjektív tüneteket, ám ekkora a látótér legnagyobb része már elveszett és nem is állítható vissza. Sőt, a maradék látótér elvesztésének kockázata is sokkal nagyobb, mint korai állapotban megkezdett, kellő minőségű kezelés esetén. Éppen ezért jelentős az öröklés megértése” – magyarázta a szakértő.

A betegségek legnagyobb részére igaz, hogy az öröklődés nem egyetlen gén egyetlen hibájával magyarázható. Ez az elsődleges nyitott csarnokzugú zöld hályog esetén is így van: sok ismert genetikai kockázati eltérése létezik. Ezek a gyakorlatban akkor okoznak jelentős betegséget, ha együttesen több ilyen eltérés is előfordul az adott betegnél. Minél többféle eltérés van, annál fiatalabb életkorban kezdődik meg a glaukóma kialakulása, és annál súlyosabb lesz a lefolyása, azaz annál rövidebb idő alatt következik be a súlyos látásromlás.

fiatal nő szemvizsgálaton vesz részt
Ha a szüleid zöld hályoggal küzdöttek, elképzelhető, hogy neked is lesz. Fotó: Getty Images

Fiatalkori zöld hályog

Az úgynevezett fiatalkori (juvenilis) glaukóma a nyitott csarnokzugú glaukómák egy kevésbé gyakori, de ritkának azért semmiképpen nem nevezhető típusa. Jellemzője, hogy 30 éves kor alatt lép fel. Ebben a betegségben jellemzően nagyon magas a szemnyomás, és a látóideg rendkívül gyorsan károsodik. A betegség akár tizenéves életkorban is felléphet, éppen ezért fontos az öröklődés ismerete.

Az elsődleges juvenilis zöld hályog domináns géneltérések révén öröklődik: ez azt jelenti, hogy a családon belül a leszármazottaknál, illetve a következő generáció tagjainál is nagy valószínűséggel fellép majd ez a betegség. Éppen ezért a juvenilis glaukómával diagnosztizált betegeknek minden közeli vérrokonát és minden leszármazottját folyamatosan ellenőrizni kell, hiszen a súlyos, gyors lefolyású betegség kialakulására esetükben nagy az veszély.

Azt is fontos megérteni, hogy szemben az elsődleges nyitott csarnokzugú glaukómával – amely típusosan a késő középkorú, illetve idős személyek betegsége – a fiatalkori, juvenilis zöld hályog 12 és 30 éves kor között bármikor megjelenhet. Így egyetlen negatív eredményű vizsgálat sajnos nem zárja ki a betegséget hosszú távra – évenkénti alapos vizsgálat szükséges.

Pigmentszóródásos zöld hályog

Lényege, hogy egy öröklött genetikai hajlam miatt a szemlencsét tartó rostok érintkeznek a szivárványhártya (írisz) hátsó felszínével, és kidörzsölik a szivárványhártyából az ott normálisan jelen lévő pigmentszemcséket. Ezek a pigmentszemcsék a csarnokvízáramlással eljutnak a csarnokzugig, ahol a csarnokvíz elhagyja a szemet. A pigmentszemcsék azonban fennakadnak a csarnokzug szövetein, eltömítik azokat.

Erősebb sporttevékenység vagy rázkódás során az érintkező szövetek erősen összedörzsölődnek, így nagyon sok pigmentszemcse szabadul fel. Néhány órával később a szemnyomás hirtelen rendkívüli mértékben megemelkedik. Az ilyen epizódok miatt a súlyosan érintett személyek látása 30 éves korra lényegében a megvakulás közelébe kerül. Ez a probléma egyébként egy úgynevezett spektrumbetegség, vagyis a kimenetelt a kiszóródott pigment mennyisége határozza meg. Az esetek nagyobb része enyhe. Ilyenkor nem alakul ki zöld hályog, és a szem a pigmentszóródás miatt lényegében nem károsodik. Vannak azonban szélsőségesen súlyos esetek is.

„Az enyhe és a súlyos esetek akár egy közvetlen rokonsági körön belül is kialakulhatnak. A lencsefüggesztő rostok kóros elhelyezkedése teszi lehetővé azt, hogy a pigmentszóródáshoz vezető összedörzsölődések a szövetek között létrejöjjenek. Ennek hátterében olyan géneltérés rejlik, amely a lencsefüggesztő rostok és a szivárványhártya hátsó részének összeérését lehetővé teszi. Ezek a szövetek ugyanis nem érintkeznek azoknál, akik nem szenvednek a vonatkozó genetikai eltérésben. Gyakorlati szempontból fontos tehát, hogy akinek pigmentszóródásos szindrómája és/vagy ennek kapcsán pigmentszóródásos glaukómája van, annak a leszármazottjai és fiatal közvetlen vérrokonai megfelelő minőségű, célzott szemorvosi vizsgálaton essenek át” – figyelmeztetett a glaukómaspecialista.

A szemorvosi vizsgálat képes kideríteni, hogy az adott szemek alkata valószínűvé teszi-e a pigmentszóródást. Ha nem, akkor további speciális teendő nincs. Ha viszont pigmentszóródásra utaló korai jeleket észlel a szemorvos, akkor a szoros követés mellett a rázkódással járó tevékenységek kerülése is ajánlott. Az esetlegesen kialakuló zöld hályog kezelését pedig mielőbb el kell kezdeni.

Zöld vagy szürke hályog?
Ha bárkit megkérnénk arra, hogy mondjon néhány szembetegséget, akkor szinte biztos, hogy az elsők között említené a szürke és zöld hályogot. Ezen kórképek nevét ugyanis sokan ismerik – azt viszont már sokkal kevesebben tudják, hogy mi a kettő között a különbség.

Zárt csarnokzugú glaukóma

Az elsődleges zárt csarnokzugú zöld hályog szintén gyakori betegségnek számít Magyarországon. Lényege, hogy a szem elülső része a normálisnál kisebb, ezért az öregedés részeként megvastagodó szemlencse akadályozza a csarnokvíz áramlását a pupilla területén. A folyadék ezért megreked a szivárványhártya mögötti területen, nem tud előrejutni, a szivárványhártya mögött így nyomásnövekedés alakul ki. Ez a szivárványhártya laza szövetét előrenyomja, ami pedig a csarnokzug elzáródását eredményezi.

A folyamat nagyon súlyos, heveny tünetekkel járó akut zárt csarnokzugú glaukómához vezethet, amely hatására a szemnyomás néhány óra alatt a normális érték 2-3-szorosára növekszik. Ez az állapot – kezeletlenül hagyva – akár 1-2 nap alatt vaksághoz vezethet. (Léteznek azonban kevésbé felismerhető, tünetszegény, krónikus formák is.)

Az elsődleges zárt csarnokzugú zöld hályog világszerte a glaukómás vakság egyik leggyakoribb oka, egy egyszerű lézerkezeléssel azonban teljes mértékben megelőzhető, kiküszöbölhető. A lézerkezelés során a szivárványhártyát pontszerűen átlyukasztják, ezzel pedig a szivárványhártya mögötti csarnokvíz felhalmozódást megszüntetik, hiszen ezen a nyíláson a folyadék a pupilla területét elkerülve is előre tud áramlani. Az írisz két oldala közötti nyomáskülönbség tehát megszűnik, a csarnokzug pedig nem záródik el.

„Az elsődleges zárt csarnokzugú glaukómában szenvedő és az ilyen irányú kockázat miatt megelőző lézerkezelésen átesett személyeknek tudniuk kell, hogy a szem alkata öröklődik, azaz a vérrokonaik között halmozódik a kisebb elülső szegmentum előfordulása” – hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve, hogy az érintettek gyermekeinél és testvéreinél mindenképpen ellenőriztetni kell a csarnokzug-elzáródás jelenlétét. Így a probléma már azelőtt felfedezhető, hogy a glaukóma kialakulna. „A még egészséges szemen a zöld hályog kialakulása előtt észlelni lehet a csarnokzug elzáródásának kockázatát, amelyet nemzetközileg használt skálán értékelni kell. Amikor az elzáródás kockázata már reális, megelőző lézerkezelést kell végezni. Sajnos ez a hazai gyakorlatban is sokszor elmarad. Ezért magunknak is tudnunk kell, hogy ilyen kockázatunk fennáll-e, főként, ha a betegség már előfordult a vérrokonaink között” – tette hozzá.

A pszeudoexfoliatív zöld hályog

Az exfoliatív vagy pszeudoexfoliatív glaukóma világszerte a leggyakoribb másodlagos nyitott csarnokzugú zöld hályog – Magyarországon is igen sok embert érint. A betegség panaszt nem okoz, ezért gyakran már csak akkor fedezik fel, amikor az egyik szemen – a nagyon magas szemnyomás miatt – már elveszett a hasznos látás, míg a másik szemen közepesen súlyos látáskárosodás áll fenn. Mivel ennél a betegségnél jellemző a két szem közötti jelentős különbség, a beteg szubjektív panasza akkor jelentkezik, amikor a még viszonylag jobban látó szemen is kezdi elveszíteni a mindennapi életvitelhez elengedhetetlen középső látóterületet. Éppen ezért ezt a glaukómaformát szokták a legkésőbbi stádiumban felfedezni.

Az állapot az úgynevezett exfoliatív szindróma talaján alakul ki, amely egy kóros fehérje termelésén alapuló, örökletes állapot – önmagában nem betegség. Az exfoliatív fehérje lerakódása kellő alaposságú szemorvosi vizsgálattal kimutatható a szem elülső szegmentumában. Az esetek jelentős részében egyébként az állapot nem alakul át zöld hályoggá, mert ahhoz a környezeti tényezők úgynevezett oxidatív stresszhatása is szükséges. Itt elsősorban az erős napfény játszik fontos szerepet, amely az átlátszó szaruhártyán keresztül az elülső csarnokba jutva járul hozzá ahhoz, hogy az exfoliatív szindróma exfoliatív glaukómává átalakuljon át. A nagy népességen végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy ez a változás a gyermek- és fiatalkori napfénykitettség következtében jön létre, míg maga a glaukóma csak 50-60 éves kor körül vagy még később alakul ki. Éppen ezért már gyermekkorban is nagyon fontos a megfelelő minőségű napszemüveg viselése a szabadtéri tevékenység során, főként a nyári időszakban.

„Mintegy 15 éve ismert, hogy az exfoliatív szindrómának melyek a genetikai kockázatai. Ezen genetikai változásokat mára már egyértelműen igazolták a Föld teljes népességében. Meg kell értenünk, hogy az exfoliatív szindróma genetikai kockázata önmagában nem genetikai kockázata az exfoliatív glaukómának, mert az ugyan a szindróma talaján, de szerzett károsodások révén jön létre. Azonban az örökletesség igen nagy. Így akinek exfoliatív glaukómája vagy szindrómája van, az a következő nemzedék felé időben jelezze, hogy a betegség kockázata miatt 50 éves kor után speciális szemorvosi figyelem és néhány évente korrekt vizsgálat szükséges panaszmentesség esetén is! Ne feledjük, az exfoliatív glaukóma fájdalmatlanul alakul ki, és a szubjektív panaszok létrejöttekor már nagyon súlyos a látáskárosodás” – jegyezte meg dr. Holló Gábor.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +12 °C
Minimum: +3 °C

A Dunántúl nyugati és déli részein fordulhatnak elő kevésbé felhős, derült tájak, másutt viszont erősen felhős vagy borult marad az idő. A Duna vonalában és attól keletre több helyen számíthatunk esőre, záporra. A hegyekben havas eső zápor, hózápor sem kizárt. Az északi, északkeleti szél a Dunántúl északi felén és az északkeleti megyékben élénk marad. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet többnyire 1 és 6 fok között alakul, de a kevésbé felhős és szélárnyékos dunántúli tájakon gyenge fagy sem kizárt. Vasárnap napközben hidegfronti hatás érvényesül, ami miatt sokaknál jelentkezhetnek kellemetlen panaszok.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra